Bréking: Máris halivadékok sütkéreznek az Cselle-öbölben!
Két dologban nem hittem. Nem hittem, hogy ennyire gyorsan érjük el ezt a célunkat. És még kevésbé hittem abban, hogy ennyire könnyen tudjuk majd ellenőrizni: végül is sikeres volt-e a halak ívása az új vizeinkben? Azt persze reméltem, hogy sikerül olyan élőhelyeket létrehozni, ahol a két védett halfajunk, a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a kövi csík (Barbatula barbatula) eredményesen ívhat. Sőt: épp ezt határoztam meg az eredményesség egyik legfőbb fokmérőjének. Sajnos ezúttal nem tudom idézni egyik cikkünket sem, ahol ezt meg is írtuk volna, hiába írtam a vizes élőhelyrekonstrukció megkezdése óta több száz posztot. Minden egyszerre nem megy. Mindent egyszerre nem bírok, de szerencsére van tanúm.
Mara, téged szólítalak!
Tanúsítsd, légy oly kedves, hogy a kezdetektől mondom: Ha jól sikerülnek az új vizes élőhelyek, a Nagypatak revitalizációja, akkor az lesz az egyik legfontosabb fordulópont, amikor először mutatunk ki a vizeinkből halivadékot.
Emlékeztetőül és azoknak, akik esetleg most találtak ide a Cenwebre:
A rezervátumunkban (amely egy felhagyott kukoricatarló helyén jött létre 2000-2025 között) 24 éve alatt egyszer sem észleltünk halakat a Nagypatakban, minthogy ez a patak a neve ellenére ideje legnagyobb részében csak egy sáros árok volt. Aztán az alaposabb kutatások elindításával:
- 2024 tavaszán kétszer találtunk benne fürge csellét (3 példányt), és kétszer kövi csíkot (2 példányt).
- 2025 március 20. és május 16. között, a frissen létrehozott új víztestekben már körülbelül 40 esetben fogtunk halakat, összesen körülbelül 120 példányt!
- 2025.05.16-án pedig megpillantottuk az első halivadékokat!
Pikáns részlet, hogy a szóban forgó vizet épp ezen a napon, ma hajnalban kereszteltem át a korábbi Árasztó-öböl elnevezésről Cselle-öbölre, mivel ebben az öbölben fogtuk eddig a legtöbb csellét (lásd a hajnalban közzétett térképet itt).
A Cselle-öböl környékén a szokottnál is többet nézelődtem
(mert minden korábbinál szebb algamezőket találtam az öböl aljzatán), amikor az öböl egy kis platóján, ahol a víz alig éri el a pár centis mélységet, 15-20 ebihalat és körülbelül 20-30, alig pár milliméteres, a sekély vízben melegedő halivadékot fedeztem fel. Hogy mely faj ivadékait, azt egyelőre nem tudom megmondani. Sajnos még fotót sem tudtam készíteni, mert a fényképezőgépem épp lemerült, és merítőháló se volt nálam.
De aggodalomra semmi ok: más vizeknél szerzett tapasztalataim alapján mondom: ahol egyszer kimennek az ivadékok melegedni, ott kimennek máskor is. Szóval holnap úgy megyek le, hogy viszem a kis planktonhálót meg a gyűjtőüveget, és legalább annyi időre kifogok pár ivadékot, hogy megfotózhassam, meghatározhassam őket.
Újabb, hihetetlen eredmény ez!
Ha sikerülne stabil állományt létrehozni e két halfajból, annak akár olyan következménye is lehetne, hogy megjelenik például a jégmadár (Alcedo atthis) vagy a törpegém (Ixobrychus minutus). Az Cselle-öbölben tartózkodó ivadékok számát nem tudtam megbecsülni, mert az időjárás szeles, a víz nem áttetsző. De ha az öbölben ilyen szépen vannak ivadékok, akkor a patakban az ezres vagy tízezres nagyságrend sem lenne meglepő, hiszen a fürge cselle átlagosan 600, a kövi csík 3000 ikrát rak le.
