Remek méhlegelő válhat a lesajnált növényekből
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet hosszú cikket szentelt annak, hogyan tehetünk kedvére a mezőgazdasági területeken a beporzóknak. A cikkből kiderül, hogy a házi méhek mellett a virágos növények beporzásában nagy szerepet vállalnak a különböző vadon élő beporzók is, melyek egy része a háziméhek rokona, valamilyen vadméhfaj (például a szabóméhek, poszméhek, karcsúméhek, bányászméhek).
Közép-Európában mintegy 750 fajuk fordul elő, és teljesen más életmódot folytatnak, mint mézelő társaik: legtöbbjük magányosan vagy kis családokban él, és napi bioritmusuk is jelentősen eltér a házi méhekétől.
De a vadméheken kívül egyéb fajok, így például a zengőlegyek, hangyák, darazsak, bogarak, lepkék, tripszek, ugróvillások is részt vesznek a beporzásban.
Vadon élő beporzók
A vadon élő beporzók sokfélesége a garancia arra, hogy valamennyi virágos növény hatékony beporzásban részesül. Nagyon sok olyan növényfaj van, amelyet csak néhány vadméh faj képes beporozni, ilyen például a lucerna, amelyet a házi méhek nem, vagy csak nagyon kis hatékonysággal képesek beporozni, ugyanezt a feladatot viszont a lucerna-szabóméh (Megachile rotundata) gond nélkül és igen hatékonyan megoldja.
A vadon élő méhek java része a talajban készített kis járatokba, üregekbe gyűjt nektárt, virágport az utódainak.
Legtöbbjük nem is repül be hatalmas távolságokat (ellentétben más beporzó rovarokkal, mint a zengőlegyekkel, amelyek kiválóan és nagy távolságokra is szívesen repülnek), így
fontos, hogy egy adott kultúra területe alkalmas legyen az imágók táplálása mellett a „fészekrakásra”, azaz a lárvák felnevelésére is.
Szántóföldi kultúrák esetében a tábla területén a sokszor túl gyakori talajművelések miatt ez nem igazán lehetséges, de a mezsgyék, szegélyek az ott élő meglehetősen diverz virágzó flóra által nem csak a peterakáshoz kínálnak jó lehetőségeket, hanem az imágóknak is kellő mennyiségben nyújtanak táplálékot.
A nyár sem mindig könnyű a vadméheknek
A természetes beporzóknak, így vadméheknek a tél mellett (amikor nem találni virágzó növényeket) a nyár is egyfajta szűk keresztmetszetet jelenthet a túlélés, a populációk fennmaradása szempontjából.
Ha ilyenkor nem találnak kellő mennyiségű, általuk elérhető nektárt és virágport biztosító, általuk látogatható virágokat, akkor populációjuk olyan alacsony értékre eshet le, amely a soron következő virágzási időszakban nem, vagy csak megkésve és részlegesen tudja ellátni a kultúrnövények beporzásában játszott szerepet.
Szerény kis növények, amiket imádnak a beporzók
Nagyon sokszor elég csak a lábunk elé nézni, gyakran ott taposunk azokon a kicsi, jellegtelen vad növényeken, amelyek szinte minden feltételnek eleget tesznek és már évszázadok, netán évezredek óta fontos táplálói nyár folyamán a hasznos beporzóknak.
Komlós lucerna
Sokan alig ismerik pl. a komlós lucernát (Medicago lupulina), ezt az apró termetű pillangóst, amely évente többször is képes virágozni, ráadásul egy mélyebb kaszálás után is gyorsan megújul, valamint akár egy hónapon belül képes a magfogásra. Már részben beérett állománya a virágzás szintjében kaszálva hatékonya terjeszti is ezt az apró, sárga virágú növényt.
Fehér- és vöröshere
A szintén alacsony fehérhere (Trifolium repens), illetve a magasabb vöröshere (Trifolium pratense) szintén hasznos tagja lehet a gyümölcsösök aljnövényzetének. Mindkettő szereti az üdébb, nedvesebb talajokat, a vöröshere esetében a virágzás csak egy hosszabb kaszálási fordulóval érhető el. Ugyanez vonatkozik a lucernafajokra (Medicago falcata, M. varia, M. sativa) is.
Szarvaskerep
A szarvaskerep (Lotus corniculatus) szintén inkább az üdébb, nedvesebb élőhelyek gyakori hasznos növénye. Hosszan és sokáig virágzik, ráadásul virágait nagyon sok rovarfaj képes táplálékként hasznosítani.
Lándzsás útifű
Még a sokak által csak gyógynövényként ismert lándzsás utifű (Plantago lanceolata) is kiváló nyári méhlegelőt tud nyújtani. Pollentermelése rendkívül látványos, de nektárt is termel. Külön előnye, hogy igen jó mikorrhiza-partner, így ez is csak növelheti fontosságát.
Terjőke kígyószisz
Még a gyümölcsösökben helyenként gyakori terjőke kígyószisz (Echium vulgare) is szerepet kaphat nyári méhlegelőként, mivel kellő magasságban kaszálva egy hosszabb, legalább egy hónapos kaszálási fordulót hagyva kitűnően újul és oldalhajtásai is gazdagon, meglehetősen sokáig virágoznak.
Ezek a sokszor gyomnövénynek csúfolt, szerény kis növények döntő jelentőségűek a vadon élő beporzó szervezetek populációinak fenntartásában. A rovarok megőrzéséhez a sok gyakori, „lesajnált” kis növény életfeltételeinek és térnyerésének javításán át vezet az út.
Forrás: Biokutatás, képek: Charlotte Descamps/Unsplash, Wikimédia, Robert_Flogaus-Faust/Wikimédia, Lawn Weeds/Wikimédia, Robert Flogaus-Faust/Wikimédia, Le.Loup.Gris/Wikimédia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több méhlegelő
még több növény
A szarvaskerep telepítése már 2 éve tervben van a birtokon. Valamennyi akad, de régóta szeretném tömegessé tenni – talán az idén sikerül. A boglárkák is imádják. A fehér here állományát 2021-hez képest körülbelül meghúszszoroztam, a réti here állománya körülbelül a negyvenszeresére nőtt, a komlós lucerna állománya pedig többszázszorosára. Tényleg nagy boldogság lenne nekem is és minden itt élő lénynek, ha a szarvaskerep mennyiségét is drasztikusan emelhetnénk.
Én nem telepítem, de elég sok van, és újabb helyeken jön elő a szarvaskerep. Jól birja a szárazságot. A kígyószsiszt kivéve, minden említett megvan a kertemben, sőt most amiből sok van és szeretik a méhek, az a gyíkfű és a peremizs. De meghagytam az utólsó két nyírásnál három foltban cickafarkat is. Minden fűnyírásnál kimarad ami épp virágzik, mert ez egy ősgyep, nem vettet fű.. 😀 Én így szeretem. 🙂 Tavasszal a veronikából van tenger, folyamatos a pimpó és a repkény is. Kaptam tavasszal virágmag keveréket, abban is sok faj volt, még hajdina is , de pl a mézontófűre leginkább a poszméhek és a lepkék jöttek.
a mézontófüvet hogyan vetetted?
Előbb már leírtam, de elpárolgott. 😀
Amikor levittük a rocsót a vízre, annak a helyét felkapáltam, és elszórtam ezt a magkeveréket. Nem volt a csomagján, hogy milyen magokat tartalmaz, csak miután kikeltek derült ki. A hajdinát nem is ismertem, fotóztam és úgy kérdeztem rá a növényhatározó csoportban. Volt benne repce is, a facélién és a hajdinán kívül, de lehet fehér here is, de lehet az csak véletlenül kelt ott, mert elég sok van a kert többi részén is. Szóval a fellazított földre rászórtam, kicsit átkapáltam újra, öntöztem és kikelt minden. Nagyon szép volt, iszonyú sok rovarral. Fotózgattam is persze, Editnek több képet is küldtem róla. 🙂 A repcén még repcebolha is volt, le is csócsálták a virág nagy részét. 😀