Egyik napról a másikra megőrültek a széncinegék
kert és vadon
2024.02.25.én kora reggel kimentem az Angolkert szélébe, a nagykapuig, hogy a madarak mozgását figyeljem. Onnan jól látni az Őskökényest, a Kiskarámot, de ellátok a Nagypatak völgyéig is, ugyanakkor az Angolkertben mozgó madarakat is szemmel tarthatom.
Újabban, amióta fejlesztjük a Jászmaróti odútelepet is, az is szempont, hogy a lehető legtöbb odút tartsam szemmel. A nagykapuból látom a Kiskarámon kihelyezett két odút (fejből még nem tudom az azonosítójukat), látom az Újlest is, amelyen szintén van egy odú, de látom az Angolkertben a nyírfákra felrakott odúkat is.
Már február 10-én – amikor a B-odúk második szállítmányát raktam ki (15 darabot) – feltűnt, hogy az első odúk körül akadnak már széncinegék, akik mintha tartanák az odúk környékén a területeket. Ezek viszont laza „tartások” voltak csak mindösszesen 5-6 odúnál.
Február 25. egyértelműen fordulópont volt.
Ezen a reggelen jól láthatóan az odúk közvetlen közelében ücsörögtek széncinege-párok, általában azon a fán, amelyen az odú volt, és majd mindenhol énekeltek a hímek. Amit beláthattam és hallhattam is a nagykapuból, körülbelül 8-10 hím a birtok területén és határmenti erdőkben.
Meg is állapítottam magamban, hogy radikálisan más a helyzet, mint akár 24 órával korábban. Mindezt megerősítette számos egyéb megfigyelés is.
Váratlanul rengeteg kék cinege jelent meg, a birtok 11 hektárján legalább 50 példány mozgott, de talán 70-80 is. Délelőtt pedig tengelicék és zöldikék is megjelentek a terasz előtti szóróetetőn, majd délután a tengelicék felmentek a madárbalkonra is.
Ebből az apropóból élő közvetítést adtunk a Facebookon ITT.
A közvetítést követően
észleltem egy széncinegét, aki hevesen támadta önmagát a detektívüvegben. Erre korábban nem láttunk példát. Csak egy vörösbegyünk volt december-januárban, aki néha megpillantotta saját magát, és ilyenkor párszor támadt, de ennyi. Széncinegéktől ezt a viselkedést még nem láttuk. Huszonötödikén viszont megjelent ez a cinege, aki feltehetően korábban is a madárbalkonra járt, és hevesen támadta a tükörképét. Miután erről jó pár felvételt készítettem, leengedtem kívül a bambuszredőnyt, hogy kitakarjuk a detektívüveget. Viccelődve jegyeztem meg:
Csak aztán nehogy alámásszon, csak azért, hogy ott is folytathassa a bunyót.
És lássunk csodát:
ez a széncinege annyira fel van már spannolva, hogy valóban aláment a redőnynek. Végül is okos madár. Amikor észlelte, hogy a rivális helyén „függöny van”, úgy gondolhatta:
„Csak nem a bambuszredőny mögé bújt el az a gyáva!?”
És amikor bebújt mögé, természetesen meg is találta a riválist. Itt viszont már kevesebb ideig támadta, minthogy rendkívül kicsi volt a hely.
A „vércinege”
egyértelmű jele annak, hogy a széncinegéknél hormonális változás állt be, viszonylag nagy szinkronban, hisz ugyanezen a reggelen láttam először kifejezetten odútartó párokat, és ezen a reggelen sokasodtak meg az éneklő hímek.
Jogos a kérdés viszont, hogy ha ez a szinkronicitás valóban fennáll, akkor miért nem támadta az üveget az összes madárbalkonos cinege. A magyarázat egyszerű.
A vércinege egy olyan hím, aki az Angolkertben nézhetett ki magának odút és revírt, így neki revíren belül van a detektívüveg és a „rivális” is. Közvetlenül a madárbalkon alatti fenyőkön is két darab B-odú van, de 10 méteren belül további 4 ilyen odút találnak (azért ilyen sűrűségben, mert a mezei verebeket akarjuk rávenni „laza telepes fészkelésre”). Ezek közül bármelyiket nézte is ki magának, a madárbalkon mindenképpen a revírjébe esik, ami általában 1-2 hektár között szokott mozogni egy széncinege esetén.
