Láttad már, hogyan szerelik le az Afrikából visszatérő kék vércse jeladóját?
![](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2023/01/cropped-cropped-cen_logo_circle.png)
Ha nem, akkor most ezt pótolhatod. Bár sok ezer madarat gyűrűztem már, de ezt még én sem láttam, mivel sosem vettem részt adóvevős madarak jelölésében. Érdekes látni, mi mindenre kell ügyelni a jeladót tartó hám felrakásánál (lásd „ceruza-teszt”). Ez akkor is érdekes lenne, ha bármiféle jeladós madár leszerelését nézhetnénk végig – szalakótáét, gólyáét vagy parlagi sasért –, de a kék vércse sztorija ráadásul sok szempontból páratlan – és tényleg az!
A videóban látható kutató, Palatitz Péter pedig ritka szerencsés ember, aki
a magyar madártan egyik, ha nem a legnagyobb felfedezésének
részese lehet. Olyan felefedezés vezetője és szemtanúja, amely könnyeket csal az ő szemébe is.
Mivel a kék vércse európai állományának jelentős része költ Magyarország füves pusztáin, a magyarországi madárvédelem számára mindig is kiemelten fontos feladat volt a kék vércsék megvédése. Ez a védelem egy „pillanatra” ráadásul erősen megingott, amikor a kék vércsék száma zuhanni kezdett, és úgy tűnt, hogy oly sok madárfajhoz hasonlóan itt is bekövetkezik egy összeroppanás (korábban írtunk a csíkosfejű nádiposzáta kipusztulásáról is).
![](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2023/10/kek-vercse-3.jpg)
A kék vércse
a legtöbb ragadozómadárral ellentétben társaságkedvelő faj, telepesen költ és csoportosan vonul. Telepes költését a Kárpát-medencében leginkább a vetési varjú tette lehetővé, melynek népes, felhagyott telepein a kék vércse is talált magának fészekhelyet. A kék vércse ugyanis nem épít fészket. Míg a kék vércsét óvta a törvény, addig a vetési varjút nem.
A varjak ádáz üldözésével megfogyatkoztak a kék vércse számára oly fontos varjútelepek, és ez kis híján a vesztét jelentette.
Válaszul:
- Egyrészt hamar védetté nyilvánították a vetési varjút,
- másrészt tömegesen helyeztek ki költőládákat a kék vércsék számára.
Hatalmas szerencsénk,
hogy a kék vércsék könnyen fogadják el a ládákat, így hamar kialakultak az új, immár fészekládában költő telepek, és a kék vércsék száma ismét növekedésnek indult, sőt: hamar megduplázódott.
![kék vércse elterjedése térkép](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2023/11/kek-evrcse-elterjedese-terkep.png)
De ez még semmi! Most jön a java. Sok átgondolt kutatási program vizsgálta a kék vércséket, többek között jeladós madarakkal is szerették volna kideríteni, pontosan milyen útvonalakon vonulnak és hol töltik a telet. A rendelkezésre álló adatok a lapján több körben is keresték a kék vércsék telelőhelyét, 2010-ben Namíbiában, 2014-ben Botswana, Zambia és Dél-Afrika került sorra, de a keresett helyet nem találták meg.
Végül Angola tűnt még reálisnak
a műholdas adatok alapján, csakhogy Angola egy 2002-ben véget érő polgárháború után ma is hatalmas régiókban elaknásított terület. Ennek ellenére a kék vércse kutatás vezetője, Palatitz Péter egy ismerősén keresztül sikeres expedíciót szervezett Angolába, ahol 2019-ben végre rátaláltak a kék vércsék telelőhelyére.
![](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2023/11/kek-vercse-muhold.jpg)
A magyar kutatók olyasmire találtak Afrikában, ami valóban szenzáció. Amire valóban az egész világon minden madárbarát és kutató felkapja a fejét.
Itt jobb, ha idézem a kutatókat:
„Minden reggel azzal keltünk fel, hogy nem, ez lehetetlen, ezt nem lehet elhinni, és minden este azzal feküdtünk le, hogy de bizony, egymillióan is lehetnek ezek a kék vércsék. Vagyis háromszor annyian, mint amennyi az addigi becslések szerint összesen él a világon.”
Úgy néz ki, hogy a magyar kutatók talán a világ legnagyobb ragadozómadár-gyülekezőhelyét találták meg. A megfigyelés pontos körülményeiről viszonylag keveset tudni, a helyszínről meg semmit, és ez nem véletlen. De egészen elképesztő felvételeket láthatunk ITT.
Nyilván sokakban felmerül rögtön, hogy egy ennyire koncentrált madársokadalom sokak figyelmét felkeltheti, és
az ilyen csoportosulások a kockázatokat is növelik,
hisz amennyiben ott történik valami a kék vércsékkel, az egész világállomány látná kárát.
Nem véletlen, hogy a gigászi vércsegyülekezőhely felfedezését igen gyorsan követte egy tárgyalás 2022. január 27-28-án Budapesten, ahol a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és az Agrárminisztérium az angolai partnereikkel (például az Orbis Angola alapítvánnyal) ült le tárgyalni, hogy aztán megállapodást kössenek az Angolában telelő kék vércsék védelméről.
![](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2023/11/kek-vercse-5.jpg)
Nemrégiben pedig egy olyan videó látott napvilágot, ahol azt látjuk, hogy az egyik Afrikából visszatérő vércséről leszerelik a jeladót. Ez is pikáns vagy még inkább tragikus történet. A jeladót ugyanis az orosz-ukrán háború miatt kellett levenni. Ahogy a videó készítői írják:
„A kék vércsék kutatása során ICARUS jeladókat használtunk. Az EU és Oroszország űrügynökségei között hirtelen felbomlott együttműködés miatt, csak úgy tudjuk visszanyerni az adatokat, ha leszereljük a madarakról a jeladókat és letöltjük az adatokat.”
A videó is érdekes, nézzétek meg feltétlenül, és támogassátok a kutatók munkáját egy lájkkal és feliratkozással is.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
![](https://centauriweb.hu/wp-content/uploads/2023/11/adomany-szeder-der-683x1024.jpg)
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több madárvonulás
még több madár
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket!
Köszönjük!
Ezt nagyon köszönöm! 🙂
Ilyen jeladóról még csak nem is hallottam, nemhogy láttam volna. A vércse pedig tényleg nagyon cuki!
Nem is gondolnánk, hogy mi mindenre van hatással egy háború! 🙁
Hú, de nagy ötlet ez a hám!
Nekem az etetős videó is rettentően tetszett! 🙂
Annyira szépek a kékvércsék is és milyen kicsik, nagyobbnak hittem.
Talán emberektől háborítatlan területet kerestek és táltak Angolában…
De klassz videó:-) A madarász lélek egészen különleges:-)
Egészen más kép volt bennem a vércsékről. Milyen gondoskodók. A vetési varjak pedig vajon miért vannak velük életközösségben? Őket nem zavarta a honfoglaló?
Tanulni lehet a madaraktól az biztos.
Segítsetek! Hol tudok becsatlakozni az élőbe??