Ne zavard a radart!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán azt kéri, hogy ne zavarják a radarjait. Mint írják, az utóbbi napokban valószínűleg egy vagy több rosszul beállított vezeték nélküli távközlési eszköz volt az oka annak, hogy elég „zajos” volt a kompozit radarképük.
A szolgálat oldalán egy korábbi cikkben az olvasható, hogy egyre nehezebb az időjárási radarok által használt frekvenciasávok tisztán tartása, ami viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy valós előrejelzések készüljenek.
A különböző vezeték nélküli – jellemzően ipari, nagy teljesítményű szabadtéri RLAN (Radio Local Area Network) hálózati vagy biztonsági kamerák közötti jeltovábbító – eszközök helytelen beállítás esetén jelentősen zavarhatják a meteorológiai radarok megfelelő működését, amelyek emiatt nem képesek egy vihart a légi irányítók, a külföldi meteorológiai szolgálatok vagy a tömegmédiumok számára helyesen előre jelezni.
Ezek a távközlési eszközök kis hatótávolságúak, azonban ha a radar közelében működnek, az általuk a radar irányába kibocsátott impulzusok az azonos frekvencia tartomány (~5.6 GHz) miatt hamis jeleket okoznak.
A meteorológiai szolgálat munkatársai a zaj megszüntetésre különböző szűrőket állítanak be, de ez sem oldja meg a problémát teljes mértékben. A zaj okát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberi helyszíni mérésekkel derítik fel.
Mint a hatóságtól megtudhatjuk, a jelenleg hatályos frekvenciaszabályozás szerint lehet a radarok által is használt frekvenciatartományban vezeték nélküli eszközöket használatni, de csak azzal a feltétellel, hogy azok semmilyen módon nem zavarhatják a meteorológiai radarok működését. Éppen ezért Magyarországon csak dinamikus frekvenciaszabályzásra (DFS) képes vezeték nélküli eszközök kerülhetnek forgalomba, azaz olyanok, amelyek radart észlelve automatikusan áthangolják magukat egy másik frekvenciára, ezáltal elkerülve az interferenciát.
A régebben gyártott, illetve beszerzett vagy bizonytalan eredetű eszköz esetében viszont előfordulhat, hogy az nem rendelkezik ilyen radarérzékelő (DFS) funkcióval, vagy az nem működik megfelelően. További probléma lehet, hogy az eszközben „gyárilag” nincs bekapcsolva a DFS-funkció, vagy azt a felhasználó – akár véletlenül is – kikapcsolta. Problémák adódhatnak abból is, ha a felhasználó a készüléket szándékosan a radar frekvenciasávjára hangolja.
Forrás: MTI, címlapkép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több időjárás
még több tech