Pontos számaink nincsenek arról, hány cselle és hány csík él a vizeinkben (nem is lehet), de ha azt mondjuk, hogy legalább 100 nőstény cselle és ugyanennyi csík biztosan van, akkor biztosan nem lövünk fölé. Sőt, az az érzésem, hogy nevetségesen alábecsüljük a halaink létszámát, de maradjunk mégis ennél. Akkor a csellék 60 000, a csíkok 300 000 ikrát raktak, amelyből akkor is legalább 180 000 ivadék kelt ki, ha csak minden második volt termékeny. Bárhogy van is, reálisan úgy kell számolnunk, hogy több tízezer ivadék lehet a patakban, amelynek persze csak töredéke éli meg a felnőttkort. De ez akkor is rettentően nagy szám, főként ahhoz viszonyítva, hogy 24 éven át ez a szám nulla volt!
Valóban megvan az esélyünk arra,
hogy 2-3 éven belül jelentős apróhal-állományunk legyen. Fontos mostantól gondos vizsgálatokat végezni a Nagypatakon, és nemcsak varsákkal, mert a varsák szövedékén az ivadékhal kiúszik. Planktonhálóval kell mintákat venni a vízből és alaposan átvizsgálni. Érdemes esetleg több helyen is a Nagypatak napsütötte szakaszain sekély padokat létrehozni, így több olyan mintavételi helyet kaphatnánk, ahol könnyű az ivadékhalak nyomára bukkanni.
Hozzá kell tenni, hogy még létre sem hoztuk azokat az ivóhelyeket, amelyeket márciusban tervbe vettünk. Eredeti tervünk ugyanis az volt, hogy készítünk kavicsos szakaszokat, ahol a halaink ívhatnak (mindkét faj keresi a kavicsos aljzatokat, ami a Nagypatakban sehol sem állt rendelkezésre). Végül csak két helyen, a Hód-gázlónál és a Sakál-gázlónál készítettünk kaviccsal borított surranót (három köbméter durva kavicsot vásároltunk ehhez), de elsősorban a gázlók védelmére.
A halivadékok megjelenése, s az a tény, hogy már nemcsak sejtjük, hanem tudjuk is: a vizeink alkalmasak e két faj szaporodására, azt a kérdést is eldöntötte, fogunk-e még létrehozni ívóhelyeket. Természetesen! Finomabb sódert vásárlunk, és nemcsak a gázlóknál, hanem „random” vízszakaszokon is készítünk sóderes partvonalakat, mederrészeket. Ugyancsak hozatunk köveket is, és néhol kövezett partszakaszokat iktatunk be. Ezek a felületek alkalmasak az algák, moszatok megtapadására is, amely az ebihalak tömegeinek épp úgy fontos, mint a halaknak. A köves és sóderes részek remek búvóhelyet kínálnak az alacsonyabb rendű szervezeteknek, köztük a rákoknak is.
Ha egy mód van rá, ezeknek a sóderes, köves szakaszoknak a létrehozásával sem volna jó sokat várni. A köves életterek alkalmasak lennének a halaink teleltetésére is. A nagyobb kövek között megbújva biztonságban húzhatnák ki a telet, amikor is újra bejárhatnák a vizeinket és megint sikerrel ívhatnának.
Addig is támogassátok a munkáinkat ITT! Mi pedig ígéretet teszünk arra, hogy mindent elkövetünk azért, hogy a halivadékok életéből is mutathassunk valamit.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Tanúsítom! Így volt, így volt! 🙂
Köszi 🙂 És örülsz nekik? | Holnap megpróbálok fotókat hozni róluk 🙂
Hajrá csellék és csíkok! Nőjetek fel minél többen!
Milyen is a magyar nyelv! Nem mindegy, hogy ivóhely vagy ívóhely. 🙂
No meg itt van ez a fél mondat: „a fényképezőgépem épp lemerült, és merítőháló se volt nálam”. Persze világos, hogy a merítőháló nem a lemerült fényképezőgép miatt kell. 😉🙂
Várom a fotókat!