Kiszáradhat a Balaton? Hányszor történt ez meg 11 ezer év alatt?

Kiszáradhat a Balaton? Hányszor történt ez meg 11 ezer év alatt?

Az ELTE kutatói a tó üledékeiben őrzött „klímaarchívum” alapján tárták fel a Balaton legszélsőségesebb száraz időszakait és azok tanulságait a jövőre nézve.

A Balaton, a Velencei-tó és a Duna rendkívül alacsony 2026. évi vízállása

ismét ráirányította a figyelmet a Kárpát-medence vízkészleteinek sérülékenységére. Az ELTE kutatóinak most megjelent tanulmánya a Balaton teljes holocén, azaz utolsó 11700 éves történetét vizsgálva mutatja meg. Azt, hogy a tó korábban is átélt hosszan tartó, szélsőségesen száraz időszakokat. És azt is, milyen jeleket hagytak ezek az üledékben.

2026. július 31-én a Balaton átlagos vízállása 56 centiméter volt a siófoki vízmércéhez viszonyítva, ami természetesen nem a tó átlagos mélységét jelenti. Ugyanezen a napon a Velencei-tónál, Agárdon 32 centimétert mértek, míg a Duna budapesti vízállása július végén az addigi mérési rekord alá süllyedt.

Miért ennyire kevés most a víz?

A jelenlegi helyzet nem egyetlen száraz nyár következménye. A Balaton vízgyűjtőjén 2021 és 2026 áprilisa között csaknem 500 milliméter halmozott csapadékhiány alakult ki. A 2025–2026-os téli feltöltődési időszak csapadéka 26 százalékkal maradt el az átlagtól. A Velencei-tó vízgyűjtőjén a téli hiány 37 százalék volt, így a tó a párolgási időszak kezdetére sem tudott feltöltődni.

Az aszály kialakulásában a légköri cirkuláció fontos szerepet játszik. A tartós anticiklonok és magaslégköri gerincek eltérítik vagy legyengítik a csapadékot hozó frontokat. A leszálló légmozgás napos, száraz időt eredményez, miközben a meleg levegő, a napsugárzás és a szél fokozza a tavak párolgását. A kiszáradó talaj tovább erősíti a felmelegedést: egyre kevesebb energia fordítódik párologtatásra, és egyre több a felszín és a levegő közvetlen melegítésére. A globális felmelegedés nem önmagában felelős minden egyes aszályért, de magasabb hőmérsékleti alapról indulva növeli a párolgási vízigényt, és gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé teszi a hőhullámokat.

Az igazság a Balaton vízszintjéről. Madárparadicsom lesz belőle!

Mit árul el a tó fenekén fekvő „klímaarchívum”?

Az ELTE Környezet-és Tájföldrajzi Tanszék, a Pannon Egyetem és a Földtani és Geokémiai Intézet munkatársai Magyari Enikő vezetésével a Quaternary Science Reviews folyóiratban megjelent tanulmányukban a Balaton Szemesi-medencéjéből kiemelt üledékmagot vizsgálták. Radiokarbonos kormeghatározással állapították meg az üledékrétegek korát. Majd többféle vizsgálati módszerrel tárták fel, hogyan változott a Balaton környezete az elmúlt évezredek során. Megvizsgálták az üledék kémiai összetételét, az ásványok összetételét és szerkezetét. Valamint a bennük található elemek és izotópok arányát, amelyekből a párolgás mértékére és a vízszint változásaira lehet következtetni.

Korszerű mikroszkópos vizsgálatokkal azt is elemezték, hogyan épülnek fel azok a karbonátásványok, amelyek egykor a Balaton vizében képződtek. Emellett az üledék szemcseméretét, szervesanyag-tartalmát és más tulajdonságait is vizsgálták, valamint geofizikai mérések segítségével rekonstruálták a tómeder múltbeli változásait. A megközelítés különlegessége, hogy nem csupán az üledék kémiai összetételét, hanem az egykor kivált magnéziumtartalmú kalcit és protodolomit kristályszerkezetét is felhasználta a párolgás és a vízszintváltozások rekonstrukciójára (1. kép).

Balaton aszály vízszint hello 1 — kép: A transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálat a Szemesi-medencéből származó üledékmag két rétegét mutatja be. Egy 5015 évvel ezelőtt képződött, 570 centiméter mélyről származó mintát (a–c), valamint egy 7385 éves, 640 centiméter mélyről vett mintát (d–f). Az (a) és (d) képeken azok a részek látszanak világosabban, amelyek több nehezebb elemet tartalmaznak. A (b) és (e) ábrák azt mutatják meg, hogyan oszlik el a kalcium és a magnézium az egyes karbonátszemcsékben. A sárga nyilak a magnéziumban gazdag szemcserészeket jelölik. Az X és Y jelű szemcséknél a magnézium és a kalcium aránya is fel van tüntetve. Míg a Z1 és Z2 jelű szemcsékben a magnézium eltérő eloszlása figyelhető meg. A (c) és (f) diagramok azt szemléltetik, milyen gyakran fordulnak elő különböző magnéziumtartalmú karbonátszemcsék a mintákban. A 7385 éves réteg szemcséi általában több és egyenletesebben eloszló magnéziumot tartalmaztak. Ez arra utal, hogy ekkor erősebb volt a párolgás, és a Balaton vízszintje is alacsonyabb lehetett. | © ELTE

A holocén legszárazabb balatoni időszaka

A kutatók két olyan időszakot azonosítottak a Balaton történetében, amikor a párolgás erős volt, a vízszint pedig tartósan alacsony. Körülbelül 8050 és 7350, illetve 5450 és 4500 évvel ezelőtt. A két időszak közül az első volt a legszárazabb az elmúlt 11 ezer évben. Ekkor a nyarak melegebbé váltak, miközben kevesebb nedvesség érkezett a térségbe. A tó vizének fokozott párolgását az üledékben megőrződött geokémiai nyomok is jelzik. Emellett a környéken a szárazságtűrő, sztyeppei növényzet is elterjedt.

Az ősi vízállás nem fejezhető ki pontosan a mai siófoki vízmérce centimétereiben. A medermorfológiai és palaeoökológiai becslések szerint azonban a vizsgált mag helyén a vízmélység mindössze körülbelül 2,5–3,5 méter lehetett, szemben a 2017-es 4,2 méterrel. Ez, a meder hosszú távú változásainak bizonytalanságát figyelembe véve, nagyságrendileg 0,7–1,7 méterrel alacsonyabb vízfelszínt jelez. A mélyebb nyílt víz területe erősen összehúzódott, és főként a Szemesi-medencére korlátozódhatott, bár a tó nem száradt ki teljesen (2. kép).

Balaton aszály vízszint hello 2 — 2. kép: A két partközeli tavi eróziós felszín előzetes magassági térképe a geokémiai adatok alapján azonosított, erős párolgással és alacsony vízállással jellemezhető időszakokhoz kapcsolható. Az egyik felszín körülbelül 7900, a másik mintegy 5000 kalibrált évvel ezelőtt alakult ki. A „kalibrált évvel ezelőtt” (cal yr BP – calibrated years before present) kifejezésben a „jelen” referenciaéve 1950. A Szemesi-medence legalacsonyabb vízállású időszakait a magasabb logaritmikus Mg/Ca-értékek, valamint az oxigén- és szénizotóp-arányok csúcsai jelzik. Érdekesség, hogy az erózió mértéke, melyet a kalcium és titán növekvő logaritmikus aránya mutat a képen és a skála fordított, az alacsony vízállású időszakokban kisebb volt. | © ELTE

Elérheti-e ismét ezt a szintet a Balaton?

Rövid távon ezt nem lehet pontosan megjósolni, és az ősi, valamint a mai vízszintek nem feleltethetők meg közvetlenül egymásnak. Honti Márk és munkatársainak 24 regionális klímamodellre épülő vizsgálata azonban azt mutatja, hogy külső vízpótlás nélkül a század folyamán egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások.

A legkedvezőtlenebb klímaforgatókönyvek szerint a Balaton vízszintjének csökkenése 2050 után felgyorsulhat. A modellek azt mutatják, hogy a század végére egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások. Bár ezek nem pontos előrejelzések, arra figyelmeztetnek, hogy tartós felmelegedés és külső vízpótlás hiányában a Balaton akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet.

Miért fontos a múlt vízszintjeinek ismerete?

A holocén történet megmutatja a Balaton természetes változékonyságának határait. És segít elkülöníteni a természetes ingadozásokat az emberi vízszabályozás és a gyorsuló felmelegedés hatásaitól. A múltbeli szélsőségek tanulmányozásával felismerhetők azok a hidrológiai küszöbök, amelyeknél megváltozik a partvonal, a karbonátképződés, a tápanyagok körforgalma vagy a tó ökológiai működése.

A kutatás további üledékmagokkal, sűrűbb radiokarbon-keltezéssel, háromszoros oxigénizotópos vizsgálatokkal, fosszilis pigmentekkel és üledékes DNS-sel fejleszthető tovább. A palaeoklimatológiai eredmények hidrológiai modellekkel való összekapcsolása pedig segíthet abban, hogy a vízpótlásról, a vízszintszabályozásról és a parti infrastruktúra átalakításáról ne csak a következő száraz év, hanem a következő évtizedek szempontjából döntsünk.

Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem, továbbította a Helló Sajtó! | Borítókép: Pixabay

Kedves olvasó,

lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!