Gerincsérülést is gyógyíthat az mRNS-technológia
Az mRNS-technológia lehetséges felhasználási területei szerteágazóak: néhány éven belül akár daganatos, szív- és érrendszeri, vagy autoimmun betegségek esetén is segítséget nyújthat. A Szegedi Tudományegyetemen több mRNS-alapú kutatás zajlik az első magyar Nobel-díjas kutatónő, Karikó Katalin támogatásával.
A Neuroregenerációs Laboratóriumban például többek között azt vizsgálják a kutatók Nógrádi Antal professzor vezetésével, miként tehető hatékonyabbá a gerincvelő-sérülés gyógyítása az mRNS-technológia alkalmazásával.
A gerincvelő sérülése után gyulladásos folyamat indul el, ennek következtében a trauma környezetében található egészséges sejtek is elpusztulnak. A gyógyulás szempontjából fontos az időfakor, mert mire a páciens diagnózisa elkészül, és ellátást kap, tovább romolhat az állapota. E negatív folyamat megállítására, a gyulladás csökkentésére és a további károsodás megelőzésére az SZTE kutatói évek óta kísérleteznek őssejtekkel. Ezek hatásait patkányokon vizsgálták, hogy milyen gyulladáscsökkentő fehérjéket termelnek.
Fehérjetermelést ösztönző mRNS
A közelmúltban új módszerrel kísérleteznek, melynek során mRNS-technológiával bírják rá a gerincvelőt a gyulladáscsökkentő fehérjék termelésére. Az eljárás középpontjában az IL-10 gyulladáscsökkentő citokin fehérje állt. Az ezt kódoló, lipidburokba csomagolt, módosított mRNS-t injekcióval juttattak be a gerincvelőbe. A bejuttatott mRNS-t a sérülés környékén található sejtek felveszik, majd maguk termelik meg a regenerációhoz szükséges fehérjét. A megoldással a modellállatokon javulást értek el.
Az újabb kutatások arra keresnek megoldást, miként juttatható be az mRNS a gerincvelőbe a sérült terület ismételt feltárása nélkül. A terápiához úgynevezett “cargo-sejteket” vesznek igénybe. Ezekbe a szállító sejtekbe először bejuttatják az mRNS-t, majd ezek a sejtek bevándorolnak a sérült gerincvelőszakaszba. Mire odaérnek és letelepednek, addigra elkezdődik a bevitt mRNS-ről a fehérje átírása. Ez a kevésbé invazív mód a gyulladás csökkentésére nagyobb esélyt nyújthat a regenerációra, a funkcionális felépülésre.
Új gyógymód készülhet
Az eddigi eredmények alapján a kezdeti elképzeléseknél jóval nagyobb számú cargo sejt jut be a gerincvelőbe. Ezek egyelőre csak egy tesztfehérjét termelnek, a mikroszkópban zölden világító GFP-t (úgynevezett zöld fluorenscens fehérjét). Az eredmények alapján azonban már elkezdődhet egy új terápiás útvonal kidolgozása. A továbbiakban a kutatók vizsgálják majd az így termeltetett fehérje környező szervekre gyakorolt hatását is. A hosszú távú cél az eljárás olyan szintű tökéletesítése, hogy a gyulladáscsökkentő fehérje csak oda jusson el, ahova kell, vagyis a sérülés helyére.
A kutatásban az SZTE Neuroregenerációs Laboratórium munkatársai együtt dolgoznak Erdélyi Miklóssal, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének igazgatójával, Czimmerer Zsolt és Vizler Csaba immunológussal (SZBK) és a Pennsylvania-i Egyetemről Pardi Norberttel, az SZTE egykori hallgatójával.
Forrás: MTI, Szegedi Tudományegyetem, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több orvostudomány
