Másutt ez nem újdonság, de nálunk nagyon is! | Videó vaddisznókról
Először vettünk fel vaddisznókat (Sus scrofa) a birtokon. 25 éve vagyunk itt, találkoztunk párszor vaddisznóval, de alapvetően ritka volt errefelé. Akadtak olyan évek, amikor egyáltalán nem jártak itt. Tudom, ez szinte hihetetlen annak fényében, hogy újabban már nagyvárosokban és üdülőövezetekben is kondák grasszálnak. Sokszor látom én is, hogy mondjuk a Balaton északi partján, a 71-es út mentén, milyen hatalmas területeken dúlnak fel mindent. Tihanynál láttam olyan réteket is, amikről első pillantásra azt hittem, felszántották a gyepet, de nem: ott is csak kondák lakmároztak.
Arra, hogy mennyire rendszertelen nálunk a vaddisznó (míg a gímszarvas gyakori és tömeges), két példát hozok csak. 2021-ben, amikor gyakorlatilag minden nap a lesen töltöttem 3-4, nem ritkán 5-6 órát is, amikor a szarvasainkról forgattam kisfilmet, mindössze egyszer találkoztam vaddisznókkal, és akkor is csak egy homályos fotót tudtam lőni vaddisznó alakú árnyékokról, amint épp a kanadai aranyvesszőben suhannak.
2017-tól, bár nagy szünetek voltak a vadkamerázásban,
mégis több ezer órán át figyelték kamerák a területet. Ez idő alatt sok mindent láttunk, főként őzeket és szarvasokat, néha rókákat, borzokat, de vaddisznót egyszer sem. A kamera nem hazudik. Talán ez beszél arról a legékesebben, hogy a vaddisznó mennyire szórványos errefelé. Legutóbb 2025. január-februárban a sármányetetőn etettünk körülbelül két hónapon át kukoricával, s ugyanakkor kameráztunk is. Készült is pár ezer felvétel, főként a nappali madárcsapatokról, meg az éjjeli borzokról, ám vaddisznó ekkor sem bukkant fel. Egyszer sem. Ez is egészen valószínűtlen – de nálunk megszokott. Nyomait is ritkán látjuk, a túrásaival csak elvétve találkoztunk. Eddig körülbelül három évente fordult elő, hogy komolyabb túrásokat észleltünk egy-egy helyen. De sosem olyan mértékben, ahogyan azt mondjuk a Balaton környékén látni.
Be kell vallani, hogy ezt előnynek tartottuk, mivel a vaddisznó jelentős károkat okozhat. Nemcsak a növényzetben, de többek között a madárvilágban is. A fogoly (Perdix perdix) visszatelepítési kísérletébe is azért mertünk belefogni, mert vaddisznók nem éltek a rezervátumban. Most nem megyek bele, hogy hány területen mennyi gond forrása, ha sok a disznó. Nemcsak a gazdák küzdenek velük, hanem szinte minden tájegységen a természetvédelem is. Feleszik a tojásos fészkeket, az Alföldön például a túzok (Otis tarda) fészekaljait, de fiókákat is. Feleszi a parlagi viperákat (Vipera ursinii), gyakorlatilag mindent, ami a földön él és mozog.
Számos közösségi oldalon látunk vadkamerás felvételeket,
és talán nem túlzunk, ha azt mondjuk: a vadkamerás videókon minden más vadnál gyakoribbak a vaddisznók, rendszerességüket és létszámukat tekintve is. Ez az országos átlag, de nálunk egészen 2025-ig más volt a helyzet. A vizes élőhellyé válásunkkal azonban ez megváltozott. Először az első jelentősebb öntésterületünkön, a Nagyberekben, a „rizsföldön” észleltük vaddisznók jelentős túrását március-áprilisban. Ide azóta is visszatérnek időnként. Később a Hermelines és a Kisberek szártépőzése során júniusban találtunk két malactetemet. Erre sem volt példa. A nyomok, a túrások, a két malac teteme már egyértelművé tette, hogy 2025. az első olyan év, amikor a vaddisznók tartósan a rezervátumban élnek.
