Szokatlan színű madarak a kertben
A legemlékezetesebb és egyben legritkább rendellenes színezetű madaram, amit közel negyven év alatt láttam és szerencsére fotóztam is, ráadásul a dolgozószoba ablakában, az egy „piroshátú” széncinege volt. Mindmáig úgy tűnik, hogy a világon elsőként. Erről részletesebben olvashattok az alábbi cikkben.
A madárvilág épp azért annyira vonzó, mert hihetetlenül színes. Alapból is az, alig van pár hét az évben, amikor a madarak háza táján ne történne valami érdekes és titokzatos esemény. Mindezt csak tetézi, hogy a madaraknál sokszor a nemek is látványosan különböznek, más lehet a téli és a nyári tollruhájuk, mások a fiatalok és öregek, de ha valakinek ez nem elég, bármikor beeshet a kertjébe egy szokatlan színezetű madár. A színaberrációknak se szeri, se száma, de azért fontos, hogy nagyvonalakban mégis rendet lehet rakni a leggyakoribb színmutációk között. Ezt egy kíméletlenül hosszú, de reményeim szerint érdekes cikkben meg is tettem.
Túl a változatosságon, és a mi gyönyörünkön, tudományos jelentősége is lehet a színmutációk észlelésének, gyakoribbá válásának. Ahol például beltenyészet alakul ki, jóval gyakoribbak.
Szerte a világon komoly figyelmet kapnak ezek a szokatlan egyedek, olyannyira, hogy az RSPB, a világ talán legnagyobb hagyományaival és taglétszámával büszkélkedő madárvédelmi szervezet időről időre visszatér a témára.
Érdemes figyelni a világ más tájain születő madártani vagy természetvédelmi videókat és csatornákat, mert jól érzékelhető, hogy másutt mennyire nem jellemző a kényszeres szakemberkedés, épp ellenkezőleg. Nemcsak vérprofi, jól forgatott, jól vágott, jó ritmusú, igényes és szép videókat találunk, olyan videókat, melyeknél nem spóroltak a munkával, hanem felhasználóbarát, laikusbarát videók ezek. Közvetlenek, okosak, kedvesek. Mint az RSPB legutóbbi videója.
Minden létező alkalmat megragadnak arra is, hogy ne frontális módszerekkel homályosítsák fel a népet, hanem interaktív módon,
például a rendellenes színezetű madarak össznépi detektálása révén. Különösen szerencsések azok az országok, így Nagy-Britannia is, ahol több szervezet dolgozik egymással párhuzamosan, és ahol senki sem kezeli a madártan vagy a madárvédelem témáját monopóliumként. Itt is arról van szó, hogy az RSBP egy másik madártani szervezet akcióját népszerűsíti. Évek óta gyűjtik a kerttulajdonosoktól a rendellenes színezetű madarak adatait, melyeket elérhetővé és kereshetővé is tesznek.
A videóban röviden összefoglalják, hogy melyek a leggyakoribb színmutációk (az albínó és a leukocisztikus madarak), és felhívják a figyelmet arra is, hogy rendellenes színezetű egyedek bezavarhatnak a határozásban. Így például részlegesen albínó pintyféléket vélhetünk esetleg hósármánynak, bár elhangzik az is, hogy kertekben nem valószínű a hósármány megjelenése, annak ellenére sem, hogy Nagy-Britannia északi részén is él egy kis populációjuk. Azt már én teszem hozzá, hogy ahol sok a hósármány, ott cseppet sem szokatlan a madáretetőkön, így például Izlandon sem.
Nézzétek meg az RSBP videóját, és ha gondoljátok, utána olvassatok az egyik legszebb téli énekesmadarunkról, a hósármányról is.
Borítókkép: Lecocizmus dolmányos varjúnál; ha albínó volna, piros volna a szeme. | Forrás: Pixabay
még több 5G
még több madár
