Visszaszorulhat Romániában az illegális fakitermelés?
A héten érkezett a hír, hogy fizetésképtelenné vált a Ziegler csoport, amely tavaly tavasszal megvásárolta a Hunyad megyei Szászsebesen található faipari kombinátot az osztrák HS Timbertől. Bár a hír nem róla szól, a történetben érdekes szál az utóbbi, ausztriai cégé, amelynek neve ha máshonnan nem, onnan ismerős lehet, hogy többször is vádolták illegális fakitermeléssel. Romániát gyakran éri az a vád, hogy nem veszi igazán komolyan az illegális fakitermelés problémáját. Lehet, hogy ez változóban van? Az erdők iránti nagyobb tudatosság mind a hatóságok, mind a helyiek, mind a fogyasztók részéről hozzájárulhatott ahhoz, hogy a faipari cégek nehézségekkel szembesülnek? Akár arra is gondolhatnánk ebben az esetben, hogy legálisan fát kitermelni már nem éri meg annyira, mint illegálisan. Az illegális fakitermelés mértékének csökkenéséről azonban egyelőre nem érkeznek hírek.
A HS Timber
hosszú időn át az egyik legnagyobb romániai faipari vállalat volt. 2021-ben 1575 főt foglalkoztatott, és 3,1 milliárd lejes árbevétel mellett 624 millió lej nyereséget ért el. 2023-ra azonban a cég alkalmazottainak a száma 296 főre csökkent, az árbevétele 381 millió lejre zsugorodott, és 24,9 millió lej veszteséggel zárta az évet. A szászsebesi gyárral kapcsolatban több alkalommal felmerült a gyanú, hogy illegális kitermelésekből származó faanyagot is feldolgoz.
A korábban Holzindustrie Schweighofer néven működő cég a nehézségeit a „kiszámíthatatlan“ törvényi kerettel, a fapiac egyre korlátozóbb szabályozásával és az EU-n kívüli import bürokratikus akadályaival indokolta.
A vádak
A HS Timberről egy 2022-es oknyomozás azt állította, hogy a megelőző 13 év során becslések szerint 1,6 millió köbméter többletfához jutott azzal, hogy a bejelentett méretekűeknél hosszabbak rönköket kért a szállítóktól. Ha a többletfát nem szállították le, a cég visszaminősítette a rönköket, és nem volt hajlandó teljes árat fizetni értük. Az extra anyagot nem rögzítették a hivatalos papírokban, ami szakértők szerint törvénysértés és adócsalás.
A vállalatot azzal is vádolták, hogy a Retezat Nemzeti Parkból illegálisan kitermelt fát vásárolt. A Schweighofer a romániai bútoriparnak is károkat okozott az árak felhajtásával és a fakészletek felvásárlásával. Az FSC (Forest Stewardship Council) szintén vizsgálatot indított a vállalat ellen és számos szabálysértéssel kapcsolatban bírálta, majd próbaidőre helyezte, mivel nem felelt meg a fenntarthatósági követelményeknek.
A cég bár kisebb léptékben, mint korábban, továbbra is aktív Romániában. Azonban a Zieglerrel ellentétben jelenleg nem áll a csőd szélén, és egyik legutóbbi, augusztusi hírében arról számolt be, hogy az EU faanyagrendeletének (EUTR) keretében sor került a 26. ellenőrzésre a romániai Comăneștiben található farostlemezgyárában, és a Környezetvédelmi Őrség nem talált kifogást.
A kelet-európai fabiznisz azért is érdekes,
mert ha emlékeztek, a birtok bokorsorát is épp egy osztrák cég vásárolta volna fel, ahogyan tette ezt meg sikeresen a környék más fasoraival, hogy azután osztrák biomassza-erőműveknek adja el egy értékes élőhely építőköveit. Bár erre a jogszabályok szerint nem mondhatjuk, hogy „illegális“, azért valljuk be, fura, hogy legális.
Románia viszont még mindig küzd a valóban illegális fakitermeléssel és az ebből élő cégekkel, amelyek között érdekes módon több osztrák vállalat is gyanúba keveredett. Az elmúlt években a küzdelem némiképp (egyesek szerint csak látszólag) fokozódott, részben az Európai Unió (2020-ban kötelezettségszegési eljárás indult az ország ellen) és a közvélemény erősödő nyomásnak köszönhetően. Azonban egyelőre sem az EU, sem a környezetvédők nem elégedettek az eredménnyel.
Az ország törvénymódosítást vezetett be, amely szerint minden értékhatártól függetlenül, bármilyen famennyiség illegális kivágása bűncselekménynek minősül, a büntetések pedig súlyosbodtak. Szakértők szerint azonban az új törvény több hiányosságot is tartalmaz. Többek között olyan intézkedések is szerepelnek benne, amelyek lehetővé teszik a fakitermelés ellenőrizetlen kiterjesztését. Az ellenőrző rendszer is nevetséges, ugyanis fotóval kell bizonyítania a szállítóknak, hogy mekkora a farakomány. A duplikált, hamis fotók simán átmennek a rostán, bár tavalytól mesterséges intelligencia rendszer is monitorozza az erdőket.
A bűnszervezetek és a famaffia azonban továbbra is élvezi a hatóságok közreműködését. Úgyhogy mondhatjuk, hogy a folyamat lassan zajlik. De vannak azért úttörő kezdeményezések civilektől és magánszemélyektől, amilyen például a Conservation Carpathia. A szervezet adományokat gyűjt, amelyekből erdőterületeket vásárol, hogy azokon megállítsa a fakitermelést illetve újraerdősítsen.
Ez a helyzet is azt bizonyítja, hogy a természetvédelemért az egyének is rengeteget tudnak tenni.
Mi történt a Zieglerrel?
A német br24 cikke több rendszerszintű problémára világít rá. A német építőipar válsága mellett azt is említi, hogy a Romániában működő versenytársak általában lényegesen olcsóbban tudnak termelni, mint a bajor beszállítók, és felmerül az a vád is, hogy a kelet-európai erdőgazdálkodás nem mindig veszi komolyan a környezetvédelmi követelményeket. Eszerint pedig a német Ziegler csődjében az is közrejátszott, hogy betartotta a szabályokat, és mivel Németországban is vannak beszállítói és gyárai, ebbe a német szabályok is beletartoztak.
Ugyanakkor ott a német építőipar válsága is: a Német Építőipari Központi Szövetség (ZDB) adatai szerint az első félévben több mint 12 százalékkal estek vissza a lakásépítési megrendelések, és hasonló a helyzet a bútoriparban. Emellett a termelési költségek is meredeken emelkedtek, például a fűrészüzemekben szükséges energia tekintetében.
De a kínai import árnyomása a cikk szerint még erősebb, és a vád szerint az állami támogatásoknak köszönhetően a távol-keleti cégek a német gyártókat tönkretevő dömpingáron kínálják a termékeiket a világpiacon. Az EU ezért várhatóan december közepétől büntetővámot vet ki bizonyos parkettákra. Kínát ugyanakkor érdemes ebből a szempontból is figyelni, mert bár a saját fakitermelésére szigorú szabályok vonatkoznak, az importárut még mindig kérdések övezik. A távol-keleti ország viszont új helyzetet teremthet és kulcsszereplő lehet az erdőirtások alakulásában.
A kép illusztráció, forrás: Pixabay
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több erdő
Mara, külön köszönet ezért a cikkért. 🙂