Alaszkai olajprojekt miatt áll a bál Amerikában

Alaszka olaj

Alaszkai olajprojekt miatt áll a bál Amerikában


Minden jel arra mutat, hogy Biden elnök zöld utat ad a ConocoPhillipsnek, hogy az államban évtizedek óta nem látott nagyságrendű fúrásokat végezzen az Északi Lejtő nemzeti kőolajtartalékot rejtő 93 ezer négyzetkilométeres területén, 320 kilométerre az északi sarkkörtől, többek között arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok így harcolna az emelkedő gázárak ellen, és Európa veszélybe került gázellátását is szeretné segíteni.

Alaszkában sok döntéshozó ért egyet a lépéssel, a környezetvédők és őslakosok körében viszont nem ilyen egyöntetű az öröm.

Az biztos, hogy a Willow-projek engedélyezése fordulópontot jelentene a kormány zöldpolitikájában, amelynek ígérete szerint nem végeztek volna fúrásokat szövetségi területeken.


Az NPRA a kőolajtartalék

A környezetvédelmi aktivisták azzal érvelnek, hogy a projekt elmélyíti Amerika olaj- és gázfüggőségét, miközben a Nemzetközi Energiaügynökség felszólította az országokat arra, hogy fejezzék be a fúrásokat, hogy elkerüljük a klímaváltozás legkataszrofálisabb hatásait.

Aggodalmak merülnek fel a kibocsátás mellett a víztisztaságot és a vándorló állatok, valamint a közvetlen közelben élő őslakosok biztonságát illetően is, de a kormány állítólag ügyel a vadvédelemre, és korlátozza az utak, leszállópályák és csővezetékek hosszát.


Utqiaģvik, az Egyesült Államok legészakibb városa

Az alaszkai kongresszusi küldöttség egyhangúlag támogatja az olajfúrást, mert az államnak és a környező településeknek fontos bevételt jelentenek az olajból származó adók.

Asisaun Toovak, az Északi Lejtőn található Utqiaģvik (korábban Barrow) polgármestere maximálisan a projekt mellett áll, és úgy véli, hogy a befolyó összeg mentőövként szolgálna a körzetnek, amelynek égető szüksége van megfizethető lakásokra.

Szintén optimista Nagruk Harcharek, a 24 helyi inupiat őslakos-közösséget tömörítő hálózat elnöke, aki úgy véli, hogy a fúrásokat felelősségteljesen végzik majd.


Többek között Alaszka partjainál költ a cifra pehelyréce is, de ő nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé

Taqulik Hepa, az északi lejtő körzet vadgazdálkodási részlegének igazgatója próbál objektív maradni, és azt mondta, hogy az önkormányzati szolgáltatások az olaj- és gázipari infrastruktúrából származó adókon múlnak, és a helyiek tudatában vannak annak, hogy egyensúlyt kell teremteni a felelős olajfejlesztések és az önellátó életmód között.

A fúrási területhez legközelebbi, onnan 56 kilométerre lévő, inupiatok lakta Nuiqsut szintén nem lelkesedik az ötletért.


Itt látható Utqiaģvik (Barrow) és Nuiqsut elhelyezkedése

Rosemary Ahtuangaruak polgármester azt mondta, hogy a további olaj- és gázkitermelés a térségben egzisztenciális fenyegetést jelent a mintegy ötszáz lakosú közösségre, és emlékeztetett arra, hogy a kőolajkészlet területének mintegy felén tilos az olaj- és gázlízing, mert ott halásznak és vadásznak a lakosok, hogy fenntartsák magukat.

Forrás: New York Times, BBC, képek: Wikimédia, Wikimédia, Ron Kinght/Wikimédia, Google Maps)

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.

    még több környezet

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    még több 5G

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Mi történik, ha villám csap belénk?

    A villámcsapások szerencsére nem túl gyakoriak és nem is nagyon halálosak: az áldozatok kilencven százaléka túléli az esetet, igaz, többségüknél nem múlik el…Tovább

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük