A 2026-os futball-vb minden idők legszennyezőbb sporteseménye
A három országban, 16 helyszínen rendezett, 48 csapatos világbajnokság a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet: a kibocsátások döntő része a repülésre épülő logisztikából származik. Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője szerint miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA kommunikációjában hangsúlyos cél a klímavédelem, a földrajzilag szétszórt rendezési modell, a szurkolói utazások, az extrém hőség és a fosszilis szponzoráció egyre inkább megkérdőjelezik e vállalások hitelességét.
Miközben a világ azt találgatja, ki nyeri a tornát,
a világbajnokság egyik nagy vesztese már most látszik: a bolygó. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett futball-vb minden eddiginél nagyobb léptékű rendezvény: a korábbi 32 helyett 48 válogatott vesz részt rajta, 104 mérkőzést játszanak 16 helyszínen. A rendező városok között sok esetben több mint 4000 kilométer a távolság, amit reálisan leginkább repülővel lehet megtenni.
Ez a modell nehezen fér össze a FIFA klímavédelmi kommunikációjával. A szervezet 2040-re klímasemlegességet ígér, miközben a mostani torna mérete, logisztikája és szurkolói utazásai alapján egyre nehezebb valódi fordulatként értelmezni a sportág környezeti vállalásait.
A repülés adja a kibocsátás zömét
„A probléma gyökere a földrajzilag szétszórt rendezési modell, ahol a csapatok és szurkolók milliói kényszerülnek folyamatos repülésre a mérkőzések között” – írja Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője a Másfélfokon megjelent cikkében. A becslések szerint a világbajnokság üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mintegy 85 százaléka a légi közlekedéshez köthető. Bosznia-Hercegovina válogatottja például több mint 5000 kilométert utazott Toronto, Los Angeles és Seattle között, ami meghaladja Lisszabon és Moszkva távolságát.
A szurkolói utazások tovább növelik a karbonlábnyomot. A BBC becslése szerint egy angol szurkoló, aki a döntőig végig követi csapatát, önmagában körülbelül 3,5 tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe. Egyetlen mérkőzés teljes karbonlábnyoma az utazásokkal együtt akár 72 ezer tonnára is emelkedhet, ami 48 ezer autó átlagos éves kibocsátásának felel meg.
Összességében az idei futball-világbajnokság mintegy 9 millió tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátással járhat. Ez közel kétszerese az előző világbajnokságok mértékének, és majdnem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpia kibocsátásának. Enyhítő körülmény, hogy a szükséges stadionok már rendelkezésre állnak, így legalább az új építkezések nem növelték tovább a torna ökológiai lábnyomát.
A klímaváltozás már a játékot is veszélyezteti
A világbajnokság nemcsak hozzájárul a klímaváltozáshoz, hanem egyre inkább el is szenvedi annak következményeit. A Philadelphiában rendezett Franciaország–Irak mérkőzést például több órára félbe kellett szakítani heves esőzés, erős szél és villámlás miatt. Az extrém hőség legalább ekkora kockázat. Az előrejelzések szerint a torna 16 helyszíne közül 14-ben a WBGT-érték meghaladja a 28 °C-ot. Ez az ún. nedves gömbhőmérsékleti index a hőmérséklet, a páratartalom, a napsugárzás és a szélhatás alapján mutatja meg az emberi szervezet hőterhelését. A 28 °C fölötti érték már egészségügyi kockázatot jelenthet a sportolóknak. Az Egyesült Államokban ráadásul a hőség évente több halálesetet okoz, mint bármely más szélsőséges időjárási jelenség. Így a hőhullámok a szurkolókra és a szervezőkre is kockázatot jelentenek.
A FIFA iránya aligha hiteles
A FIFA vállalásait tovább gyengíti, hogy a szervezet többéves partnerséget kötött a szaúd-arábiai Aramco olajvállalattal, a világ egyik legnagyobb vállalati szén-dioxid-kibocsátójával. A cég 1965 óta a globális kibocsátások több mint 4 százalékáért felel. A következő világbajnokságok sem ígérnek fordulatot. A 2030-as torna három kontinensen zajlik majd, 2034-ben pedig Szaúd-Arábia rendezi a világbajnokságot. Előbbinél a nagy távolságok és a világ legnagyobb futballstadionjának építése. Utóbbinál a tervezett 11 új stadion és azok energiafelhasználása, köztük a nézőtéri hűtés okozhat komoly környezeti terhelést.
Vannak előremutató példák is. Az ENSZ Football for the Goals programja a futball közösségét próbálja a fenntartható fejlődési célok mellé állítani. Az UEFA karbonlábnyom-kalkulátort indított, az EURO 2024 klímaalapján keresztül pedig 80 németországi klub összesen 2,3 millió euró támogatást kapott napelemek, LED-világítás, hőszivattyúk és elektromos buszok beszerzésére.
A futball globális közösségteremtő ereje nemcsak probléma, hanem lehetőség is lehetne. Ehhez azonban a FIFA-nak nem elég klímavédelmi célokról beszélnie: a rendezési modelleket, a közlekedési kényszereket, a stadionfejlesztéseket és a szponzorációs döntéseket is összhangba kellene hoznia a fenntarthatósági vállalásokkal. Amíg ez nem történik meg, a pályán bárki nyerhet, de a bolygó újra és újra vesztesként kerülhet ki a világbajnokságokból.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Másfélfok, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több sport és környezet
Briliáns, és egyben nem kis teljesítmény, ha a Forma-1-et is sikerül kenterbe verni. Tényleg más sem hiányzik, mint ezek a teljesen felesleges gigantikus kibocsátások.
Miért olyan érdekes a futball- soha életemben nem voltam képes végig nézni egy meccset. Vagyis nem is- mert gimiben életemben egyszer elmentem a ZTE meccsre randizni- na kivel- a Monok Istvánnal- a minap írtatok róla az akadémiával kapcsolatban egy cikkben. Jajj ezt nem bírtam kihagyni.
Amúgy nagy disznóság, ha ezt meglépi a világ- mármint az olajsejkek pénzén épített stadionok, meg ami vele jár.