Elhozhatja a klímaváltozás a magyarországi krumplitermelés végét
A klímaváltozás következtében a hazai konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata: egyrészt a növénynek az ország jelentős részén már most is túl meleg van, másrészt új kártevők is érkeznek, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.
Forró nyarak, új kártevők, csökkenő termés
A burgonya ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van. Magyarország a termesztés déli határán fekszik, vagyis a növény számára hazánk legtöbb térségében már túl meleg a nyár. A folyamatot súlyosbítja, hogy a melegebb klímához alkalmazkodó új kártevők – így a 2015-ben megjelent burgonyamoly – már tartósan megtelepedtek Magyarországon.
A kutatók a burgonya termeszthetőségét egy, a nemzetközi szakirodalomban ismert, és általuk továbbfejlesztett módszerrel vizsgálták, amely meteorológiai adatok (HungaroMet) alapján megmutatja, hol alkalmasak a környezeti feltételek a növény termesztésére és ezt hogyan korlátozza a kártevők jelenléte. A módszertan egyik kulcstényezője a júliusi hőmérséklet, amely alapvetően meghatározza, hogy az adott térségben a növény életciklusa sikeresen végbemehet-e.
A hazai termés nagyobb része már eltűnt
A 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza. A magyar termelés ma már csak a hazai fogyasztás 40–50 százalékát fedezi, a hiányt főként francia, német és holland import pótolja. A burgonya hazai termeszthetőségi mutatója – mely 2021 és 2024 között rendkívül alacsony volt – jó együttmozgást mutat a hazai össztermelés alakulásával az elmúlt évtizedekben.
Míg 2000 körül az ország nagy részén – hegységeinket nem számítva – tízből csupán néhány év számított kedvezőtlennek, addig ma inkább az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak megfelelő éghajlati feltételű évek. A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon következett be. Budapest kertes övezetében például 2024-re teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, a 2000-es évek 200–300 hektárjáról. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. Ugyanakkor a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – és ezzel az egyre gyakoribb kártevők jelenlétét még nem is vettük figyelembe.
Csak hathatós kibocsátáscsökkentés mellett őrizhető meg a magyar burgonya
A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:
- Zöld jövőkép: a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi, azonnali kibocsátáscsökkentéssel;
- Realista jövőkép: csak 2040-től számol jelentősebb csökkentéssel;
- Pesszimista jövőkép: a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódását feltételezi.
A pesszimista jövőkép szerint egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya. A realista jövőkép sem sokkal biztatóbb: csak kis területek maradnának alkalmasak a termesztésre. A kutatók szerint ha sikerül megtalálni a legalkalmasabb termőterületeket és hatékony védelmet kialakítani a kártevők ellen, egyedül a zöld forgatókönyv ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen termeszthessünk, és a hazai, jó minőségű burgonyát választhassuk az import helyet.
További információ: https://masfelfok.hu/2025/10/30/eltunhet-a-magyar-krumpli/
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Másfélfok, továbbította a Helló Sajtó! | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több mezőgazdaság
Ez egészen elképesztő- minden házi gazdaságban az egyik legfontosabb volt mindig is a krumpli- ha ez van , meg bab és káposzta, akkor télen nincs gond az ételre. Gondolom a nagy tételben termelőkre lesz igaz ami a cikkben van.
Én a rózsa krumplit szeretem, kicsiben és nagyban is. A sárga nehezebben fő és hamarabb fásul az elkészítés után. Az édesburgonya meg valahogy nem a kedvencem, hiába tolja minden dietetikus- bár a krumplihoz nincs sok köze. Régen egyféle kártevő volt a krumplibogár, leszedtük , aztán jött a matador, mindenki azt használta a faluban. A krumplimolyról még sosem hallottam. Akkor a jó kis paprikás krumplinak, meg a krumplis tésztának és a tepsis ropogós krumplinak annyi. Azért az elképesztő, hogy a szőlőt is támadják új kártevők, most meg az egyik legfontosabb alap élelem is veszélyben van. Aztán majd írtok hamarosan a káposztáról…
Gyerekkoromban mi is ültettük a krumplit a nagyszüleimmel.
Szerintem már egy ideje érezhetőek a krumpliválság tünetei azon, hogy nehéz jó krumplit találni. Régen bárhol, bármilyen krumplit vett az ember, az jó volt, most olyan könnyű mellényúlni.
Az érem másik oldala, hogy hamarosan ültethetünk olajfákat is.
Áttérhetünk az édesburgonya termesztésére? Bár abból nem lehet jó paprikáskrumplit csinálni. ☹
Olvasom, hogy a hiányzó magyar burgonyatermést franciával pótolják. (Én is vettem már Franciaországból származó krumplit!) Ők vajon hogyan csinálják? Hiszen Franciaország nálunk is délebbre fekszik, és ott is vannak már forró nyarak. 🤔