Ennek egyértelmű okát abban láttuk, hogy vizes élőhellyé váltunk.
Márciustól kereken 20 kisebb-nagyobb vizet hoztunk létre (ebből nyolc, állandó, stabil víz). Márpedig a vaddisznónál jobban egyetlen nagyvad sem kötődik a vízhez, a dagonyákhoz. Az aszályos nyár még inkább felerősítette a tavacskáink jelentőségét. A tágabb környék vadvilága is rendszeresen látogat minket, mert itt friss és tiszta vizet ihatnak. Leginkább a Kisberek két forrástavacskájából, a Pelso-tóból és a Forrás-tóból. A harmadik tavacskánk (Tőzeg-tó) parti növényzete annyira erős, hogy ott nehezebb hozzáférni a vízhez, és egyébként is a fő csapásirányokhoz a két első tavacska esik közelebb. Ezek a tavak már június óta nagy pancsolások, dagonyázások és fürdőzések helyszínei. Szarvasok és vaddisznók járnak oda leginkább, de borzok, rókák, és madarak is szép számmal látogatják.
Ezért miután a gyurgyalagcsalád kamerázásával és fotózásával végeztünk augusztus első napjaiban, a Vadon Árontól kölcsön kapott kamerával a Kisberekbe mentünk át, hogy láthassunk valamit abból, amire a rengeteg patanyom utalt. Nagyon hamar kaptunk felvételeket. Az elmúlt 25 év legszebb videóit vettük fel a Pelso-tó partjához vonuló szarvascsordáról, nem sokkal később pedig ugyanitt – először a birtok történetében – vaddisznókban gyönyörködhettünk.
Így már vadkamera is igazolta, hogy újabban a vaddisznó a rezervátum faunájának állandó tagja. Nézni őket nagy élmény, a dinszók új dinamikát hoznak a helyi ökoszisztémába, de nem tabu felvetni azt a kérdést, hogy ez valójában előnyös-e? Erről külön posztban lesz még szó, sőt videót is készítünk erről a kérdésről. Elöljáróban annyit: egyelőre nincs velük gond. Egyrészt nincsenek sokan (ebben a pillanatban a felvételek alapján a teljes létszámot 25-30 példányra becsüljük). Másrészt az sem kizárható, hogy akár kedvező hatást is gyakorolhatnak a vizes élőhelyeinkre. De minderről már egy másik posztban vagy videóban.
Addig is fogadjátok szeretettel az alábbi, „történelmi” felvételeket. Ezek az első képek a rezervátum területén élő vaddisznókról. Augusztus 13. óta természetesen rengeteg minden történt, de fontos volt először mindezt megírni – még ha csak röviden is –, hogy teljes legyen a kép, és jöjjön ezután bármi, teljes legyen az egész történet.
Érdemes alaposabban belenézni a felvételekbe, mert egy idő után sok vaddisznó érkezik és rendkívül közel jönnek a kamerához.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Nagy változás- én nem szeretnék összefutni velük sehol:-))
Megeszi a viperát- akkor rájuk nézve a méreg az nem halálos?
Én nem tartok tőlük, sosem tartottam. Videóban (is) elmondom majd, miért járhatunk velük akár jól is, mármint az itt élő többi faj. A viperamarás talán hat rájuk is, de a parlagi vipera marásától az ember sem hal meg, és persze fogyasztás előtt a disznók likvidálják a viperát. Bár bevallom, sosem láttam ezt élőben. (Sok emlős vadászik igazán veszélyes kígyókra, így például a leghíresebb kígyógyilkos, a mongúz: https://centauriweb.hu/monguz-brehm/ )
Úgy látom ott még bőven találnak élelmet, ez a mindenevő faj. Itt láttam, hogy a gyékény gyökerét is kieszik. Pár ilyen este, és tarra rágják a kis tó partját.