Zöld varangy a háznál: ők segíthetnek megmenteni a gőtéinket!
Kezdjük ott, hogy Magyarország három legritkább békafaja a sárgahasú unka (Bombina variegata), a gyepi béka (Rana temporaria) és a mocsári béka (Rana arvalis). Ebből a három fajból a rezervátumunkban csak az unka hiányzik, a másik két faj védelme pedig kiemelt feladatunk. Jelentős eredményt értünk el 2025-ben azzal, hogy végre vizes élőhellyé váltunk, és stabil víztesteket hoztunk létre a környék kétéltűinek. Ezért mindkét ritka békafaj eredményesen szaporodott nálunk.
A gyepi békák körülbelül 90 000 ebihalat „hagytak ránk”, a mocsári békák úgy 60 000 körül. Továbbá a környező kiszáradó vizekből is mentettünk 320 000 ebihalat, amiből 20 – 30 000 lehetett „barnabéka”. Közöttük ismét csak sok a gyepi és mocsári béka ivadék. A többi mentett ebihalunk – több százezer – valószínűleg barna varangy (Bufo bufo) volt.
A barna varangy az egyik leggyakoribb békafaj Magyarországon, de a zöld varangy (Bufo viridis) sem ritka, bár nem mozog akkora tömegben, mint a barna varangyok. Ráadásul a zöld varangy kultúra követő faj is, gyakori településeken, kertekben, udvarokba, parkokban. A barna varangy gyakoriságára jellemző, hogy az úgynevezett „herptérképre” (amelyre a Magyarországon észlelt kétéltűek és hüllők adatait töltik fel)
- 2025.06.13-ig durván 5800 adatot töltöttek fel a barna varangyról.
- A zöld varangyról ugyanebből az időszakból 2900 adatot találunk.
- Összevetésként a gyepi békáról 1123,
- a mocsári békáról csak 808 adatot.
A mi udvarunkban – mint az 2025-ben kiderült – se a mocsári, se a gyepi béka nem ritkaság. Mindkettő gyakorisága megelőzi a közeli rokonfaj, az országos szinten leggyakoribb erdei béka (Rana dalmatina) gyakoriságát is. Az egészen speciálisa barnabéka faunánkról részletesen írtunk korábban itt.
Nálunk egy kicsit a feje tetejére van állítva a kétéltűfauna: ritka vagy szórványos fajok dominálják, s ugyanakkor gyakori fajok ritkák vagy hiányoznak. A három gyakori zöldbéka közül eddig egyet sem találtunk meg.
Az ország egyik leggyakoribb faja a kecsekebéka (Pelophylax kl. esculentus). Ezt a fajt ismerik a legtöbben a laikusok is tópartokról. Erről a fajról 5460 adattot találunk a herptérképen, de a rezervátum területén még egyszer sem került elő.
Ezek után az sem igazán meglepő, hogy míg százával lőttük 2025 tavaszán a fotókat a mocsári és gyepi békákról, és ebben a pillanatban is e két faj ebihalainak tízezrei úszkálnak a vizeinkben, a zöld varangyról nem tudunk mutatni egyetlen képet sem.
Adatunk is alig akad.
Új fajként is mindössze 2024 nyarán vettük fel a fajlistára (jelenleg 1026 regisztrált fajunk van a 11 hektáros területen). Bizonytalan feltételezések után először 2024.03.30-án hallottuk a közeli belvízen (Marával). Aztán 2024.04.01-én éjszakai lepkészés során az Angolkertből hallottam, hogy a birtoktól keletre szól egy zöld varangy. Kissé merészen, de ezek alapján már 2024 nyarán felvettük a fajlistánkra.
2025-ben vizes élőhellyé váltunk, és ez radikális fordulatot hozott.
Először észleltük egyértelműen a területen belül. Ekkor már ismertük a szakirodalomból, hogy a gőték gyakran a zöld varangyok pirregését követve találnak oda a szaporodóhelyekhez (a mi feltételezésünk szerint erre alkalmas a levelibékák éktelenül hangos kórusa is). Zöld levelibékák (Hyla arborea) az új vizeinkben először 2025.04.28-án éjjel szólaltak meg. S lássunk csodát! Ugyanott, ahol a levelibékák szóltak, és ahol nemsokkal később a zöld varangy is megjelent, 2025.04.29-én egy hím alpesi tarajosgőtét (Triturus carnifex) is találtunk, aki talán épp a békák „útmutatása” alapján talált rá az új szaporodóhelyre.
Ez rendkívül fontos adat és megfigyelés,
mivel az alpesi tarajosgőte az ország legritkább kétéltűfaja. Nem győzzük hangsúlyozni az utóbbi egy évben – talán páran unják is már –, hogy milyen kivételes kegy és felelősség, ha egy magánterületen egy ennyire ritka faj védelmére van reális lehetőség. Ebben a védelemben pedig a zöld varangyok fontos szövetségeseink lehetnek. Ha a szakirodalmi adatok igazak, ha a mi megfigyelésünk is azt támasztja alá, hogy például az alpesi tarajosgőtét a varangyok hangja erősen orientálja – már pedig úgy tűnik, igaz lehet –, akkor a varangyok a környék gőtéit a vizeinkben koncentrálhatják. Ami fontos volna, hisz úgy látjuk: az alpesi tarajosgőte állománya kicsi lehet, és a fennmaradása problémás.
Alapvetően két dolog szükséges ahhoz, hogy az állományuk stabilizálódhasson:
- Stabil és biztonságos vizek (ezeket 2025-től már tudjuk biztosítani).
- És hogy a kevés gőte lehetőleg egy területen koncentrálódjon, így a „párok” egymásra találhassanak.
Az utóbbi feltételért mi sajnos nem tehetünk semmit.
Ellentétben a zöld varangyokkal! Ők koncentrálhatják az alpesi tarajosokat, ha minden igaz. Ez pedig a gőték hatékonyabb szaporodását, hosszútávon pedig a kis reliktum-állomány stabilizálódását segítheti. Épp ezért fontos, hogy az első egyértelmű, területen belüli zöld varangy-észlelések után a zöld varangy jelenléte állandósult. Sőt: 25 év után először hallottunk egyszerre több példányt. A rekordot azon az éjszakán állították be, amikor Marával egy kis éjszakai forgatáson jártunk a Nagyberekben (írtunk is róla sok videóval itt).
Aznap éjjel három helyen szóltak zöld varangyok.
Két példány a Nagyberek-csatornánál, egy példány pedig a Kis-csatornában (közel az Edward-csatornához). Utóbbi helyen, mivel az egy kicsi víz, megpróbáltuk megtalálni a zöld varangyot, hogy legyen végre fotónk is, ám a zöld varangy ügyesen rejtőzködik. Mozgásra elhallgat, és rendkívül bajos megtalálni. Így tehát fotónk továbbra sincs erről az egyébként gyakori fajról, de egy rekordról beszámolhatunk. Joggal reménykedhetünk abban, hogy ezekután a zöld varangy állománya is megerősödhet, és 2026-ban még több példányt hallunk majd, s végül nála is megtörténik, ami oly sok fajjal megesett már nálunk; végül remek fotókon és videókon mutathatjuk meg ezt a kulcsfajunkat is.
A kulcsfajt, akin nemcsak a saját fennmaradása, de talán az alpesi tarajosgőték fennmaradása is nagyban múlik.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Évek óta semmilyen béka nem jelenik meg a kertben, pedig valamikor ha este kint voltunk, minden lépésnél vigyázni kellett, hogy ne varangyra lépjünk, vagy ne ő ugorjon a lábunkra. A keresztlányomat este még 7 évesen is ölben kellett vinni, annyira irtózott a békától. Még ásóbékát sem láttam vagy két éve. Itt a tó 1 km-re, de mivel eső alig, időszakosan sehol nem marad víz. 🙁