Zsír új természetfilm a Balatonról!
Pár napja tette közzé a Tihanyban működő Limnológiai Kutatóintézet a legújabb Balatonról szóló filmjét, ami elsősorban a Balatonban és annak környékén élő inváziós fajokra koncentrál. A film jó, és jó volna még több, jó minőségben jól vágott, közérthető, ugyanakkor alapos videó a Balaton élővilágáról. Számomra sok téma és faj ismerős volt, de én speciális eset vagyok, félig-meddig a Balaton gyermeke, sokat foglalkoztam a videóban is tárgyalt kérdésekkel, de aki nem ásta bele magát a balatoni élővilág rejtelmeibe, annak kihagyhatatlan ajánlat. Másnak is, mert remek összefoglaló.
Ha valakinek hiányérzete támadna amiatt,
hogy a Balaton őshonos fajairól csak érintőlegesen esik szó – leginkább még a lápi póc helyzetét járják körül –, akkor gondoljunk arra, hogy pillanatnyilag az invazív fajok jelentik az egyik legnagyobb problémát a Balatonnál, és talán másutt is. Az idegenhonos, invazív fajok olyan radikális változásokat idézhetnek elő, melyek természetvédelmi, de akár turisztikai szempontból is „végzetesek” lehetnek. Ezért a folyamatok monitorozása, kutatása rendkívül fontos, és nem vethetjük szemére egy kutatóintézetnek, ha a saját munkájának fontosságát igyekszik reprezentálni.
A lápi póc kiemelése is indokolt, hisz – ahogy a filmből is megtudjuk – ennek a halacskának Magyarország a magterülete, tehát amikor a lápi póc fennmaradásáért küzd a természetvédelem, nem egyszerűen a lápi póc magyarországi állományát védi, hanem egy faj fennmaradása a tét. A kérdés nem az, lesz-e lápi póc Magyarországon 10 év múlva, hanem az: megmarad-e lápi póc a Földön?
Rendkívül tanulságos,
hogy többször is előkerül az a kérdés, hogy az idegenhonos fajok számára épp az ember nyitja meg az utat, nem csupán azzal, hogy akarva vagy akaratlanul behurcol idegen fajokat egy évezredek alatt egyensúlyba került ökoszisztémába, hanem azzal, hogy átalakítja az élőhelyeket. A Balaton esetében az egyik legjelentősebb átalakítás a parti kövezések létrehozása volt, ahol a film szerint mára többségbe kerültek az idegenhonos fajok – minthogy a kövezés olyan mesterséges élőhely, mely évezredekig nem állt rendelkezésre a Balatonban.
Számomra különösen érdekes kérdés mindig,
a Balaton behurcolt kagylóinak kérdése. Sokat írtam már az ősztől tavaszig terjedő időszak balatoni madárbőségéről, és arról is, hogy a százezres nagyságrendben megpihenő, telelő, átvonuló madárfajok jelentős része épp a gazdag kagylóállományok miatt választja a Balatont, főként a két idegenhonos faj, a vándorkagyló és a Kvagga-kagyló miatt. Főként északi bukórécék, a hatalmas szárcsacsapatok dézsmálják a kagylótelepeket, de a bütykös hattyú is kagylózik már!
Érdekes kutatási téma lenne, hogy a madárvilág milyen szerepet tölt be az invazív kagylófajok féken tartásában.
Külön öröm, hogy itt végre elhangzik: A sokat szidott bütykös hattyú is őshonos faj nálunk.
Jó szívvel ajánlom mindenkinek a filmet, nézzétek meg, és mutassátok meg másoknak is.
Üdv: Cen’
Borítókép: Centauri
Ha még nem láttátok, én is készülök a balatoni madárvilágról egy videóval 🙂
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több Balaton
még több vadon
No, itt nem volt nehéz dolgom, amikor a cím alapján megpróbáltam megtippelni a szerzőt. Ha „zsír új” szerepel a címben, akkor biztosan Centauri. 🙂
A filmet megnézem majd – mégpedig a tévén. Köszi az ajánlót!
Klassz volt, valódi élmény, köszi.
Számomra rendkívül érdekes volt. Köszi!
Néhány fajra majd itt is figyelek.