Lehet idén járvány a tigrisszúnyog miatt Magyarországon?
Habár a hazánkban megjelent ázsiai tigrisszúnyogot cikkek tucatjai állítják be halálos veszélyt jelentő kórokozók hordozójának, a kutatók eddig a vizsgált példányok egyikében sem találták meg a nyugat-nílusi láz kórokozóját. Garamszegi László Zsolt biológus, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, a Szúnyogmonitor program vezetője a kutatóközpont portáljának beszélt arról, mennyire reális a szúnyogokhoz kötődő járványveszély.
Mint mondta, évente több ezer inváziós egyedet fognak be az ország számos pontjáról, majd virológiai vizsgálatokat végeznek rajtuk. Eddig még egyetlen példányban sem találták meg például a nyugat-nílusi láz vírusát. De az őshonos dalos szúnyog egyedeiben többször azonosították e kórokozót. Valószínűleg az utóbbi faj felelős az emberi megbetegedéssel járó hazai esetekért.
“Erre figyelni kell, mert például 2018-ban lezajlott egy több mint 200 embert érintő fertőzési hullám, amelyben sajnos volt néhány halállal végződő eset is. Jelen van tehát egy kórokozó, amelytől tényleg tartani kell, csak éppen azt a jelenlegi ismereteink szerint nem az inváziós, hanem az őshonos fajok terjesztik Magyarországon” – mondta a kutató. Attól tehát, hogy egy veszélyesnek tartott szúnyogfaj itt él velünk, még nem biztos, hogy a kórokozókat terjeszti is. Erre a legjobb példa a maláriaszúnyog, amelynek több faja is él nálunk. A malária (mocsárláz) régen Magyarországon is közismert betegségnek számított, ugyanakkor az ’50-es évekre sikerült kiirtani, s ma egyáltalán nincs maláriaveszély.
A nyugat-nílusi láz esetében
a kórokozó elsődleges gazdái a madarak. Először tehát a szúnyognak meg kell csípniük egy fertőzött madarat, majd egy embert. Itt tehát egy olyan szúnyogra „van szükség”, amely madarat és embert is támad, s viszonylag gyakran találkozik mindkettővel. A tigrisszúnyog viszont többnyire emlősöket csíp, így csekély a valószínűsége annak, hogy éppen egy olyan példány csíp meg minket, amely korábban egy vírushordozó madárból táplálkozott.
Ugyanakkor potenciális veszély,
hogy az inváziós szúnyogok olyan kórokozók terjesztésében játszhatnak majd úttörő szerepet, amelyek még nincsenek „bent” Magyarországon, s amelyek terjesztésére az endemikus szúnyogfajok nem fogékonyak. Manapság az utazásokkal könnyen be lehet hurcolni olyan kórokozókat, mint a dengue-, a chikungunya– vagy a Zika-vírus, amelyeknek potenciális terjesztői a tigrisszúnyogok. A kérdés az, hogy a behurcolt esetekből mikor indulnak el fertőzési körök az inváziós szúnyogok közvetítésével az itthoni környezetben. A valós idejű elterjedési térképek és a virológiai szűrések eredményei segítenek e folyamatok megértésében, az érzelmi alapon kialakuló pánik helyett tényleges adatokra kell támaszkodnunk egy járvány előrejelzéséhez.
Kép forrása: James Gathany, CDC/Wikimedia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a szúnyogokról
