Vírusokat vetnek be az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen
A Közép-, illetve Délkelet-Európában, elsősorban kórházakban terjedő, antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen fejlesztenek különleges eljárást Kintses Bálint vezetésével a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.
2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak a világon. A sok évtizeddel ezelőtt megjelent első antibiotikumok a legtöbb baktérium ellen hatásosak voltak, ám a kórokozók egy része ellenállóvá vált e széles spektrumú szerekkel szemben. Közben “az emberiség is elaludt”, mert az hitte, legyőzte a fertőző betegségeket, így szükségtelen az antibiotikumok továbbfejlesztése.
Mi az a fágterápia?
Emellett az antibiotikumok piacra dobása nehéz, anyagilag sem túl jövedelmező folyamat, hiszen csak rövid ideig kell ezeket szedni, szemben egy daganatterápiás szerrel. Mindebből következik, hogy egyre nagyobb szükség van alternatív gyógyszerekre, eljárásokra. Ezek közül pedig a legígéretesebbek a bakteriofágok, vagyis olyan vírusok, amelyek a baktériumokat támadják. Ezek az emberekre veszélytelenek, ugyanakkor képesek elpusztítani azokat a szuperbaktériumokat is, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok.
Az úgynevezett fágterápiával már az antibiotikumok megjelenése előtt is próbálkoztak, ám a módszer háttérbe szorult. Ennek egyik oka, hogy egy adott típusú fág csak nagyon kevés fajta baktériumot tud elpusztítani. Éppen ezért a megfelelő vírus kiválasztásához pontosabban kell tudni, milyen baktérium fertőzte meg az adott beteget.
Baktériumtérkép
Kintses Bálint a legmodernebb biotechnológiai eszközök segítségével, a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium és a Magyar Kutatási Hálózat támogatásával, hazai és határon túli kórházakat bevonva folyamatosan frissülő baktériumtérkép elkészítésén dolgozik. A térkép megmutatja az adott régióban elterjedt rezisztens kórokozók fajtáit, változatait. Az így kapott információk alapján pedig már egy olyan “fágkoktélt” lehet elkészíteni, amely eredményesen veheti fel a harcot a kórházakban olykor halálos kimenetelűvé váló leggyakoribb fertőzésekkel.
A nagy feladat a bakteriofágok korábban nehézkes használatával kapcsolatos problémák megoldása, a veszélyes baktériumfajok terjedési dinamikájának modellezése és annak az időintervallumnak a megbecslése, amikor a bakteriofágok képesek hatni.
A személyre szabott fágterápiát
ma már Belgiumban, Lengyelországban, Portugáliában, Svájcban, Izraelben és Németországban is engedélyezik. Ilyenkor nem törzskönyvezett gyógyszerkészítményként, hanem a konkrét beteget megfertőző baktérium alapján kiválasztva adják a kezelést. Magyarországon még nem engedélyezett ez a módszer, ennek bevezetéséhez a kutató szerint széleskörű összefogásra lesz szükség, amely többéves folyamat lesz. Jelenleg még nincs törzskönyvezett bakteriofág készítmény, amit gyógyszerként lehetne árulni, ugyanakkor több biotechnológiai cég ilyen megoldása már a klinikai vizsgálatok második fázisában jár.
Kintses Bálint sikeres példaként említette egy ausztrál fiú esetét, aki 400 napon át volt intenzív osztályon, amikor a szegedi kutatók – az ausztrál kollégák által megküldött baktérium-izolátum alapján – megtalálták azt a bakteriofágot, amely megállította a fertőzést és megmentette a gyermek életét. A kutató célja az, hogy ezt a terápiát hazahozzák, s hogy itthon is életeket menthessenek vele.
Az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához bizonyos környezeti tényezők is hozzájárulhatnak.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több orvostudomány
