Ezért jó az ősgabonából készült kenyér
Bár a búzából készülő kenyér étkezésünk egyik alapja, sajnos egyre több ember tapasztal problémát a fogyasztása során. Az okokat a feldolgozott élelmiszerek mellett elsősorban a búzában található fehérjék között kell keresni, amelyekre a negatív reakciók (cöliákia, azaz búzaallergia, valamint a nem cöliákiás gluténérzékenység) visszavezethetők. Ezért is foglalkozik egyre több tudományos kutatás azzal, hogy milyen különbségek vannak a különböző búzafajták allergizáló és intoleranciát okozó hatásai között.
A legújabb kutatási eredmények alátámasztják, hogy egyes búzafajoknak kiemelkedő a beltartalmi értéke és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók.
Egy, a Nature című folyóiratban megjelent friss publikáció szerint, amelyben öt különböző – ősi és modern – búzafajt vizsgáltak, az egyes búzafajokban legalább 2540 fehérjét lehet azonosítani és a fehérjék lehetséges allergiás hatása között jelentős különbségek vannak.
Több, fontos szerepet játszó búzafehérje mennyiségét elsősorban a genetika és nem a környezeti tényezők határozzák meg, így a búzatermelők és feldolgozók az ideálisabb, kevésbé allergizáló fajokat és fajtákat választhatják.
Az eredmények azt is alátámasztották, hogy különösen az alakor az, ami kisebb mennyiségben tartalmaz potenciális allergéneket, mint a közönséges búza.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) több mint nyolc éve foglalkozik az ősgabonákkal, és létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist is, amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.
Emellett az ÖMKi 2012 óta folytat üzemi, úgynevezett on-farm kísérleteket annak érdekében, hogy a gazdák a területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó hozamú gabonákat termeszthessenek ökológiai minőségben.
A tönke és alakor ősbúzafajok
a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek vele, sőt gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük.
A kutatómunka fontos lépéseként, 2020-ban bejelentettek egy új, országos kisparcellás ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását, amelynek eredményeit nemrég publikálták a szakemberek.
Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 44,5 kilogramm kenyeret fogyaszt. Közép-Magyarországon ennél kevesebb, évente 36 kilogramm fogy, míg a Dél-Alföldön jóval több, 58 kilogramm.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több gasztronómia
még több mezőgazdaság
Na ugye, régen még a búzafajták is jobban voltak. 🙂 Én kipróbálnám ezeket a liszteket, és meg is teszem. Persze, ha nem aranyárban vannak.
Régen minden jobb volt. 🙂 Mesélj majd, hogy milyen lett, találtál-e hozzá lisztet!