Karvalyposzáta, az egyik legritkább fészkelő poszátánk a Kisberekben!

Hamarosan összeállítunk egy speciális fajlistát, amelyen nem az összes a rezervátumunkban észlelt faj lesz, hanem csak azok, amelyeket valamilyen szempontból kiemelten kezelünk. Vagy azért, mert ritkák és kivételes természeti értéket képviselnek, vagy azért, mert a jelenlétükkel, állománynagyságuk változásával jól mérhető, hogy mennyit ér és mennyire hatásos a munkánk; a birtok ökológiai értéke és egészsége növekszik-e, s ha igen, milyen tempóban. Ez a lista legalább olyan fontos lesz, mint a minden fajt felsoroló általános fajlista (amelyen ebben a pillanatban 1018 növény- és állatfaj szerepel).
Korábban is láthattátok, hogy némelyik faj kiemelt figyelemben részesül. Ilyen a citromsármány (Emberiza citrinella), a mezei veréb (Passer montanus) vagy legutóbb a virágos növények közül a mocsári nőszirom (Iris pseudacorus).
Hosszú évek óta voltaképp ilyen kiemelt faj nálunk Magyarország egyik legritkább fészkelő poszátafaja, a karvalyposzáta (Sylvia nisoria) is. Annak ellenére, hogy évek óta nem fészkel a birtokon.
2000 és 2005 között még 2-3 pár is költött a kökénysorokon.
Bár az utóbb két évben leginkább azt hangsúlyozzuk, hogy a legérdekesebb fajaink a hegyvidéki, hűvös éghajlathoz kötődnek, így például a békáink vagy az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex), és számos éjjeli lepkefajunk, de a fészkelő madaraink közül is néhány, a fenyvescinegétől (Periparus ater) a tüzesfejű királykáig (Regulus ignicapillus), ám a karvalyposzáta épp a hegyvidéki éghajlat és mikroklíma ellentétjét kedveli. A karvalyposzáta egy kicsit már mediterrán madár, s többnyire meleg, száraz domboldalak cserjéseiben él. Kedveli a felhagyott, öreg, déli kitettségű gyümölcsösöket, amelyekből egyre kevesebbet talál. Legjobb élőhelyeire jellemző, hogy sok a száraz ág, kiszáradt fa és bokor. Ha európai elterjedésére vetünk egy pillantást, akkor inkább azt kell mondanunk, hogy amolyan erdős-sztyeppi madárfaj.

Arról se először esik szó, hogy a birtokot a visszavadítás során (a kiindulópont egy kukoricatarló volt 2000-ben) egyértelműen az erdőssztyeppi élőhelytípushoz igyekszünk közelíteni, minthogy a Kárpát-medencében ez az összetett, szép és gazdag élőhelytípus dominált. Ennek az élőhelytípusnak a jellegzetes faja a karvalyposzáta is, tehát amint újabban lepkefajok jelezték az erdős-sztyeppé alakulásunkat – például a hatfoltos csüngőlepke (Zygaena filipendulae) megjelenése 2024-ben –, úgy a karvalyposzáta visszatérése is jelezheti az erdős-sztyeppi minőség további javulását.
Gyakran fészkel azonos helyen,
sőt ugyanabban a bokorban a tövisszúró gébiccsel (Lanius collurio), aki nem veti meg ebédre a poszátafiókákat sem. Erre a többi poszátafaj rendszerint rá is farag a gébicsek lakta réteken, de nem a karvalyposzáta, aki pontosan tudja, hogy a gébics is úgy jár el, mint a nagyragadozók, a sólymok és sasok, vagyis a saját fészke közvetlen közelében nem vadászik. A karvalyposzáta ezt kihasználva úgy biztosítja a fiókái biztonságát, hogy a gébics fészkének tőszomszédságában alapít családot.
Azért is remek faj, mert ahol ő él, nemcsak a gébicsek vannak jelen szinte mindig, hanem sok más, meleget, és szubmediterrán jelleget vagy erdőssztyeppi vegetációt kedvelő faj, a gyíkoktól a kenderikéig.
A birtok legértékesebb, legizgalmasabb természeti értékei
az alhavasi, reliktum jelleghez, a hűvös völgyhöz köthetők, de van a birtoknak egy másik, rendkívül érdekes vonása. Míg a völgy mintaszerűen hozza a hegyvidéki, szubmontán jelleget, ha a völgyből teszünk pár lépést felfelé a domboldalban, körülbelül 150 métert, rögtön egy másik mikroklímán találjuk magunkat: egy szubmediterrán jellegű, déli-délnyugati fekvésű, száraz domboldalban. Ez leginkább az Alsófenyéresre és a Felsőfenyéresre igaz. Itt megváltozik a növényzet, gyéren nő, és olyan fajok alkotják, mint a közönséges bábakalács (Carlina vulgaris) vagy az ezüstös hölgymál (Pilosella officinarum).
Itt látjuk leggyakrabban a gébicseket, itt fészkel a mezei poszáta (Sylvia communis), korábban fészkelt itt a réti tücsökmadár (Locustella naevia). Ezt a kicsit mediterrán klímát kedvelik a mezei tücskök (Gryllus campestris), számos sáskafaj, a sáskákat meg a mediterrán-afrikai füleskuvik (Otus scops), de ide köthető a lappantyú (Caprimulgus europaeus) is.
Egy szó, mint száz, a karvalyposzáta nemcsak önmagában érdekes,
hanem a kísérete szempontjából is. Ilyen egy színtiszta indikátorfaj. Aki jelenlétével jóval többet jelez önmagánál. Ezért is várjuk vissza immár évek óta, és ezért is radikális nálunk a bokorsorok védelme. Még a kiszáradt bokroké is.
Az utóbbi években mégsem sikerült visszahozni őt a fészkelőink közé, de továbbra is reménykedünk. A vizes élőhelyeket nem kedveli, ám azt igen, ha sok a rovar. Így tehát a völgy vizes élőhelyei kedvezően hathatnak rá is, hiszen a vizek fölött rajzó rovarvilág eljut a szárazabb és melegebb domboldalig is. 2026-tól pedig igyekszünk a vizes élőhelyek után nagyobb hangsúlyt fektetni újabb bokorsorok telepítésére, a mediterrán jelleg erősítésére borókákkal, levendulákkal a nemrégiben elkészült, egy kicsit megint csak mediterrán hangulatú gyurgyalagfal környékén.
Addig is fontos adat, hogy 2025-ben viszonylag hamar, 05.05-én észleltünk az első karvalyposzátát, bár meglepő módion a birtok északi végében, a Kisberek területét határoló bokorsorban. Ez talán azt is jelezheti a számunkra, hogy nemcsak a „fenyéresekben” van potenciál, ha a karvalyposzáta fészkelésében gondolkodunk, hanem a kicsit hűvösebb északi bokorsorokon, a Kisberek szélében is.
Mivel a karvalyposzáta rejtett életű madár, érdemes lenne a kereséséhez hívóhangot használni. Az irodalom szerint sokfelé a hívóhang használata nélkül szinte lehetetlen rátalálni.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️

Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”










































Nekem is eszembe jutott már, hogy jó lenne látni, melyek azok a fajok, amik az átalakítások eredményeként jelentek meg nálatok! 🙂
Az összes nálunk észlelt faj listáján túl legalább két lista lesz még. Egy azoknak a fajoknak a listája, akik kiemelt védelmet kapnak tőlünk. És hamarosan érkezik egy olyan összefoglaló, ami a vizes élőhelyátalakítás kapcsán várható fajokat tárgyalja. Utóbbihoz talán még egyfajta pontrendszer is tartozik majd, amivel mérni tudjuk, mennyire eredményes a vizes átalakulásunk. 🙂
🙂🙂