Ugyanezen a napon
láttunk először madarat egy odú nyílásában. Természetesen széncinegét, és természetesen a madárbalkonhoz (és a házhoz is) legközelebbi B1 felségjelzésű odú nyílásában. Erős a gyanú, hogy ez szintén a „vércinege” lehetett. Ha igen, különösen indokolt a hevessége, minthogy akkor az odújához mindösszesen 4-5 méternyire bukkant fel a „levakarhatatlan rivális”.
Különösen érdekes, hogy ez a hím ugyanakkor egyáltalán nem tűnik domináns alfahímnek. A széncinegénél mindig vannak kimagaslóan erős alkatú és színezetű egyedek.
Amikor ezrével jelöltem a madáretetőkön a széncinegéket, a tojók tömege úgy 16-20 gramm körül változott, a hímek átlagsúlya ennél nagyobb volt, 17-22 gramm közötti tartományban valahol, de akadtak néha 28-30 gramm körüli „Góliátok”, kivétel nélkül mindig hímek. Ezek általában színezetükben is rendkívül erősek voltak, és a nemi jelleg a színezetükben is az átlagosnál markánsabb volt.
Nemcsak a sárga szín volt rendkívül erős, sötét kénsárga, hanem a fekete mellény is rendszerint roppant széles, erős, fényes volt. Ilyen domináns, impozáns hím volt annak idején az emlékezetes „piros hátú cinege” (egy ritka színmutáció, akiről ITT írtam részletesen).
Négy évtized tapasztalat alapján állítom, hogy általában ezek az erőteljes hímek a legagresszívebbek. Ehhez mérten érdekes, hogy a szóban forgó „vércinegénk” viszont küllemében igencsak szerény hímnek tűnik, akitől semmiképp sem várnánk efféle agresszivitást.
Február 25. tehát több szempontból is fordulópont volt. Jól érzékelhetően megindult jó pár madárfaj vonulása, visszatérése, és a revírek kialakítása is a széncinegéknél. Még egyszer összefoglalva, mi minden volt új jelenség ezen az egyetlen napon:
- Széncinege párok az odúknál.
- Éneklő hím széncinegék szerte a birtokon.
- Drasztikusan megemelkedett a kék cinegék száma.
- Váratlanul tengelicék és zöldikék jelentek meg az etetőn.
- Revírt tartó széncinege támadta a detektívüveget kitartóan.
- Először láttunk cinegét egy odú nyílásában.
Folytatással jövök, mert ezt a cikket 2024.03.02-án délelőtt írtam, de pár órával később – miután sikertelenül próbálkoztunk élő közvetítéssel a Youtube-on –, újabb felfedezéseket tettünk!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több “Kert és vadon”
A helyzet fokozódik a birtokon és ez nagyon jó és izgalmas, de azt sajnálom, hogy idő előtt véget ért a közvetítés. Valóban gyenge volt a kép minősége, de még így is láthattunk őszapót is. 😍🐦⬛🐦
Ó, én is sajnálom, nagyon. Az egyik épp az őszapó volt, ami miatt szerettem volna közvetíteni. Amúgy utána a net elment egészen estig. Ez szerencsére megoldódott. Meglátjuk, mit hoznak a következő napok. Rövid és irgalmatlanul érdekes videók biztosan lesznek, meg csodaszép fotók ritkaságokról, de az élőt is próbáljuk még.
Köszi, ez nagyszerű.
Nálam is megvolt a kék cinkék inváziója, de csak egy nap, küldtem is egy képet emailben, bár elég gyenge. A széncinkék itt is nyomják, úgy mint egy ócska biciklipumpa, úgy “nyikorognak” időnként. És megvolt az első zsírozó zöldike is, az a kép nem annyira gyenge, mint a cinkés, de azt nem küldtem át. 😀
Arisztokratikus öltözete van a széncinegének, ez a sárga overall , meg az ébenfekete mellény nem csupán kontrasztos , de elegáns és tekintélyparancsoló is- szóval őt már felismerem. Milyen klassz madaras könyv lehetne ahol ruhaként ábrázolják egy madár jellegzetességeit .
Tényleg úgy van, hogy ha sokat süt a nap, a madarak tobozmirigyében olyan sok melatonin (javíts ki Cen, ha hülyeségre emlékezem) lesz, hogy elindul a párzás a hímek dalolnak, területet foglalnak stb- milyen klassz családalapítás van a madaraknál. Újabban az élőzésekről lemaradtam.