A globális felmelegedés miatt több lehet a tavaszi hidegbetörés?
Régóta szó van róla, hogy a globális felmelegedés nemcsak a meleg, de a hideg és egyéb extremitások irányába is elviheti az időjárást. Az utóbbi időben pedig a meteorológusok figyelmét az északi sark, ezen belül, illetve felül is a sztratoszféra és a troposzféra köti le, ahol elsősorban telente egy hidegörvény tartja „bezárva” a hideget – ez a poláris örvény.
Ha azonban hirtelen jelentősen felmelegszik a sztratoszféra, ami mostanában tavasszal, esetleg még korábban gyakran megtörténik, a vortex meggyengül és instabillá válik. A hideg levegő pedig kiszabadul a sarkvidékről, és eléri a délebben fekvő területeket. Ez a hatás ugyanakkor általánosan is mutatkozik azzal, hogy az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, így a hőmérsékletkülönbség északon és délen egyre kisebb lesz, ez pedig torzítja és eltolhatja a poláris örvényt.
Egy másik tényező pedig a szintén a magas légkörben, nagy sebességgel haladó jet stream vagy futóáramlat, amelyet a felmelegedés jobban felerősíthet és szintén torzíthat, hozzájárulva ezzel a szokatlan időjárás kialakulásához. Hogy mindez több hidegbetörést fog-e hozni? Nem tudjuk.
A napokban mindenesetre azt láthatjuk, ahogy észak, Oroszország és Skandinávia felől hideghullám érte el a Baltikumot, mely Fehéroroszországon és Lengyelországon át dél felé halad Ukrajna és a Balkán felé, és meg sem áll egészen Törökországig.
Hétfő hajnalban csaknem mindenütt fagyra kell készülni
A Hungaromet szerint hétfő hajnalban csaknem mindenütt fagyra kell készülni az országban. Éjszaka – legkevésbé az Észak-Dunántúlon – mérséklődik a szél, megszűnnek a hózáporok, és a változó mennyiségű felhőzet mellett is nagy területen hűlhet fagypont alá a levegő az éjszaka második felére. Hajnalban már csaknem mindenütt fagyra számíthatunk.
Inkább csak a vízpartok mentén, a nagyobb városok belsejében, illetve kisebb körzetekben a szelesebb északnyugati határvidékeken maradhat pozitív tartományban a hőmérséklet. A hidegre érzékeny mikroklímájú helyeken viszont mínusz 5 Celsius-fok alá, akár mínusz 7-8 fokig hűlhet a levegő.
Szombaton
még az ország nagy részén 20 Celsius-fok körül alakult a maximum-hőmérséklet, majd a kora délutáni órákban megkezdődött a hőmérséklet csökkenése, ennek üteme a Tiszántúlon volt a leggyorsabb észak, északkelet felől, közvetlenül a kialakult záporok, zivatarok mögött.
Éjszaka az egész országot elárasztotta a sarkvidéki levegő, vasárnapra virradóra az ország több síkvidéki pontján is fagyott. Vasárnap délben országszerte jellemzően 11-15 fokkal volt hidegebb a 24 órával korábbi, szombat déli állapothoz képest.
Ugyanakkor, mint az amerikai meteorológiai szolgálat felhívja rá a figyelmet, idén tavasszal ez várhatóan az utolsó ilyen poláris vortex felszakadás, és ezután az örvény megszűnik. Ha minden igaz, őszig már nem hallunk felőle.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a klímaváltozásról
