Menekülnek az emberek a városokból
A KSH megosztott néhány érdekes adatot a tavaly ősszel zajlott a tizenhatodik népszámlálásról, amelynek eredményei szeptember végéig lesznek teljes egészében hozzáférhetők egy új lekérdező rendszerben.
De már így is kiderült többek között, hogy 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága, ami 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben volt. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, aminek a legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.
Nem mindenhol fogyatkozik ugyanakkor egyformán a lakosság: míg a nagyvárosok népessége láthatóan csökken, a nagy települések vonzáskörzetéé nő. A leginkább az északnyugati országrészben és a Balaton környékén nőtt a lakosság száma, de összességében a települések többségét népességfogyás jellemezte.
Ennyien vannak az egyes korosztályok
Az országban 1,4 millió gyermek van, arányuk 2011 óta nem változott. A gyermekkorúak között a 3 évnél fiatalabbak és az óvodáskorúak is egyaránt 280 ezren vannak, az általános iskolás korú gyerekek száma 842 ezer. Az északkeleti és a délnyugati országrészben, valamint a főváros agglomerációjában az átlagnál magasabb az arányuk.
Az aktív korú népesség 6,2 milliós, az időskorúak száma pedig megközelíti a kétmilliót. Ez alapján jól látható a társadalom egyre idősödő korszerkezete, ami egyébként a fejlett társadalmakra általában jellemző. A legtöbb idős ember a fővárosban, a Balaton környékén, valamint az aprófalvas nyugati, északi és délkeleti országrészben él.
A népességet 52 százalékos nőtöbblet jellemzi: az újszülöttek között többen vannak a fiúk, de 55 év felett a nők aránya egyre nagyobb.
Nő a lakások mérete
Az ország lakásállománya folyamatosan növekszik, 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, ami 190 ezerrel, vagyis 4,3 százalékkal több, mint 2011-ben volt. Mivel a népesség száma csökken, a lakások száma viszont nő, csökken a “laksűrűség” is: 2022-ben 100 lakásra 237 lakó jutott, ez 11 fős csökkenés 2011 óta.
Mindeközben a lakások alapterülete növekszik: 2022-ben 82 négyzetméter volt a lakások átlagterülete, 4 négyzetméterrel nagyobb mint 2011-ben.
A négyszobás vagy annál nagyobb lakások aránya majdnem 30 százalék volt tavaly ősszel. A lakások komfortfokozata is javult, az összkomfortos lakások aránya 70 százalék körüli.
A lakások száma számottevően nőtt a Balaton környékén, a fővárosban és az agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen.
A lakások több mint egyharmada 1960 és 1980 között épült, 14 százalék az ezredforduló után, 16 százalék pedig a II. világháború előtt. A legrégebbi és a legújabb lakások többsége is Budapesten található. A lakások leggyakrabban téglából épültek, Budapesten és a megyei jogú városokban a panelfalazat a második leggyakoribb, a községekben pedig a tégla után a vályog a legjellemzőbb.
A leggyakoribb fűtőanyag a vezetékes gáz, de minél kisebb egy település, annál jellemzőbb, hogy más fűtőanyagot is használnak, leginkább fát. Közben jelentősen nőtt azon lakások száma, amelyekben áramot is használnak fűtésre, a fővárosban 10, vidéken majdnem 9 százalékban élnek ezzel a módszerrel. 2022-ben 68 ezer háztartásban használtak hőszivattyú, 165 ezerben napelemet, 28 ezerben pedig napkollektort. A hőszivattyú a fővárosban a leggyakoribb, a napelem és a napkollektor pedig vidéken jellemző.
Egyre több az idényszerűen használt lakás, 2022-ben 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen, arányuk 2011 óta két százalékponttal, 13 százalékra nőtt.
A KSH honlapján keresztül már elérhető a népszámlálási adatbázis.
Forrás: MTI, képek: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több város
még több statisztika
Ez nagyon érdekes megint. A férfiak vsz. korábban halnak meg, ezért van az említett korosztálytól kezdve több nő. A lakás adatok is érdekesek, de nekem a legmeglepőbb a gyerekek száma.
A halálozások magas száma annak is köszönhető, hogy a Ratkó-korszakban születettek – akik köztudottan sokan voltak az ismert okok miatt – mostanában érik el azt a kort, amikor egyre többen mennek el közülük.
Érdekes dolog ez a statisztika. 🙂