Felmérjük, hogy milyen az erdők helyzete külföldön
🌳 CSAK MI VAGYUNK BARBÁROK? 🌳

Évek óta küzdünk az esztelen bokor- és ligetirtásokkal. Gyűjtjük az adatokat, a helyszíneket, s legutóbb is bejelentkeztem egy élő adásban augusztus 8-án, a 40 fokos hőség közepén, egy olyan helyről, ahol körülbelül másfél kilométeres hosszúságban, 50-100 méter szélességben zölden álló fiatal erdősávot vágtak.
Egyelőre úgy látjuk, hogy idehaza semmi sem változott.
Továbbra is lépten-nyomon futunk bele hasonló irtásokba. Ezért egyre gyakrabban kárhoztatom a pannon provinciát és annak tudatlanságát, barbárságát, szűkkeblűségét és szűklátókörűségét. Mindez azonban csak akkor nyer valódi értelmet, ha mintát veszünk máshonnan is. Vajon ez az ostoba pusztítás, a képtelenség a hosszútávú gondolkodásra, az érzéketlenség és a rossz ízlés, ami nem látja a zöldben a szépet, a korlátoltság, amely nem látja a zöldben a jövőt, az erdőben és a meghagyott ligetekben, a bokorsorokban a velünk élő állatok és növények sokaságát, és nem lát a helyi ökoszisztémában egyfajta biztosítást, pufferzónát a ránk köszönő pokoli hőhullámok ellen, mindez csak akkor értelmezhető, ha kellőképp nagy mintát veszünk abból is, hogy a környékünkön, más országokban milyen a világ, és milyen az erdők világa.
Milyen az ember és az erdő, tágabb értelemben bármiféle zöld felület (rét, kaszáló, liget, bokros…) viszonya. Idehaza sokan állnak hozzá még mindig úgy, hogy a hazai erdészszakma mindenható és mindentudó, és a hazai recept az egyetlen szakmailag elfogadható módi.
Ez az álláspont ma már még a laikusok számára is egyértelműen hamis.
Az erdőgazdálkodás, a gazdák és a földtulajdonosok (tisztelet a kivételnek) egy olyan iskola szerint képzelik rendezgetni a világot, ami több száz éves. Ezt persze szép. Értjük, de ez ma már csak tetszetős patina. Egy olyan korban, amikor a rekordok hetente dőlnek meg, és ahol egyik anomália követi a másikat. Ahol egyértelmű már, hogy ez a világ már nem az a világ. Ahol már a csekély értelmű medvebocs is belátja, hogy ahol ötven évig remek választás volt a kukorica, ott nem az ma már.
Ugyanígy az erdőkkel sem dolgozhatunk ugyanúgy, mint akár csak 10 éve. Itt a tradíció már semmit sem jelent. A bioszféra nem veszi figyelembe a tradícióinkat (pont, amiként mi sem vettük figyelembe a bioszféra „tradícióit”). Amit még mindig sokszor kapunk az erdők ügyében, az egy régi, kiváltságos, szinte érinthetetlen kaszt álláspontja és vetítése önmagáról (és idejétmúlt módszereiről). De nem sokáig marad ez a kaszt és szemlélet érinthetetlen. Azért sem, mert másutt már egészen másként mennek a dolgok, méghozzá jó ideje. Pannonia provincializmusa ebben is tetten érhető.
A lehető legteljesebb és legárnyaltabb kép érdekében
számos helyet feltérképezünk, megfotózunk és megvideózunk, a biomassza erőművektől az erdőségekig. Legutóbb 2026 augusztus 16-án és 17-én körülbelül 1000-1100 kilométert tettünk meg Szlovéniában és kisebb részt Észak-Olaszországban, zömmel a Júlia-Alpok vidékén. A különbség döbbenetes. Míg a rezervátum környékén, a Dunántúlon körülbelül 5 kilométerenként látunk 1-2 éven belül letarolt erdőt, azaz erdők hűlt helyét, (az olvasóink szerint ez megy Vasban, Somogyban, a Bakonyban, és száz meg száz helyen az országban), addig a szlovén-magyar határtól (Lendvától) az olaszországi Triesztig úgy jutottunk le, hogy egyetlen tarvágás nyomát nem találtuk, egyetlen farakásba nem botlottunk. S főként nem zöld vágásba! (Ami nálunk viszont továbbra is általános, holott ugyanakkor törvénytelen is – elvileg.) A Júlia-Alpok legmagasabb, összefüggő erdőségeiben fél napon át mentünk megállás nélkül, és nem találtunk egyetlen tarvágást sem! Minderről részletesen beszámolunk – és folytatjuk a felméréseinket.
Mindeközben természetesen sok másba is belefutottunk, filmeztük például a kiszáradt alpesi folyómedreket is, de belefutottunk egy erdőtűzbe is, ahol megint csak számos érdekes megfigyelést végeztünk. Szép sorjában hozzuk a felvételeket…
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Centauri

Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több erdő










































Kedves Cen- millió köszönet. remélem Gajdos László miniszter úr és a csapata is lát Titeket. Megosztom.
Köszönöm, Lívia, a hétvégén újabb kört tettünk… 🙂
Barbár, kapzsi biomassza kiszolgálók!
Mit számít itt klímakatasztrófa!
A természet pusztítása ɓűntetlenül folyik tovább! 😡😡😡
Osztozom a haragodban. Nagyon is.