Amikor fél Európát lelegelték az elefántok

elefánt

Egykor őselefánt lépteitől volt hangos Európa


Elterjedt nézet, hogy Európa nagyrészét a jégkorszak előtt erdőségek borították. Elena Pearce, a dán Aarhusi Egyetem munkatársa és kollégái azonban újra megvizsgálták a tavi üledékekből előkerült pollenmintákat, és azt mondják, a kontinens mintegy fele inkább legelőkre hasonlított, és az erdők ritkásak voltak.

Elméletük szerint ez az erdei őselefántból és orrszarvúból álló megafaunának volt köszönhető, amelyek megették illetve letaposták a fiatal fákat – akárcsak a szarvasok.

A legtöbb, növényzetet vizsgáló tanulmány az elmúlt tízezer évre, vagyis a jégkorszak végével kezdődő periódusra koncentrál. Ekkor azonban már az ember is meghatározó tényező volt a táj alakításában. Pearce és kollégái ennél távolabbra, a megelőző interglaciális (két jégkorszak közötti) időszakra tekintenek vissza, amely körülbelül 115-130 ezer évvel ezelőtt volt.

A kutatók száz, ebből az időből, Európa különböző részeiről származó pollenmintát elemeztek, melyek az Északi-sarkvidéktől egészen a Földközi-tengerig lefedik a kontinenst. Mint mondják, a tavi üledékekben megőrzött virágpor megmutatja, hogy egy adott területen milyen növények voltak jelen, de félrevezető képet is adhat az egykori vegetációról, mivel a fák általában sokkal több pollent termelnek, mint a fű.

Pearce és munkatársai a növénytakaró rekonstruáláshoz egy más kutatók által kifejlesztett számítógépes modellt használtak, amely ezeket a tényezőket is figyelembe vette, vagyis azt, hogy a különböző fajok mennyi pollent termelnek. A modellt modern pollenmintákon tesztelték.

Az eredmények pedig térben és időben is nagyon különböző növényekre mutattak, a változatosság pedig nem magyarázható az éghajlati tényezőkkel vagy az erdőtüzekkel, így maradtak az óriás növényevők a kutatók szerint.

Mint Pearce elmondja, Európában az emberek érkezése előtt számos emlősfaj élt, melyek fosszilis bizonyítékai már régóta arra utalnak, hogy nyitottabb lehetett az erdőborítás. Miután azonban mindig többségben voltak a fák virágporai a pollenmintákban, az vált a konszenzussá, hogy a zárt lombkoronás erdők uralták a tájat. Ez a modell azonban feloldhatja az ellentmondást.

Forrás: New Scientist, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’   

még több növény

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Tényleg káros a zöldhomlokzat?

Még a kertes házak között is ritkán látunk olyat, amelyet növényzet borít, a társasházak között pedig nagyítóval kell keresni a zöldhomlokzatot. Pedig a zöldhomlokzatok…Tovább

még több állat

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük