Nagy száraztészta-körkép készült
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérte a száraztészták iránti keresletet, a körképből pedig megtudhatjuk, milyen típusú tésztákat szeretnek a leginkább a magyarok.
Az összefoglaló szerint a munkaerőhiány, a magas alapanyagárak, az energia- és üzemanyagköltségek, valamint a logisztikai kiadások a hazai tésztagyártókat sem kerülték el. Emellett a nagy mennyiségű, olcsón beérkező import áru is komoly kihívások elé állítja az ágazat szereplőit. A nehézségek ellenére azonban a gyártók továbbra sem szeretnének engedni termékeik minőségéből, termék- és csomagolásfejlesztésekkel, automatizációval, a műszaki színvonal, és a tradicionális termékek minőségének fenntartásával igyekeznek megtartani a versenyképességüket.
Magyarországon százötven cég foglalkozik száraztészta gyártásával, amelyek mintegy kétezer munkavállalót foglalkoztatnak. A cégek körülbelül fele kézművesnek nevezhető, hiszen egy év alatt ötven tonna alatti gyártási kapacitással rendelkezik.
A nagyobb gyártók termékeinek körülbelül harminc-harmincöt százaléka kerül a külpiacokra. A belföldi értékesítés nagyrésze kis- és nagykereskedelembe kerül, mintegy húsz százalékát pedig a szállodai és éttermi (HORECA) szektor valamint a közétkeztetés vásárolja fel.
Milyen tésztát szeretnek a magyarok?
Míg az exportpiacokon leginkább a durum száraztészták a legkedveltebbek, addig Magyarországon a nyolc- és négytojásos termékek a kelendőbbek, és sokan keresik a házias jellegű tésztákat is. A reform élelmiszerek iránti egyre nagyobb kereslettel a durum termékek térnyerése is évről-évre nő, a HORECA szektorban kifejezetten erős ez a termékkör.
Érezhető az érdeklődés a teljes kiőrlésű száraztészták iránt is. Számos gyártó kínálatában megtalálhatók a szénhidrátcsökkentett-, gluténmentes-, alakor-, paleo-, tojásmentes száraztészták, amelyek a különböző ételallergiával küzdők, vagy speciális étrendet folytatók számára nyújtanak alternatívát a hagyományos tésztákkal szemben. Míg korábban a legtöbben a bevált márkát keresték a boltokban, ma már jellemzően az ár alapján döntenek a vásárlók.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Légy oly kedves, oszd meg másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több gasztro
még több felmérés
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket!
Köszönjük!
Imádom a tésztát, csak úgy kifőzve minden nélkül. Bevallom én a klasszikus soktojásos tésztákra szavazok, mert az nem ázik el a vízben és van íze is. Durum tésztát nem vettem sosem. Nagyon kedvelem az olasz zöldséges tésztákat is, eszméletlen a választék valóban. Egy rövid ideig működött Kaposváron egy kézműves tésztagyártó, kis családi vállalkozás volt, kifejezzen olasz tésztákat készítettek, nem volt olcsó de a legvadabb színű széles metéltjük is csodás volt. Mint lenni szokott, hamar bezárt, mert az emberek veszik az olcsó vacak sápadt anaemiás tésztákat, a szupermarketekben. Ha már végképp nincs ötletem mit egyek, jöhet a sajtos tészta:-) Milyen jó volt amikor még gyúrta Anyukám otthon, és száradt a gyúrótódeszkán mindenféle. Hiába mondják, hogy a sok szénhidrát nem jó, mégis meg kell nézni az olaszokat, milyen sok tésztát esznek és nem kövérebbek mint a magyar átlag, cukorbeteg sincs náluk több. Állítólag az egyik világranglista vezető teniszező- elfelejtettem a nevét sajnos-, anno tisztán tésztás ételeket evett a versenyre készülés idején.
Én meg pont a durumtésztát szerettem meg jobban az idők során. Egy ideig volt szerencsém Olaszországban lakni, a lakótársaim tényleg minden áldott nap tésztát ettek, mást nem is tudtak elkészíteni. De a tésztát azt sokféleképpen, és mind nagyon finom volt. Rejtély tényleg, hogy hogy nem híznak el. Ha a magyarok ennyi tésztát ennének, szerintem rajtuk jobban meglátszana. 😀 😀
A durum tésztákkal az a baj a vegyész kollégám szerint, hogy benne marad a lisztben a csávázó szer pl. Sokkal egészségtelenebb, mint a jó minőségű fehér lisztből készült tészta. Dolgozott az említett kollégám Szegeden olyan kutató laborban, ahol élelmiszer kémia is volt. Szóval hiszek neki. Minden teljes kiőrlésűvel ez a baj.
Imádom a krumplistésztát avagy grenadírmarsot, ahogy nagymamám mondta, ő még maga gyúrta. 🙂
Grenadírmars. 🙂 Hallottam már a szót, de ha nem írod mellé, nem jövök rá, mit jelent. 🙂 Annyira jól hangzik egyébként, mintha valami elegáns, kacifántos ételről lenne szó.
A durumbúza lisztjéből állítólag jobb tészta készül, mint a hagyományos búzából. A tészta kemény és rugalmas lesz, könnyebb elkészíteni belőle az olaszok al dente tésztáját, gondolom. Ez a liszt viszont kenyérsütésre nem alkalmas.
Én is nyolctojásosat szoktam venni, de néha gyúrok is tésztát. A nyújtást már géppel csinálom, de még élénken élnek bennem a nagymamám mozdulatai, ahogyan nyújtódeszkán nyújtófával nyújtotta a tésztát.
A sport és a tészta kapcsolatáról nekem az 1986-os foci VB ugrik be, ahol a magyar csapat 6-0-ra kikapott a Szovjetúniótól, és ezt azzal magyarázták – túl azon, hogy “le kellett feküdni” a nagytestvérnek -, hogy túl sok tésztát kaptak enni. 🙂
Haha, ez annyira jellemző volt sokáig a magyar válogatottra. Mindig a legbénább kifogásokkal jöttek elő. 😀