Új élőhely, új madárfaj |A barázdabillegető is rátalált a vizeinkre
Egyre gyakrabban találkozunk barázdabillegetővel (Motacilla alba) a birtokon, és bár a barázdabillegető szerencsére gyakori madár – sokan ismerik is –, az egyre sűrűsödő észlelések fontosak lehetnek. Az utóbbi napokban többször is említettem, hogy készül egy lista, amin azok a fajok szerepelnek, melyekkel mérni tudjuk, hogy a vizes élőhely-rekonstrukciónk mennyire eredményes.
Épp ma délelőtt értünk el egy újabb eredményt:
miután az utóbbi két hónapban rendszeressé vált két halfaj, a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a kövi csík (Barbatula barbatula), ma, 2025.05.16-án délelőtt, először a birtok történetében halivadékokat észleltünk. A halivadékok megjelenése is egy olyan előre meghatározott kritérium volt, amit szerettünk volna elérni, és amelynek teljesülése azt jelzi: helyes irányba vittük a Nagypatak duzzasztott szakaszait.
Ennél is erősebb visszajelzés volt, hogy sikeresen szaporodtak nálunk gyepi békák (Rana temporaria), és végül az egyik új víztestünkben megtaláltuk az alpesi tarajosgőtét is (Triturus carnifex). Erős igazolás lenne újabb halfaj kimutatása. Vagy hogy a rovarvilágból is hozzunk példát: az is, ha a tavaly kimutatott kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo) rendszeressé válna.
A listára felvett indikátorfajok természetesen másként jelezhetnek,
madarak esetén nem feltétlenül csak azzal, ha költenek nálunk. Logikus, hogy az ország leggyakoribb nádiposzátájától, a foltos nádiposzátától (Acrocephalus schoenobaenus) nemcsak azt várhatjuk, hogy végre megkerüljön (sosem fordult még elő, új faj volna), hanem a fészkelésért dolgozni is reális lehet. Ugyanakkor ugyanezt nem várhatjuk el egy 11 hektáros területen (melyből csupán 4 hektár lesz vizes terület) a fekete gólyától (Ciconia nigra). Az viszont rendkívül jó jelzés volna, ha a fekete gólyát már nemcsak átvonulóban a légtérben látnánk, hanem a talajon is, a patakpartunkon vagy az árasztott rétjeinken.
Megint más fajok esetében – mondjuk olyan szórványos partimadaraknál, mint amilyen a kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus) – már az is jelentős eredmény lenne, ha akár csak egyszer is látnánk az új élőhelyeinken a következő 3-5 évben.
Bár a barázdabillegető közel sem annyira speciális igényű faj, mint a fenti madárfajok, mégis ott lesz ezen a listán, és jelenléte fontos visszajelzés. A barázdabillegető kultúrakövető, sokfelé urbanizálódott faj, gyakran találkozunk fészkelő párokkal akár nagyvárosi környezetben is. Ott van a parkolókban, a mezőgazdasági területeken, a zárt erdők kivételével szinte bárhol találkozhatunk vele. Ugyanakkor az is igaz, hogy nagyon kedveli a vizek közelségét. Nem is csoda, hisz közeli rokonai, a hegyi billegető (Motacilla cinerea) és a sárgabillegető (Motacilla flava) kifejezetten erősen kötődnek a vízhez.
A legideálisabb terület számára az, ahol vizes élőhelyet is talál, meg rövid gyepet is.
Vonuláson a tavak, folyók partján, lecsapolt halastómedrekben csapatosan mozog, akár nagyobb, több száz fős csoportokban is. Nem ritka az sem, hogy a vonuló fecskékhez hasonlóan a nádban is tömegesen éjszakázik (nem ritkán épp a fecskékkel együtt).
Rezervátumunkban is fészkelt pár alkalommal, utoljára 2010 körül a Kisház tetőszerkezetén, de aztán épp az erdősültség növekedésével eltűnt tőlünk. Azóta jobbára csak a légterünkben látjuk, időnkként megjelenik a friss kaszálásunkon, de alapvetően szórványos vendég, s többször látjuk átrepülőben, mint a talajon. A birtokkal határos Horgász-tó viszont évek óta fészkelőhelye, ott ideális körülményeket talál: vízpartot és gyepet is (a tó körül fűnyíró robotok tartják röviden a gyepet állandóan, amit mostanság mindenki ellenez, ugyanakkor a barázdabillegetőnek ez kedvező).
Évek óta kísérletezünk a visszahozásával,
ezt a célt szolgálja például a 2024-ben az Újlesre kihelyezett, nyílt helyre, völgyre néző C-odú is, de míg a házi rozsdafarkút (Phoenicurus ochruros) és a mezei verebet (Passer montanus) tavaly sikerült visszahozni a fészkelő madárfajaink közé, addig a barázdabillegetővel nem jártunk sikerrel. Ezen nem is igen lepődtünk meg, mert nyilvánvaló, hogy a barázdabillegető visszatéréséhez nem elég néhány odú, ahhoz jelentősebb élőhelyi átalakulás kell. Mivel szereti a legelőket is (és a legelő állatok körül midig több a rovar, ezért látunk a legelőkön nemcsak több billegetőt, hanem több seregélyt is), alapvetően három dologgal lehet csábítani a barázdabillegetőt:
- Vizes élőhellyel (különösen sekély tocsogókkal),
- rövidre vágott gyeppel,
- és legeltetéssel.
A Nagypatak mentén végzett vizes élőhelyrekonstrukció nemcsak új víztesteket teremtett, hanem gyepet is, egy hosszú sétányt, és még valamit, amit a barázdabillegető szeret: kopárosokat – ahol könnyű rovarokra vadászni. Szinte biztosak voltunk abban, hogy a barázdabillegető az elsők között jelenik majd meg az új élőhelyszerkezetben. Egyrészt mert gyakori faj, másrészt azért is, mert hisz a szomszédunkban, a birtokhatártól méterekre már fészkel.
2025.05.09-én adódott az első észlelésünk,
amikor az Árasztó-gázlónál reppent fel előlünk egy madár. 05.10-én találkoztunk vele a Hód-gázlónál, ahol klasszikus „billegetős helyen” találtuk, a kaviccsal borított gázló csordogálós patakmedrében. Majd a Nagyfűz-gázlónál is észleltük. Sőt, mivel azokban a napokban az Angolkertben és környékén viszonylag nagy területet kaszáltunk, az Angolkert alsó részén is megjelent, 05.16-án pedig már az Angolkert belsejében, a házhoz egészen közel is láttuk. Észleltük azt is, hogy a sáncokat és a gyurgyalagfal virágmagokkal bevetett sáncát nemcsak a magevő madarak találták meg, hanem a billegetők is. Több példány is mozgott a gyurgyalagfalnál. Egy esetben pedig a Kisberek fölött jelent meg egy 8-10 fős csapat. Máris nagyságrendileg többször észleljük, mint korábban.
2024-ben az első kaszálásig, júniusig egyszer sem járt nálunk barázdabillegető, ahhoz mérten máris jelentős sikereket könyvelhetünk el barázdabillegető-ügyben. Ha tudjuk folytatni a terület átalakítását, és a csapadékviszonyok engedni fogják jelentősebb területek árasztását, joggal számíthatunk arra, hogy még az idén lesznek olyan időszakokat, amikor a barázdabillegető mindennapos, esetleg nagyobb számban is látható. Az sem lehetetlen, hogy már középtávon a fészkelő fajaink között üdvözölhetjük újra.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
