Valójában mennyire ritka a gyepi béka Magyarországon és a Dunántúlon?
Lezárult – a birtok történetében először – a gyepi békák (Rana temporaria) násza. Régi olvasóktól elnézést kérek, amiért ismétlem magamat, de megint összefoglalom pár szóban, hogy mi a helyzet a mi kis 11 hektáros természetvédelmi területünkön.
2024-re jutottunk el odáig, hogy a korábbi, más fajcsoportokra (például éjjeli lepkékre) vonatkozó megfigyeléseinkből és kutatásainkból kiindulva, állatföldrajzi adatok alapján és a birtok adottságai miatt feltételeztük két ritka kétéltűfaj előfordulását. Tisztában vagyunk azzal, hogy kissé meredek közvetett „bizonyítékok” alapján vélelmezni ennyire ritka fajok jelenlétét bárhol. Ennek ellenére 2024-ben tervezett kutatásba-keresésbe kezdtünk, és mi is megdöbbentünk, hogy milyen könnyen lett meg Magyarország legritkább kétéltűfaja, az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex). Jóval nehezebben, de 2024-ben szintén sikerült bizonyítani a gyepi béka jelenlétét is.
2025 év elején azt észleltük,
hogy a kétéltűek szaporodóhelyein (ellentétben 2024-el) nincs egy csepp víz se. Ezért – már annak tudatában, hogy kivételesen értékes kétéltűfauna él nálunk – gyorsan cselekedtünk, és a régóta tervezett és kisebb lépésekben már előkészített vizes élőhellyé válásunkat felgyorsítottuk. Március elsejével hoztuk létre az első duzzasztott szakaszokat a Nagypatakon, és az első három kis tavat a Kisberekben, melyek alkalmasak lesznek békák és gőték, lárvák mentésére is.
2024 után az volt vágyaink maximuma a gyepi békával kapcsolatosan (a gőtékről majd külön posztban írunk), hogy legalább sikerüljön egy tisztes fényképet lőni a fajról, mivel tavaly csak egy vízből kikandikáló fejet sikerült fényképezni. Ehhez képest 2025 március 25-én az egyik kis tavunkból, a Tőzeg-tóból előkerült egy amplexusban lévő gyepi béka „pár”. Ezt követően rendszeresen regisztráltuk a legkülönfélébb helyeken, legtöbbször a Nagyfűz-vízen.
- Összesen 6 új víztestből került elő.
- Észleléseink száma 2024-ben 5 volt.
- 2025-ben április elejére elérte a kerek 20-at.
- Két hét alatt 55 példányt regisztráltunk.
Sokszor lelkendeztünk emiatt, de most, a nászidőszak végével, szeretnénk megmutatni három aspektusból is röviden, hogy a megfigyeléseinknek, a gyepi béka jelenlétének mekkora a jelentősége. Fontos tudni, hogy ez a nálunk élő állomány – és most már fogalmazhatunk így, hisz nem egyszerűen a jelenlétét mutattuk ki, hanem azt is, hogy értékelhető számban él itt, sőt már szaporodik is a vizeinkben – szóval, ez az állomány ismeretlen volt a tudomány számára! De szeretnénk kontextusba helyezni, hogy bárki, laikusként is lássa, mit találtunk, és mekkora természeti értékért vállalunk felelősséget, amikor folytatjuk a vizes élőhelyek fejlesztését.
A gyepi béka alapvetően a hegyvidékek békafaj.
Ennek megfelelően Európa jelentős részén gyakoribb (mondjuk az Alpokban). Magyarországon azonban jellemzően csak az Északi-középhegységben élnek állományai. Az Alföldről teljesen hiányzik. Voltaképp a Dunántúltól is, nem találjuk meg a Bakonyban, a Mecsekben sem, egyedül a nyugati határszélen, az Alpokalján él egy kevés.
Mielőtt a konkrét adatokat hoznánk, ki kell emelni a tudományosság kedvéért, hogy a rendelkezésre álló adatok vélhetően nem pontosan jelenítik meg a gyepi béka valóságos helyzetét. Bármilyen adathalmazról elmondható, hogy a megbízhatósága nagyban függ a vizsgálatok átgondoltságától, rendszerességéről és részletességétől. Sajnos országos szinten a legtöbb fajcsoporttal kapcsolatosan nincsenek megbízható adatok. A leginkább kutatott madaraknál is meghökkentő eltérések vannak, mondjuk a füsti fecske állománynagyságának becslésében, amikor is azt 2018 környékén 98 ezer és 290 ezer közé tették a különböző modellek. Magyarázni se kell, hogy kétszázezer ide vagy oda, rendkívüli bizonytalanságot jelez, és kissé csodálkozhatunk is, hogy 2025-ig nem jutott el az ornitológia oda, hogy ennél sokkal pontosabb állományadatai legyenek.
A kétéltűkutatás még inkább fejletlen.
Gyakori, hogy egy területen az adat hiánya nem azt jelenti, hogy a faj nem él ott, sokkal inkább azt, hogy még nem vizsgálta a területet senki, vagy nem vizsgálták alaposan. Ez az ország jelentős hányadára igaz sajnos. Jóval több herpetológus kellene és nagyságrendekkel nagyobb támogatás a kutatások finanszírozására.
De azzal főzünk, amink van, és bár jó volna sokkal több és megbízhatóbb adat, mégis kénytelenek vagyunk összevetéseket tenni, máskülönben gyakorlatilag nem mondhatnánk semmit. A meglévő adataink egyébként sem értéktelenek, csak épp nyilvánvalóan nem mutatják a valóságos helyzetet ideális részletgazdagsággal.
Ezek után nézzük néhány alapvető adatot!
A Dunántúl teljes területéről 2010 és 2025 között mindössze 69 gyepi béka-észlelés érhető el. Ezzel szemben a birtokon két év alatt 25 alkalommal észleltünk gyepi békát! A mi birtokunk a Dunántúl teljes területéhez mérten annyira nevetségesen kicsiny, hogy az összevetése szinte abszurd. Hisz a Dunántúl szó szerint százezerszer nagyobb a birtokunknál. Egész pontosan 336 ezerszerese a birtoknak. Ennek ellenére az összes gyepi béka adat 27 százaléka tőlünk származik! De ez még egy „jóindulatú megközelítés”. Ha kisebb intervallumokat veszünk, a birtok gyepi béka „hegemóniája” még egyértelműbb.
Ennek oka részben az is, hogy az utóbbi években a gyepi béka igazán nagy bajba került Magyarországon, még az olyan élőhelyeken is, ahol hagyományosan nagy állományai éltek. A Pilisben például, ami egyúttal az egyik legjobban kutatott terület, és ahol 25 éve monitorozzák a gyepi béka állományát, 2023-ra az állomány 70%-a megsemmisült!
Nézzünk tehát kisebb intervallumot!
- Az utolsó 10 év adatait nézve a birtokunk részesedése már 60%!
- Az utolsó öt éves időszakot tekintve felmegy 69%-ra.
- Ha pedig csak az utolsó két évet nézzük, 2024-et és 2025-öt, akkor rajtunk kívül már nem találunk dunántúli észlelést, ergo: 100%-os a részesedésünk a gyepi béka dunántúli észleléseiből.
És még egy adat. 2010 és 2025 között a legjobb év a Dunántúlon 2014 volt, amikor összesen 21 észlelést rögzítettek. Mi csak az idén elértük a 20 észlelést. 2025 tehát a dunántúli észlelések terén a második legjobb év, csakhogy valamennyi adat tőlünk származik!
Feltesszük:
2025 úgy zárul majd, hogy további észleléseink lesznek őszig, többek között meg kell jelenniük majd a vizekben a gyepi béka lárváinak is, de a környező erdőkben is kutatunk még, hogy a nyári szállásukat feltérképezzük. Elég még két adat, hogy minden idők legjobb évét zárja a gyepi béka, ami a dunántúli észleléseink számát illet – csakhogy már az összes adat a birtokhoz kötődik majd (hacsak időközben máshonnan nem kerülnek elő adatok).
Az, hogy 2024 óta (rajtunk kívül) nem kerültek elő gyepi béka észlelések, természetesen nem jelenti azt, hogy az Őrségből vagy a Kőszegi-hegységből kiveszett a faj (bár ezt sem zárhatjuk ki), ám a tendenciáknak abszolút megfelel. A gyepi béka állománya a hagyományos, s legideálisabb élőhelyein szó szerint bezuhant. Az efféle populációs összeroppanások először mindig az úgynevezett perempopulációkat semmisítik meg – amilyenek a dunántúli gyepi béka populációk is. Magyarán cseppet sem volna meglepő, ha a gyepi béka számos korábbi helyről teljesen eltűnne.
Ennek fényében kell értékelnünk, hogy a mi területünkön és környékünkön életképes, szaporodóképes populációt találtunk! Ráadásul olyan körülmények között, ahol jó eséllyel tudjuk megvédeni, sőt megerősíteni ezt a populációt. Ez önmagában is elég lehet ahhoz, hogy akár országos szinten is számottevő természeti értéket képviseljen a birtok (csak és kizárólag a gyepi béka miatt, önmagában is), ám a helyzet ennél is érdekesebb.
Mert itt a gyepi béka nem is akármilyen kétéltűfauna részeként van jelen.
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy nálunk a gyepi béka egy olyan speciális béka-fauna részeként hozza a remek adatokat, amihez foghatót alig pár helyen találunk Magyarországon. Sőt: abban a formában, ahogyan most látjuk, talán egészen egyedülálló lehet az országban. Erről viszont már a következő posztban!
Másként úgy is összefoglalhatnánk: területünket már nemcsak azért mondhatjuk privát természetvédelmi területnek, mert a 25 éve tartó visszavadítás célja egy természetközeli s védett állapot létrehozása, hanem a klasszikus értelemben is természetvédelmi területnek, sőt rezervátumnak tarthatjuk:
ahol kiemelten fontos, ritka, és veszélyeztetett fajok élnek, amelyeket célzottan monitoroznak, figyelnek, kutatnak és védenek!
Ha szeretnél te is hozzájárulni a gyepi béka és más ritka fajok megvédéshez, akkor megtehed ezt egyszeri adománnyal, tetszőleges összeggel is a Donate gombra kattintva. Ha ez nem megfelelő mód a számodra, felveheted a kapcsolatot velünk mailben is a centauri16@gmail.com címen is.Szükségünk van minden támogatásra, hiszen a vizes élőhelyek létrehozása és biztosítása igen magas költségekkel jár, de ez nem lehet ok arra, hogy magukra hagyjuk ezeket a nehéz helyzetbe sodort, ritka é s szép állatokat!
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
