Rekordszámú kék vércse költött a Baksi-pusztán
Az elmúlt években egyre több kék vércse (Falco vespertinus) költ a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található Baksi-pusztán. Idén ötven pár nevelte fiókáit a kihelyezett mesterséges fészekládákban, ami az elmúlt évtized legkiemelkedőbb adata – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (ME) Csongrád megyei helyi csoportja.
A kis termetű, 30 centiméteres testhosszú sólyomfaj Magyarországon fokozottan védett. Tipikus síkvidéki madár, bokrokkal, facsoportokkal tarkított síkságokon, erdőszéleken fordul elő. Nyugati elterjedési határát jelenti Magyarország, az Alföld, főleg a Hortobágy jellegzetes fészkelő madara, keletre pedig egészen a Bajkál-tó régiójáig megtalálható. Afrika déli részén telel. Elsősorban rovarokkal, főleg szöcskékkel, sáskákkal és szitakötőkkel táplálkozik, de kisebb gerinceset is elejt.
Eredetileg vetésivarjú-telepeken költött, azonban az 1990-es években az intenzív varjúmérgezés miatt az állomány 90 százaléka kipusztult és a 2006-os védetté nyilvánítás óta sem állt vissza.
A Baksi-pusztára
kihelyezett vércseládákban idén a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai és az MME önkéntesei ötven pár kék vércsét és 75 pár vörös vércsét találtak. A gyűrűzések során 52 kékvércse-fióka kapott a fémgyűrű mellett színes gyűrűt is, amely segíti a madarak azonosítását a távolból.
A természetes, harkályok vájta odúk mellett a mesterséges, D-típusú odúkban költő szalakóták (Coracias garrulus) száma is rekordot döntött az idén, és nagy meglepetésre hét vércseládát is szalakóták foglaltak el. A költőládák ellenőrzése során még egy erdeifülesbagoly-fióka (Asio otus) is gyűrűt kapott. Az egyik vércseládában ritka látvány fogadta az önkénteseket, egy kékvércse-fióka mellett egy vörös vércse (Falco tinnunculus) fiókája nevelkedett, láthatóan mindkét madár jól táplált és egészséges volt. A gyűrűzésről a csoport Facebook-oldalán láthatók képek.
A Baksi-puszta az Alsó-Tisza-völgy és a Homokhátság peremzónáján, Csongrád-Csanád vármegyében, öt település – Baks, Csanytelek, Ópusztaszer, Pusztaszer és Tömörkény – külterületén helyezkedik el. Teljes egészében lefedi a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, így országos védettséget élvez és a Natura 2000 hatálya alá is tartozik. Egy része a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, a vonuló madarak rendkívül fontos állomása.
Tavasszal elsősorban partimadarak – főleg godák, cankók – alkotnak itt nagy csapatokat, míg ősszel a vadludak és a darvak a jellemzőek. Fészkelő- és táplálkozóhelyként is jelentős, rendszeres vendég többek között a gólyatöcs, a gulipán, a nagy goda és a cigányréce.
2022 október végén ért véget a Baksi-puszta vízviszonyainak javítását célzó, Európai Unió által finanszírozott LIFE-projekt, amelynek során töltéseket erősítettek meg, zsilipeket építettek és csatornát számoltak fel a vízmegtartás és vízkormányzás érdekében.
Forrás: MTI, KNP, kép: Kék vércse tojó Kecskemét mellett, Charles J. Sharp/Wikimedia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
De jó ilyen híreket olvasni! 🐦⬛🐦
Kétféle vércsefióka egy fészekben? 😮🙂 Vajon a két vércsemama felváltva ült a tojásokon? S amikor az eleséget hozták, mindig tudták, hogy melyik kitátott csőrbe kell rakni? Vagy az nem is volt fontos, csak az, hogy mindegyik fióka jóllakjon? 🙂
Vajon hogy jöhetett létre az a koedukált kék-vörös fészek? 😲