Bizarr, de szép! | A cifra pehelyréce és a sarkvidék védelme
Új, rendkívül szép videót tett közzé a napokban a Cornell Lab of ornithology abból az apropóból, hogy az Egyesült Államok Belügyminisztériuma egy új szabályozásban tizenhárommillió hektárnyi területnek nyújtana védelmet Alaszkában. A program és a felhívás többek között az olyan még érintetlen sarkvidéki területek védelmét szolgálja, ahol az egyik legpompásabb (és talán legbizarabb) récefaj, a cifra pehelyréce (Somateria spectabilis) él (angolul King eider = „király pehelyréce”).
Összehasonlításul: ez a terület 158-szor nagyobb, mint a Hortobágyi Nemzeti Park!
Ahhoz képest, hogy Európában csak Skandinávia északi partvidékén látni, ott is csak télen, nem is annyira rossz, hogy
Magyarországon kétszer is előkerült,
egyszer a Tiszán, egyszer pedig a Dunán. Igaz az első észlelés már a történelmi időkhöz tartozik: 1875 körül, Hódmezővásárhelynél a Tiszán láttak (és lőttek) egy öreg gácsért, ami mindmáig megtekinthető a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében (Sterbetz, 1957.). A második madarat, egy fiatal, kétéves hímet a Dunán, több mint száz évvel később látták 1986. április 3-9. között Visegrádnál (Schmidt, 1987.)
Az amerikai kormányzat új terve azzal párhuzamosan született meg, hogy visszavonta az előző érában kiadott olaj- és gázfúrási engedélyeket az alaszkai Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum (Arctic National Wildlife Refuge – ANWR) területén. Emellett megtiltotta a fúrást a Nemzeti Kőolaj-tartalék (NPRA) mintegy felén, ami tizenhárommillió hektárt tesz ki. Az itt korábban indított és sok vitát kiváltott olajfúrási projekt, a Willow-projekt, amiről korábban itt írtunk, ugyanakkor a jelen állás szerint marad, hacsak a bíróság nem ítél másként a környezetvédők által indított perben.
A kormányzat november 7-ig közmeghallgatást tart az említett terület védelmének, amelyhez a Cornell Lab is csatlakozott.
Mint írják, az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum, valamint számos érzékeny ökoszisztémájú táj az NPRA területén az egész bolygóra nézve létfontosságú a madárvilág biológiai sokféleségének szempontjából, de kiemelt jelentőségű számos más faj és az őslakos közösségek számára is.
A felhívásban tartósabb és állandóbb védelmet kérnek az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumra, azt kérik, hogy a kormányzat növelje a védelmet az NPRA tizenhárommillió hektáros különleges területén, valamint azt, hogy védjék meg a két és félmillió hektárnyi, bérbeadott területet a fúrásoktól.
Mint a videójuk alatt írják,
„a Cornell Lab az amerikai sarkvidékre utazott, hogy filmre vegye a lenyűgöző pehelyrécéket. Hogyha megvédjük a madarakat és természetes élőhelyüket, nemcsak a természet egy csodáját mentjük meg, hanem részt veszünk abban, hogy megőrizzük ezt a területet a következő generációknak.”
Szintén a Cornell Lab érdeme ez a remek eszköz, amivel a madarak útját figyelhetjük meg:
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó, ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több Alaszka
még több madár
Különleges koponya, színpompás tollruha, ha jól sejtem a hím pehelyrécék sajátja, mellettük a szerényebb tollazatú tojó, hasonlatos a tőkésréce tojóhoz. Remélem, nem tévedtem nagyot!
Milyen gyönyörű:-) olyan ez a récében mint ruhában a desiguál:-))
Rettentően tudatlan vagyok a madarakat illetően- bár itt kedves Cen nagyon sokat fejlődhet mindenki, olyan gyönyörűek a madaras képek. A könyved is ilyen szép lesz róluk?