Megkezdődött a fácán dürgése

Megkezdődött a fácán dürgése

Talán feltűnt már, hogy újabban rém pontosan jegyzek minden tavaszi moccanást, az első csilpcsalpfüzikét épp úgy, mint az első brekkenéseket vagy az első lepkéket. Ennek sok egyéb mellett az is oka, hogy meggyőződésem: ezek hamarosan, akár 5-10 éven belül is megdöbbentő viszonyításul szolgálhatnak annak mérésére, hogy mennyit torzított az élővilág menetrendjein a globális felmelegedés.

Vannak nyilvánvaló és rendkívül látványos „mérési pontok”,

amilyen például az első citromlepke repülése, az első fecske érkezése, vagy épp a telelő gólyák száma, de akadnak kevéssé látványos, ugyanakkor legalább annyira jól használható indikátorok is. Ilyen a fácán, ami nem őshonos, nem ritka, sokakat egyáltalán nem érdekel, nem is vonul, még csak kóborlásra sem igen hajlamos (épp ez teszi alkalmassá arra, hogy tenyésztett fácánokat engedjenek ki vadászterületekre, hisz a kiengedett madarak zöme helyben marad).

Ugyanakkor a fácán nászidőszaka semmivel sem kevésbé látványos, mint a fülemüle éneke vagy egy meredek példával élve: mint a túzoké. A túzok nagyobb, védettebb, veszélyeztetettebb, sokak számára szebb is (szerintem a fácán legalább annyira szép), kétségtelenül látványos a kifordított szárnnyal táncoló túzok, de a szárnyaival verdeső, boglya tetején feszítő és dürgő fácán is látványos.


Fotó: Centauri

A dürgés kezdetének időpontja is egyre korábbra tolódik. Legalábbis ezt feltételezhetjük hipotetikusan. Látva, hogy a rendkívül enyhe telek és korai tavaszok miatt csaknem minden tavaszi természeti jelenség egyre koraibb. Ráadásul a dürgés is olyan, mint a csilpcsalpfüzike vagy a barátposzáta éneke: amint megérkezik ez a két madár onnantól folyamatosan hallhatók. A fácán dürgését is hallani az első naptól, szinte állandóan, messziről is, és összetéveszthetetlen.


A fácánkakas az egyik legszínpompásabb madarunk | Fotó: Pixabay

A fácánok dürgése

általában március közepén indul. Eddig nem találtam arra vonatkozó adatsorokat sehol – pedig hasznos lenne –, hogy ez alakult-e valamennyit az idők során. Volt-e valamiféle „számtani közép”, egy átlag, amihez mérhetjük az újabb adatokat. De mivel több forrás is március közepét-végét adja meg a dürgés kezdeteként, úgy tűnik, hogy nem kezdenek dürögni a fácánok szokatlanul korán, itt legalábbis a birtokon nem.

2024.03.21-én szólalt meg az első (és eddig egyetlen) kakas valahol az akácos környékén, ahonnan egy nappal később átjött a Juharosra. Azóta minden nap rendszeresen hallani.

Nem tudni miért, de míg 2021/2022-ben még 15-20 fácánt is láttunk együtt a Nagyvadföldön, 2023-ban nem tudunk költéséről. 2023/24 telén egy szem kakast láttunk, aki februárban időnként belátogatott az Angolkertbe és a terasz előtti szóróetetőn evett. Feltételezhető, hogy most az ő dürgését halljuk. De más kakast vagy tojókat továbbra sem látni a környéken.

Érthetetlen, hová lettek a fácánok.


Tojó fácánt se a birtokon, se a környéken nem láttunk már két éve! | Fotó: Pixabay

Ha élnének még foglyok a környéken, akár örülhetnénk is a fácánok megritkulásának, mert a fácán konkurense a hajdan tömeges és őshonos fogolynak (ugyanakkor a fogoly nem a fácán miatt került a kipusztulás szélére).

Nem véletlenül hozom ezt szóba. Elárulok egy apró titkot. Egy olyan tervet, amiről soha még egy szó sem esett. Mivel szépen haladunk a 2024-es tervekkel egy igazán nagy, igazán látványos álom megvalósítását sem zárnám ki az idén:

Talán az idén megpróbálkozunk a fogoly visszatelepítésével.    


Micsoda öröm volna ezt látni a birtokon! | Fotó: Pixabay

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

3 hozzászólás

  1. Ez most meglepett. A fácán nem őshonos? 😮 No, mindjárt megnézem, hogy mit lehet erről találni a neten.

    Erről a fogoly visszatelepítési tervről írsz majd bővebben is, ugye?

  2. “Nincs is itthon fáca”:-))) mondta a 3 éves lánykám anno , amikor az apukája fácánlevesről regélt, milyen jó lenne:-)))

  3. Mindig eszembe jut Gabó, lehet, hogy az ő hangját hallod, Cen’? Bárcsak!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük