Boldog nyűg lesz idén a kaszanyűg bükköny
Bevallom, korábban, évtizedekkel ezelőtt nem mindig örültem, ha a kaszanyűg bükköny (Vicia cracca) tömegesen jelent meg a birtokon. Akkoriban még gyakran kaszáltam kézzel (a kétezres évek elejéről beszélek), és amint a növény neve is mondja (abszolút joggal), a kaszanyűg bükköny kaszáláskor a kín kútfője, és ha a kaszás beletéved egy bükkönyösbe, akkor könnyen kerülhet agyvérzés közeli állapotba. Nem mellesleg ez igaz a szennyes lednek (Lathyrus sativus) vagy a ragadós galaj (Galium aparine) nagy mezőire is.
De kétségtelen, hogy talán a kaszanyűg bükköny képes a legkiterjedtebb, elfekvő állományokat fejleszteni, amivel az a gond, hogy mivel kiterjedésénél fogva nem lehet elvágni és rendbe rakni a kaszával, ezért a kaszás sokszor csak hömpölygeti maga előtt az irdatlan növénytömeget.
És hogy demonstráljam az őszinteségemet is:
akkoriban azért kevésbé voltam tisztában azzal, hogy melyik növény milyen jelentőséggel bírhat. Igaz, gyermekkorom óta a vadont jártam, de minden szívdobbanásom a madarak felé húzott, a növényvilág kicsit a perifériámra szorult. Így arról sem voltak annyira komplex elképzeléseim, hogy miként fogom, miként kell egy területet a legjobban, legszebben visszavadítani. Ezért a kaszanyűg bükkönyt se önmagában, se nagy tömegben nem láttam se hasznosnak, se szépnek.
Közrejátszhatott az is, hogy a kaszanyűg bükkönyt legtöbbször (ma is) gyomnövényként kezelik. Sokszor a degradált, bolygatott, felhagyott területeken jelenik meg, vagyis nem épp a legjobb viszonyokat jelzi. A mezőgazdaságban kifejezetten ellenségesek vele. Ha gabonatáblában jelenik meg nagy mennyiségben, tényleges károkat okoz. Felfut a gabonára, megdönti azt, és ezzel nehezíti a betakarítást. Nagy özön esetében érzékeny károkat okozhat. Ráadásul 25 éve még nem tűnt krónikus problémának a beporzók fogyatkozása. Nem csoda tehát, ha nem találtam se hasznosnak, se szépnek.
Holott a bükköny igen szép, főként nagy tömegben, és remek mézelő is. Amikor tömegesen virágzik valóságos rovarfelhő van fölötte és a lepkék is kedvelik. Persze, könnyű volt úgy megszeretni, hogy jó pár éve már nem kaszálok kézzel. Három éve már azt is kitaláltam, hogy telepíteni kellene. Nem mintha eltűnt volna.
A kaszanyűg bükköny kimondottan érdekes faj abból a szempontból, hogy a tömegessége egyértelműen ciklikusságot mutat. A legtöbb növényfaj évről évre nagyságrendileg ugyanabban a mennyiségben jön elő, de a kaszanyűg bükköny egyes években épp csak mutatóban akad, máskor pedig olyan tömeges, hogy bizonyos parcellákat egészen ellep, szinte oly hézagmentesen, hogy kézi kaszálásba belekezdeni érdemes sem lenne.
Hogy ennek mi az oka, érdekes kérdés és remek kutatási téma lehetne.
Efféle ciklikusság megfigyelhető más növényeknél is. A birtokot is érintő, kicsit a bükköny ciklusaira emlékeztető növényi ciklus a lucfenyő (Picea abies) virágzásának és toboztermésének ciklikussága. A lucfenyő általában minden hetedik évben hoz jelentősebb termést, s ezzel összefüggésben a fenyőmagokat fogyasztó keresztcsőrűek (Loxia curvirostra) is általában hétévente jelennek meg nálunk látványos mennyiségben. Amint a bükkönynél sem ismert (tudtommal) e ciklikusság oka, úgy a lucfenyőnél sem, holott nyilván érdekes lenne kideríteni, miért alakult mindez így.
Ma már tehát szeretjük, szépnek találjuk a kaszanyűg bükkönyt, de még mindig van problémánk vele. Ahol a leginkább kívánatos lenne, ott szinte teljesen hiányzik. A legtömegesebb a Kisréten szokott lenni, második helyen a Nagykarámon, harmadszor a Hospoda területén. A Felső-Fenyéresen és az Alsó-fenyéresen is előfordul „inváziós” években. Ezek azok a területek, ahol időnként túlzottan is sok van, más virágos növények kárára. Bár nem bizonyított, hogy bármely más fajt kiszorítana, azért sem, mert a tömeges évek után, mindig visszahúzódik.
Vannak azonban olyan parcellák, ahol kifejezetten kívánatos volna,
mivel a virágállomány nem éri el a kívánt szintet. A virágos növények védelme, telepítése, gyarapítása ugyanis 2021 óta a prioritásaink között szerepel. Olyannyira, hogy jelentős méhlegelőket, ahogy mi nevezzük: mézelő zónákat menedzselünk létre évről évre. Legutóbb a vizes élőhelyek létrehozásához kapcsoltan a Méz-gáton. De várható, hogy újabb jelentős területeket vonunk be a virágos növények – köztük sok honos vadvirágfajjal – újabb telepítésekbe. Viszont kevés növényfaj alkalmas arra, hogy bizonyos parcelláinkban nektárt adjon a beporzóknak és lepkefajainknak.
Ilyen az alacsony növésű cserjéssé vált Kiskarám és Újliget területe.
Elsősorban ez a két parcella kívánná meg, hogy valamilyen módszerrel elérjük: ne csak kanadai aranyvessző legyen benne, hanem más vadvirág is. Részben ugyanez a helyzet a Juharos nevű parcella szélein is. Három éve már az a terv, hogy a kaszanyűgbükköny remek lehetne ezekben a parcellákban. Több okból is. A bükkönyfélék kedvelik az olyan helyeket, ahol nemcsak terebélyesedhetnek-terpeszkedhetnek, hanem fel is kúszhatnak valamire, kerítésekre vagy bokrokra. Nos, az említett parcellák ebből a szempontból ideális élőhelyek a számukra, hisz számos kisebb-nagyobb bokorra, bokrok ezreire tudnának felkapaszkodni, hogy szép és vonzó, tömeges virágzataikkal minél közelebb legyenek az éghez, a megtermékenyítő napfényhez.
Ezekben a parcellákban semmit sem zavarnának, hisz ezeken a helyeken nincs kaszálás. Épp a bokrosodás, a szukcesszió támogatása a célunk ezekben a parcellákban. Az elszáradó bükkönytömegek sem jelentenek gondot, épp ellenkezőleg: növelik a parcellák fedését, még inkább remek búvóhelyekké téve az egyébként is tövises, sűrű cserjéseket.
Nem kicsi területekről beszélünk. Ha ezeket a parcellákat ahhoz hasonló módon lepné el a bükköny, amint a Kisrét területét szokta időnkként, körülbelül 3-4 évente, akkor megközelítőleg 2 hektáron kapnánk brutális mézelő zónát. Épp ezért két éve már, hogy próbálok vetőmaghoz jutni. Ugyanis hamar rájöttem, legnagyobb meglepetésemre, hogy a bükkönyt bizony vetik is, többek között azért is mert jó zöldtrágya és remek takarmánynövény. Csakhogy már két éve nem jutok hozzá vetőmaghoz itt helyben. Ugyanakkor az interneten számos bükkönyfaj vetőmagját árulják viszonylag elérhető áron.
Az idén tavasszal a napi területbejárások során feltűnt,
hogy számos helyen, persze ismét a Kisréten a leginkább, sokfelé hajt már a bükköny. Olyan sokfelé, hogy az idén talán az amúgy virágokban szegény Kisréten ismét virágözön lesz a kaszanyűgbükköny jóvoltából. Ez remek lehetőség lesz, ugyanis akár azt is megtehetjük, hogy a honos, helybéli bükköny magjait szüreteljük le, hogy aztán azokba a parcellákba vessük el, ahonnan évek óta hiányoljuk, és ahol a legnagyobb szükség lehet a bükkönyök jelenlétére. A bükköny termését gyűjteni egyszerű. Hüvelyestermését szedni, abból kifejteni a magokat nem kihívás. Szóval, ha valóban lesz jelentős termés az idén, akkor először a birtok történetében be kell tervezni egy bükköny-szüretelést.
Ugyanakkor meg kell fontolni azt is – mivel jó áron kapható sok bükkönyféle magja, és a bükkönyök májusig vethető –, hogy belefogjunk a bükkönyökkel való kísérletezésbe is. A bíborherével, fehér herével és vörös herével fontos eredményeket értünk el. Ideje újabb irányokba is nyitni – a mézelő zónák fejlesztésében is.
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Már a neve is milyen beszédes, szépséges a virága.