Rejtett betegségekről árulkodhat a molekuláris ujjlenyomat

molekuláris ujjlenyomat

Rejtett betegségekről árulkodhat a molekuláris ujjlenyomat


Felavatták a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting – CMF) új lézerlaboratóriumát Szegeden. A központban olyan költséghatékony vizsgálati módszert szeretnének létrehozni, amely lehetővé teszi a betegségek korai felismerését. Az eljárás során a vérplazma molekuláris összetételében bekövetkező legapróbb változásokat a legmodernebb ultrarövid impulzusú lézertechnológiával vizsgálják. Az eredmény a molekuláris ujjlenyomat.


MTI/Szigetváry Zsolt

A vérplazmát lézerfénnyel vizsgálják

A kutatásokhoz a pandémia okozta lezárások feloldása után kezdték meg a vérminták gyűjtését önkéntesektől, mostanra pedig már tízezer önkéntes ad rendszeresen mintát. Ezzel Magyarország történetének legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja indul el. Eddig már 47 ezer mintát gyűjtöttek be, melyet a központ együttműködő partnere, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjában tárolnak.

Az új lézerlaboratórium, melynek a szegedi ELI ALPS ad otthont, Magyarországon az első és a világon is csupán a második ilyen létesítmény. A labor több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé lézerfény segítségével.

A folyamat hasonló ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát, majd hallgatjuk, ahogy a rezgések elcsendesednek. A hangvilla rezgései könnyen rögzíthetők egy mikrofonnal, a molekuláris rezgések rögzítéséhez viszont speciális lézerberendezésekre van szükség. E rezgések összessége a molekuláris ujjlenyomat, ami megmutatja a legkisebb változásokat a vérminta összetételében.


MTI/Szigetváry Zsolt

Krausz Ferenc bemutatta az egyik kutatás eredményeit is, amelyben 470, különböző stádiumú tüdőrákban szenvedő pácienstől gyűjtöttek mintát, és egy ugyanilyen létszámú – minden más jellemzőjében a betegekkel azonos összetételű – kontrollcsoporttól.

A tüdőrákban szenvedő páciensek molekuláris ujjlenyomata szignifikánsan különbözik a kontrollcsoportétól, és ez az eltérés a betegség előrehaladtának függvényében növekszik. A mesterséges intelligencia kiválóan használható ezeknek az eltéréseknek a felismerésére.

A megoldással az egy biomarkert vizsgáló hagyományos teszteknél lényegesen alacsonyabb lesz a fals pozitív illetve negatív leletek aránya. Az eljárás pontossága még tovább növelhető az egészséges páciensektől rendszeresen gyűjtött minták vizsgálatával.


MTI/Szigetváry Zsolt

A megnyitó alkalmából szervezett CMF Summit 2024 – A betegségprofilozás élvonalában című tudományos konferencián további két Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora és Gérard Mourou, az SZTE kutatóprofesszora tartott előadást kutatómunkája legfőbb eredményeiről.

Forrás: MTI, képek: MTI/Szigetváry Zsolt

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több tudomány

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Bárhonnan összegyűjthetik a DNS-ünket

Bármerre járunk is, a földfelszín, a víz és a levegő tele van elhagyott növényi, állati – és emberi sejtekkel. Akinek pedig eszébe jut összegyűjteni ezeket,…

Mikor bukik már meg Elon Musk?

Alighanem Musk az egyetlen, aki immár évek óta folyamatosan tönkre megy. Ezzel szemben Elon Musk és vállalatai szépen menetelnek, és a Space-X rendkívüli sikerei…Tovább


  

6 hozzászólás

  1. Tegnap meghallgattam ezt az előadàst, régebven feliratkoztam és tegnap kaptam hozzà linket. Krausz Ferenc előadàsa fantasztikus volt. Az elekzronok attoszekundumnyi fluctuàciòjàt-ezt talàlòan az elektronok szavainak nevezte- lehet rögzìteni infraspektoszkòpiàval, a plazma egészségi àllapotàt mutatja,s mivel a molekulàk vibràtioja kozben fénykibocsatas is van, ezért képileg megjelenìthető, ez a molekulàris ujjlenyomat. Azt is mondta mindenkinek lehetne egy ilyenje, amikor egészséges, s aztàn mint egy szűrő teszt lehetne vele kovetni az embert.(EMF electric field molecular fingerprint). A Merkely proffal az orsz.kardiol.intézetben Bp.n csinaltak vagy 2800 embernél ilyen vizsgalatot es ezek kozul tobb mint 1500nak volt cardiovasc.betegsége a mintàzat elemzésekor,amit természetesen életkor, nem és tìpus szerint is szétválogattak, bocs nem tudom Cent hol kezelték, de az ő EMF-je biztos érdekes lenne🥰biztosan be lehet kapcsolòdni ilyen kutatàsokba pàciensként is.

    1. Author

      Köszi, ez tényleg nagyon érdekesen hangzik! 🙂 Ki is egészítem a cikket azzal, amit írtál, mert így sokkal érthetőbb, a közlemény nagyon elnagyolt volt.

      1. Tudok linlet kuldeni, ha gondolod emailre, nehogy felreertelmezzem amit angolul hallottam🥰

          1. Author

            Köszi szépen!

        1. Author

          Köszi, szerintem ide is beteheted a linket, hátha valaki más is meghallgatná. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük