Láttad már, hogyan szerelik le az Afrikából visszatérő kék vércse jeladóját?
Ha nem, akkor most ezt pótolhatod. Bár sok ezer madarat gyűrűztem már, de ezt még én sem láttam, mivel sosem vettem részt adóvevős madarak jelölésében. Érdekes látni, mi mindenre kell ügyelni a jeladót tartó hám felrakásánál (lásd „ceruza-teszt”). Ez akkor is érdekes lenne, ha bármiféle jeladós madár leszerelését nézhetnénk végig – szalakótáét, gólyáét vagy parlagi sasért –, de a kék vércse sztorija ráadásul sok szempontból páratlan – és tényleg az!
A videóban látható kutató, Palatitz Péter pedig ritka szerencsés ember, aki
a magyar madártan egyik, ha nem a legnagyobb felfedezésének
részese lehet. Olyan felefedezés vezetője és szemtanúja, amely könnyeket csal az ő szemébe is.
Mivel a kék vércse európai állományának jelentős része költ Magyarország füves pusztáin, a magyarországi madárvédelem számára mindig is kiemelten fontos feladat volt a kék vércsék megvédése. Ez a védelem egy „pillanatra” ráadásul erősen megingott, amikor a kék vércsék száma zuhanni kezdett, és úgy tűnt, hogy oly sok madárfajhoz hasonlóan itt is bekövetkezik egy összeroppanás (korábban írtunk a csíkosfejű nádiposzáta kipusztulásáról is).
A kék vércse
a legtöbb ragadozómadárral ellentétben társaságkedvelő faj, telepesen költ és csoportosan vonul. Telepes költését a Kárpát-medencében leginkább a vetési varjú tette lehetővé, melynek népes, felhagyott telepein a kék vércse is talált magának fészekhelyet. A kék vércse ugyanis nem épít fészket. Míg a kék vércsét óvta a törvény, addig a vetési varjút nem.
A varjak ádáz üldözésével megfogyatkoztak a kék vércse számára oly fontos varjútelepek, és ez kis híján a vesztét jelentette.
Válaszul:
- Egyrészt hamar védetté nyilvánították a vetési varjút,
- másrészt tömegesen helyeztek ki költőládákat a kék vércsék számára.
Hatalmas szerencsénk,
hogy a kék vércsék könnyen fogadják el a ládákat, így hamar kialakultak az új, immár fészekládában költő telepek, és a kék vércsék száma ismét növekedésnek indult, sőt: hamar megduplázódott.
De ez még semmi! Most jön a java. Sok átgondolt kutatási program vizsgálta a kék vércséket, többek között jeladós madarakkal is szerették volna kideríteni, pontosan milyen útvonalakon vonulnak és hol töltik a telet. A rendelkezésre álló adatok a lapján több körben is keresték a kék vércsék telelőhelyét, 2010-ben Namíbiában, 2014-ben Botswana, Zambia és Dél-Afrika került sorra, de a keresett helyet nem találták meg.
Végül Angola tűnt még reálisnak
a műholdas adatok alapján, csakhogy Angola egy 2002-ben véget érő polgárháború után ma is hatalmas régiókban elaknásított terület. Ennek ellenére a kék vércse kutatás vezetője, Palatitz Péter egy ismerősén keresztül sikeres expedíciót szervezett Angolába, ahol 2019-ben végre rátaláltak a kék vércsék telelőhelyére.
A magyar kutatók olyasmire találtak Afrikában, ami valóban szenzáció. Amire valóban az egész világon minden madárbarát és kutató felkapja a fejét.
Itt jobb, ha idézem a kutatókat:
„Minden reggel azzal keltünk fel, hogy nem, ez lehetetlen, ezt nem lehet elhinni, és minden este azzal feküdtünk le, hogy de bizony, egymillióan is lehetnek ezek a kék vércsék. Vagyis háromszor annyian, mint amennyi az addigi becslések szerint összesen él a világon.”
Úgy néz ki, hogy a magyar kutatók talán a világ legnagyobb ragadozómadár-gyülekezőhelyét találták meg. A megfigyelés pontos körülményeiről viszonylag keveset tudni, a helyszínről meg semmit, és ez nem véletlen. De egészen elképesztő felvételeket láthatunk ITT.
Nyilván sokakban felmerül rögtön, hogy egy ennyire koncentrált madársokadalom sokak figyelmét felkeltheti, és
az ilyen csoportosulások a kockázatokat is növelik,
hisz amennyiben ott történik valami a kék vércsékkel, az egész világállomány látná kárát.
Nem véletlen, hogy a gigászi vércsegyülekezőhely felfedezését igen gyorsan követte egy tárgyalás 2022. január 27-28-án Budapesten, ahol a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és az Agrárminisztérium az angolai partnereikkel (például az Orbis Angola alapítvánnyal) ült le tárgyalni, hogy aztán megállapodást kössenek az Angolában telelő kék vércsék védelméről.
Nemrégiben pedig egy olyan videó látott napvilágot, ahol azt látjuk, hogy az egyik Afrikából visszatérő vércséről leszerelik a jeladót. Ez is pikáns vagy még inkább tragikus történet. A jeladót ugyanis az orosz-ukrán háború miatt kellett levenni. Ahogy a videó készítői írják:
„A kék vércsék kutatása során ICARUS jeladókat használtunk. Az EU és Oroszország űrügynökségei között hirtelen felbomlott együttműködés miatt, csak úgy tudjuk visszanyerni az adatokat, ha leszereljük a madarakról a jeladókat és letöltjük az adatokat.”
A videó is érdekes, nézzétek meg feltétlenül, és támogassátok a kutatók munkáját egy lájkkal és feliratkozással is.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több madárvonulás
még több madár
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket!
Köszönjük!
Ezt nagyon köszönöm! 🙂
Ilyen jeladóról még csak nem is hallottam, nemhogy láttam volna. A vércse pedig tényleg nagyon cuki!
Nem is gondolnánk, hogy mi mindenre van hatással egy háború! 🙁
Hú, de nagy ötlet ez a hám!
Nekem az etetős videó is rettentően tetszett! 🙂
Annyira szépek a kékvércsék is és milyen kicsik, nagyobbnak hittem.
Talán emberektől háborítatlan területet kerestek és táltak Angolában…
De klassz videó:-) A madarász lélek egészen különleges:-)
Egészen más kép volt bennem a vércsékről. Milyen gondoskodók. A vetési varjak pedig vajon miért vannak velük életközösségben? Őket nem zavarta a honfoglaló?
Tanulni lehet a madaraktól az biztos.
Segítsetek! Hol tudok becsatlakozni az élőbe??