Halak kétéltűpusztítása | Miért nem jó a kétéltűeknek egy tó a szaporodáshoz?
Csodálkozom is, hogy még nem kérdezte meg senki. Azon sem csodálkozom kevésbé, hogy nekem miért nem jutott eszembe erről írni, miért is veszem ezt evidenciának, amikor – bevallom, hisz nem vagyok herpetológus, a hüllők és kétéltűek szakértője –, hogy nekem is csak 2024-ben, a Rana-projekt kutatásaival kapcsolatosan, utána olvasások és kérdezősködések során vált világossá, hogy a kétéltűek számára viszonylag kevés víz alkalmas a szaporodásra.
Nem kérdezte senki, de előbb-utóbb valakiben felmerülhet: de hiszen a birtokhatártól légvonalban 25 méterre ott van egy tó. Még ha a patakban, a közeli belvízen vagy a záportározóban nincs is víz, a tóban mindig van, és akkor a gőték meg a békák nem is igen lehetnek bajban.
Van is ebben valami,
hisz nem arról van szó, hogy a szárazság miatt a kifejlett egyedek kerülnének veszélybe (bár nekik sem kedvez a szélsőséges aszály), hanem a szaporulat. Ugyanis a kétéltűek jelentős része csak a szaporodási időszakban tölti az idejét a vízben, később elhagyja azt, és az erdő-mezőkön él, többnyire magányosan, ahol éjjel vadászik. Így él mindkét a birtokon is előforduló gőtefaj, a pettyes gőte és a rendkívül ritka alpesi tarajosgőte is (sejtésünk szerint a harmadik faj, az alpesi gőte is megkerülhet), akik nappal farakások, kidőlt farönkök alatt, lyukakban, üregekben töltik az időt, ahonnan éjjel jönnek elő portyázni. Ezeket a példányokat megtalálni pokoli nehéz, leginkább csak véletlenszerűen találkozhatunk velük, ezért fontos a szaporodóhelyeken kutatni őket, ahol viszont viszonylag könnyű rájuk bukkanni.
A békák jelentős része is elhagyja a vizeket a szaporodás befejeztével, így a minket leginkább érdeklő, ritka gyepi béka is. Ugyanígy tesznek a varangyok, a birtokon gyakori barna varangy, és az országosan gyakori, de nálunk ritka zöld varangy, meg a zöld levelibéka is.
A víz tehát elsőrangúan a szaporodáshoz szükséges.
Igen, de ott van a tó, abban szaporodhatnak – gondolhatja bárki, és joggal. Ha nincs másutt víz, akkor nyilván oda fog betalálni a kétéltűek jelentős része, csakhogy van egy súlyos gond. A tó tele van halakkal, és a halak két pofára zabálják az ebihalakat és gőteivadékot. Gyakran a kifejlett gőtéket is felfalják. Az ilyen tóban lerakott peték gyakran még azelőtt a halak martalékává válnak, hogy ebihal kelhetne ki belőlük. Az ilyen tóban lerakott petékből gyakran semmiféle utánpótlás nem keletkezik. Nem véletlenül keresi a kétéltűek túlnyomó többsége a sekély vizeket.
A sekély víz két hatalmas előnyt ad meg a kétéltűeknek:
- Hamarabb melegszenek fel, ami a hidegvérű kétéltűek számára nagyon fontos,
- és ami szaporodáskor ennél is fontosabb: sekély vízben többnyire nincsenek halak!
Hogy ez mennyire súlyos gond, jól mutatja:
Magyarország egyetlen fokozottan védett kétéltűje, az alpesi gőte sokfelé azért tűnt el – például a Bükkben – mert „ősi” szaporodóhelyeire halakat hurcoltak be, ahol aztán a halak pusztításának köszönhetően éveken belül megszűntek a legjelentősebb alpesi gőte szaporodóhelyek.
Egy tó – legyen az bármilyen szép és nagy tó – semmiképp sem megoldás, semmiképpen se menekülési útvonal az aszálytól sújtott kétéltűnépességnek. Ezért kellett mindenképp nekünk lépni, és biztosítani, hogy bármiféle időjárás mellett is találjanak nálunk megfelelő minőségű és méretű sekély vizű, halaktól mentes területet.
Valaha – egészen 2024-ig, míg meg nem tudtam mindezt – az volt a nagy álmom,
hogy mivel a birtokon nem éltek halak, a Kisberekben létrehozott víztestekbe halakat telepíthessek (korábban horgásztam is), elsősorban compót. De erről a tervemről, egy kis fájdalommal persze, de lemondtam tavaly – a kétéltűek javára. Az is igaz, hogy a természet rögtön kárpótolt, amikor a Nagypatakból előkerült két nem várt, csodaszép, védett halfaj:
Mivel a Nagypatak duzzasztásával a Nagypatak is a kétéltűek szaporodóhelyévé válhat, felmerül a kérdés: ott vajon nem gond, hogy vannak benne halak? Nem tudjuk, de valószínűleg nem. Egyrészt csak időszakosan voltak jelen (eddig), másrészt ezek olyan honos, kis termetű, speciális igényű fajok, melyek nem okoznak kárt a kétéltűek állományában, legalábbis nem okoznak jelentős kárt. Sajnos bárhogy kérdezősködtem is, bárhogy kutattam is a szakirodalmat, arra vonatkozóan nem találtam pontos adatokat, hogy mely halfaj milyen mértékben veszélyeztetheti a kétéltűek fennmaradását. De a fürge cselle meg a kövi csík valószínűleg egyáltalán nem.
Van is egy jó példám, ami megerősítheti a feltételezésemet.
A Börzsöny kis patakjaiban is gyakran találkoztam fürge csellével, többek között, amikor aranymosóként éltem ott két hetet, s még olyan víz alatti videó is akad, ahol átsuhan a kamera előtt egy fürge cselle. Ezek a patakok kifejezetten jelentős cselle-állományt tartanak el. Ugyanakkor ugyanezen a helyen él az ország egyik legnépesebb szalamandra és gyepi béka állománya is!
Vagyis a fürge cselle és a hegyvidéki kétéltűfajok békében megférnek egymás mellett.
Így azt reméljük, hogy a Nagypatak duzzasztásával, miután 2025-től stabilabban lesz víz a patakban, egyrészt a fürge cselle és a kövi csík megmaradhat folyamatosan is, reményeink szerint mindkét faj ívhat is, esetleg újabb fajokat is kaphatunk, ugyanakkor a korábbinál jóval mélyebb, melegebb, a duzzasztott szakaszokon szinte megálló víz szaporodóhelyet kínál a kétéltűeknek is, főként a barna varangyoknak és erdei békáknak. De a ritka hegyvidéki halfajok és a reményeink szerint egy idő után tömegesen a Nagypatakban szaporodó kétéltűink között sem merül fel semmi gond, mert itt nem keszegek és drabális telepített pontyok vagy ragadozóhalak élnek majd együtt a kétéltűekkel.
Hogy mindez hogyan alakul majd, mit látunk majd kialakulni, miket fognak majd a varsák a következő hónapokban az új élőhelyeken, a birtok történetének legizgalmasabb kérdései. Vannak sejtéseink. Hamarosan önálló cikkben mutatjuk be azokat a fajokat, amelyek megjelenését várjuk, és amelyek visszajelezhetik számunkra: a birtok ökológiai értéke nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is jelentősen megnőtt. Legyen szó kétéltűekről vagy halakról, rovarokról vagy madarakról.
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
