Bizarr, de szép! | A cifra pehelyréce és a sarkvidék védelme

Bizarr, de szép! | A cifra pehelyréce és a sarkvidék védelme


Új, rendkívül szép videót tett közzé a napokban a Cornell Lab of ornithology abból az apropóból, hogy az Egyesült Államok Belügyminisztériuma egy új szabályozásban tizenhárommillió hektárnyi területnek nyújtana védelmet Alaszkában. A program és a felhívás többek között az olyan még érintetlen sarkvidéki területek védelmét szolgálja, ahol az egyik legpompásabb (és talán legbizarabb) récefaj, a cifra pehelyréce (Somateria spectabilis) él (angolul King eider = “király pehelyréce”).

Összehasonlításul: ez a terület 158-szor nagyobb, mint a Hortobágyi Nemzeti Park!


A cifra pehelyréce (Somateria spectabilis) elterjedése a világon | Forrás: Wikipédia

Ahhoz képest, hogy Európában csak Skandinávia északi partvidékén látni, ott is csak télen, nem is annyira rossz, hogy

Magyarországon kétszer is előkerült,

egyszer a Tiszán, egyszer pedig a Dunán. Igaz az első észlelés már a történelmi időkhöz tartozik: 1875 körül, Hódmezővásárhelynél a Tiszán láttak (és lőttek) egy öreg gácsért, ami mindmáig megtekinthető a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében (Sterbetz, 1957.). A második madarat, egy fiatal, kétéves hímet a Dunán, több mint száz évvel később látták 1986. április 3-9. között Visegrádnál (Schmidt, 1987.)



Az amerikai kormányzat új terve azzal párhuzamosan született meg, hogy visszavonta az előző érában kiadott olaj- és gázfúrási engedélyeket az alaszkai Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum (Arctic National Wildlife Refuge – ANWR) területén. Emellett megtiltotta a fúrást a Nemzeti Kőolaj-tartalék (NPRA) mintegy felén, ami tizenhárommillió hektárt tesz ki. Az itt korábban indított és sok vitát kiváltott olajfúrási projekt, a Willow-projekt, amiről korábban itt írtunk, ugyanakkor a jelen állás szerint marad, hacsak a bíróság nem ítél másként a környezetvédők által indított perben.


Ez talán a madárvilág legdíszesebb feje. Récék között biztosan rendkívüli. | Forrás: Pixabay

A kormányzat november 7-ig közmeghallgatást tart az említett terület védelmének, amelyhez a Cornell Lab is csatlakozott.

Mint írják, az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum, valamint számos érzékeny ökoszisztémájú táj az NPRA területén az egész bolygóra nézve létfontosságú a madárvilág biológiai sokféleségének szempontjából, de kiemelt jelentőségű számos más faj és az őslakos közösségek számára is.


Bal oldalt a Nemzeti Kőolaj-tartalék (NPRA), jobb oldalt a Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum (ANWR) látható. Forrás: Alaska Beacon/USGS

A felhívásban tartósabb és állandóbb védelmet kérnek az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumra, azt kérik, hogy a kormányzat növelje a védelmet az NPRA tizenhárommillió hektáros különleges területén, valamint azt, hogy védjék meg a két és félmillió hektárnyi, bérbeadott területet a fúrásoktól.

Mint a videójuk alatt írják,

“a Cornell Lab az amerikai sarkvidékre utazott, hogy filmre vegye a lenyűgöző pehelyrécéket. Hogyha megvédjük a madarakat és természetes élőhelyüket, nemcsak a természet egy csodáját mentjük meg, hanem részt veszünk abban, hogy megőrizzük ezt a területet a következő generációknak.”

Szintén a Cornell Lab érdeme ez a remek eszköz, amivel a madarak útját figyelhetjük meg:


Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó, ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’   

még több Alaszka

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Rekordszámú kék vércse költött a Baksi-pusztán

Az elmúlt években egyre több kék vércse (Falco vespertinus) költ a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található Baksi-pusztán. Idén ötven pár nevelte fiókáit a kihelyezett mesterséges fészekládákban…Tovább

Miért költenek olykor hím madarak is?

Ezek az eredmények új kutatási irányt nyitnak arra, hogy a hímek és nőstények eltérő párzási lehetőségei hogyan befolyásolják az ivari szerepeket, a párzási rendszereket és…

2 hozzászólás

  1. Különleges koponya, színpompás tollruha, ha jól sejtem a hím pehelyrécék sajátja, mellettük a szerényebb tollazatú tojó, hasonlatos a tőkésréce tojóhoz. Remélem, nem tévedtem nagyot!

  2. Milyen gyönyörű:-) olyan ez a récében mint ruhában a desiguál:-))
    Rettentően tudatlan vagyok a madarakat illetően- bár itt kedves Cen nagyon sokat fejlődhet mindenki, olyan gyönyörűek a madaras képek. A könyved is ilyen szép lesz róluk?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük