Olyan a széncinege, mint az interneten a keresőmotor!

Széncinege

Olyan a széncinege, mint az interneten a keresőmotor!


Remélem, mindenki tudja, mi az a képes beszéd, mert most az következik. Széncinegékről beszélve képes beszéddel a legkönnyebb ábrázolni, hogy voltaképp mi is zajlik az erdőben, amikor széncinegék mozognak benne.

“Intelligens bioszféra”

A vadon, a bioszféra számos esetben kelti azt a benyomást, hogy olyan megoldásokat „alkalmaz”, „fejleszt ki” az evolúció során, melyek mintha hideg fejjel átgondolt, tisztán matematikai-mérnöki megoldások volnának.

Ezúttal ne az olyan triviális példákra gondoljunk, hogy milyen egy madárszárny szerkezete, és azt egy mérnök sem tervezhette volna meg jobban, és számos efféle mérnöki megoldást az ember (Homo sapiens) is másol (bár többnyire sután, hisz például a repülés területén a madarakhoz mérten még mindig gyermekcipőben topog a tudományunk).


Ezúttal gondoljunk összetettebb feladatokra!

Számos ilyen van. Sokról írtam is már.

Az egyik legmeredekebb megoldás például az, ahogyan a méhek felhajtják a táplálékforrásokat, majd a többiekkel közlik a koordinátákat, nem is akárhogyan: tánccal.

Eltáncolják, méghozzá úgy, hogy a mindenkori táncba belekalkulálják a nap épp aktuális állását, s mindezt úgy, hogy már ismerik és alkalmazzák is a szögfelező fogalmát! Ez elképesztő.


Maradjunk a madaraknál! A leggyakoribb madárfajunk a téli madáretetőn a széncinege. Kevés szó esik róla, épp azért, mert gyakori. De ne higgyük, hogy kevésbé érdekes, mint a ritkább fenyvescinege vagy mondjuk a zsezse.

A vadont, a bioszférát nézhetjük olyan szemmel is, mintha ebben a gigászi rendszerben minden fajt egy-egy (vagy több, esetleg sok-sok) probléma megoldására fejlesztettek volna ki. Mintha volna a háttérben egy mérnök vagy egy fejlesztőcsapat.

Ez alól a széncinege sem kivétel.


Széncinege | Fotó: Centauri

Általában a cinegékre jellemző, hogy az etetőn igyekeznek kerülni egymás társaságát, ezért általában felváltva hordják a napraforgót is. (Épp ezért nehéz például megbecsülni, hogy hányan járnak egy etetőre: erről részletesen ITT.)

Ha távolabb megyünk az etetőtől, ugyanezt látjuk, bár költési időn kívül az is feltűnik, hogy a széncinege mégis csak csapatosan járó madár. Csakhogy a cinegecsapat nem olyan, mint a verebek, seregélyek, zöldikék és sok más madárfaj csapata.

Ezek laza csapatok, és bár sokszor akár 100-200 széncinege is együtt mozog, mégis ebben a mozgásban is tartják egymást között a távolságot.

Jó kérdés, hogy miért van ez így,

de ezt most csak épp csak érintjük. A széncinegék erősen territoriális viselkedésű madarak, annyira, hogy még fészkelési időn kívül sem viselik könnyen a riválisok közelségét. Ez főként a hímekre igaz. Ebben hasonlítanak a vörösbegyre, aki még a cinegéknél is territoriálisabb faj. Ehhez felfokozott agresszió is társul.

Mi a probléma?

Mi az a probléma, aminek megoldására a széncinege lenne a tökéletes megoldás? Olyan ez, mintha egy garázscég, egy startupcsapat azt a feladatot kapná, hogy a lehető leghatékonyabban kutasson fel a rendelkezésre álló tér egészében minden lehetséges forrást, mondjuk táplálékforrást.

De hisz ilyen feladatot kaptak is már, méghozzá az internettel kapcsolatosan. Az volt a probléma, hogyan lehet feltérképezni az internet „végtelenjében” minden létező információt, posztot, cikket, képet, lehetőleg az összeset.

Miért? Hogy az mindenki rendelkezésére álljon, gyorsan, hatékonyan, feltűnően, könnyen! Így születtek a keresőmotorok, programrobotok, melyek linkről linkre barangolnak a neten, és az internet hálózatosságát kihasználva eljutnak a legeldugodtabb pontokra is, rögzítenek minden forrást, oldalt, cikket, és rendezik is őket.

Mi a legégetőbb probléma télen?

Abban az időszakban, amikor a széncinegék laza csapatai kóborolnak a fél világ erdőiben, parkjaiban, fasoraiban. Amikor – nem véletlenül! – a széncinege lesz szinte mindig az első egy újonnan megnyíló madáretetőn is.

A legégetőbb gond a madarak számára
az élelemforrások felhajtása.

Jóval ismertebb, hogy a széncinege egyik funkciója az etetőn a karvaly jelzése, és az erre használt riasztóhangját minden más faj is érti. Így nem annyira meglepő, ha más területen is vannak a széncinegének más fajoknak kedvező feladatai.

Számos madár nem magától talál rá a téli eleségforrásokra,

mondjuk az etetőkre, hanem a széncinegék mozgása vezeti őket oda. Nem véletlenül lesz a széncinege szinte minden esetben az első. Tényleg olyan, mintha erre programozták volna. Ha egy olyan madárfajt szeretnénk télire csatasorba állítani, mely feltárja a táplálékforrásokat más madárfajok számára, akkor kis startup-csapatunk először összeállítana egy szempontrendszert, ami alapján az új madárfajt megalkotnánk.


Széncinege
A bioszféra keresőmotorja a széncinege | Fotó: Centauri

Az új madárfaj legyen:

  • szemfüles, bátor (félénksége se akadályozza egy-egy hely átvizsgálásában)
  • legyen belőle sok (ha kevés van, nem fog végezni a hatalmas területekkel)
  • legyen elterjedt (hogy a lehető legkevesebb területen kelljen más fajokkal helyettesíteni)
  • legyen tágtűrésű (hogy a lehető legtöbb éghajlaton és élőhelytípusban bevethető legyen)
  • szóródjon szét (mert így ugyanannyi idő alatt jóval nagyobb területet fésülhet át)
  • dolgozzon tervszerűen (hogy ne ugyanazokat a területeket vizsgálja át újra meg újra)
  • legyen feltűnő és hangos (hogy mások hamar észrevegyék)

Körülbelül a fenti kritériumoknak kell teljesülni ahhoz, hogy egy madárfaj hatékonyan tárjon fel minden rendelkezésre álló táplálékforrást elsősorban a maga, ugyanakkor minden más madárfaj számára is. A széncinege pedig ezeknek tökéletesen megfelel.

Vélhetően más madárfajok túlélési esélyeit jelentősen rontaná, ha kivesznének a széncinegék.

Az amúgy is nehéz helyzetbe kerülő zöldikék például még nehezebben találnák meg a táplálékforrásokat, több időt kellene a keresgélésre szánniuk, ami mérhetően csökkentené az esélyeiket. Érdekes kutatás lenne, ami konkrétan ezt vizsgálná és számszerűsítené.


Visszatérve az internetes hasonlathoz: a keresőmotorok eredményeit a nagy keresőoldalak rendszerezik, és teszik elérhetővé a számunkra. Gondoljuk el, hogy keresőoldalak nélkül mekkora káosz törne ki az interneten! Ugyanígy, ha fajokat iktatunk ki a bioszféra rendszeréből, ott is kitörhet a káosz (és talán már ki is tört).  

Az én madáretetős kutatásaim is érintették ezeket a kérdéseket, de nem olyan mélységig, hogy számszerűsíteni is tudtam volna.

Ugyanakkor ez a példa felhívja a figyelmünket arra is, hogy a bioszféra rendszerében efféleképp fonódik össze fajok tízmillióinak sorsa, és efféleképp fonódnak össze a más-más fajhoz köthető feladatkörök milliárdjai,

és amikor vaktában pusztítjuk a rendszer különböző részeit és fajait, ezeket a hálózatokat szakítjuk meg millió és millió helyen. Ez nyilvánvalóan hazardírozás, amikor a rendszer egészét és működését csak nagyon kezdetleges módon látjuk át. Épp csak bepillantást nyertünk ebbe a rendszerbe, de ha így folytatjuk, lehetőségünk sem marad arra, hogy egyszer majd teljesebb és minden korábbinál gyönyörűségesebb mélységében ismerjük meg.

De hátha mégis… Mi azon vagyunk, hogy erre is maradjon esélyünk.      

Légy oly kedves, oszd meg másokkal is!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!



Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több Leonardo

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

6 hozzászólás

  1. A széncinege, a Nagy Felderítő. 🙂
    Tetszik a keresőmotoros hasonlat!

  2. Ebben a posztban minden benne van, amit tudni érdemes a széncinegéről🐦
    Hála érte🤗

    1. Author

      Köszi, Ibolya 🙂 Mindig, ha a te hozzászólásodat látom valahol, az a kérdés motoszkál bennem: vajon Ibolya talál még néha olyasmit az oldalunkon, amit annyira kedvelhet, mint a “régi blogot”? 🙂 🙂

      1. Ez megtisztelő, Cen’, de igen, ma is, szinte minden nap.
        Tudod, a nosztalgia és az a fránya függés🙂🙂🙂

      2. Egy cinegés kérdésem lenne.
        Az öt cinege faj mellett sohasem említed meg hatodiknak a függőcinegét. Ő a cinkék fajtársa, ha mégsem, akkor miért az elnevezés?
        Köszi, ha válaszolsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük