Új éjjeli lepkénk a tavaszi zöldbagoly

Új éjjeli lepkénk a tavaszi zöldbagoly


ITT számoltunk be arról, hogy összeállt az éjjeli lepkék lámpázásához szükséges felszerelés, amit akkor azon nyomban ki is próbáltunk, de sikertelenül, igaz, akkor még hideg volt az éjszaka, ráadásul holdfényes is.

Tegnap (2024.03.29.) este rövid ad hoc jellegű kísérletet végeztünk az Angolkertben, a ház teraszán annak ellenére, hogy erős, néha viharos szél fújt. Nem sokat remélhettünk annak ellenére sem, hogy az Angolkert a sok fa és bokor miatt valamelyest szélvédettebb (ez meglátszik a nappali lepkék mozgásán is, akik szívesen húzódnak be a kert közepébe).

Tegnap megvolt már az UV-izzónk is, de foglalat híján még csak az alapizzót vethettük be. Ezzel együtt is meglepően szép eredményeket kaptunk, körülbelül 10-15 új fajt regisztráltunk, ebből 6-8 éjjeli lepke. Élénk mozgás volt az izzó körül, rengeteg fátyolka jött például.

A tegnapi új fajok közül talán a legszebb, és

legérdekesebb a tavaszi zöldbagoly.

Míg a többi lepke a téglavörös falon gyülekezett, ő megkereste a betonteraszon azt a felületet, ahol a legkevésbé látszik és ott ült meg. Nem is vettem észre, csak amikor már csomagoltam volna össze a felszerelést éjfél után.

Bámulatos, hogy mennyire tökéletesen olvad bele a környezetébe. Érdekes kutatási téma lenne, hogy mennyire tudatosan választ a rejtőszínének leginkább megfelelő felületeket. Tegnap este úgy tűnt, hogy nagyon is tudatosan, ami egy ekkora lénytől meglepő teljesítmény lenne.

Mint általában az éjjeli lepkékről, erről a fajról sem sokat tudni.

Gyakorinak tartják,

az irodalom szerint mindenütt ott van, ehhez képest, ha az észleléseket mutató térképre vetünk egy pillantást a Jasius.hu oldalán, egyáltalán nem tűnik gyakorinak.

tavaszi zöldbagoly
Tavaszi zöldbagoly észlelések Magyarországon | Forrás: Jasius.hu

Más, angol nyelvű források szerint a bokorsorok pusztítása miatt egyre nagyobb területeken kerül veszélybe, bár európai szinten is gyakori, és nem számít veszélyeztetett fajnak. Több forrásban is olvastam láttam az utóbbi hónapokban, hogy ami nálunk is egyre jellemzőbb, az sajnos Nyugat-Európában is: sokfelé irtják a mezőgazdasági területeket elválasztó bokorsorokat. Az útszegélyek bokrosait is sokfelé darálják le biomasszának. Ez az egyik legkártékonyabb gyakorlat, amit elképzelhetünk. Megdöbbentő, de még a sövényeiről, természetes bokorsorairól híres Írországban is vadul folyik a bokorsorok ipari eltüzelése. Amint nálunk is. És ha valami nem kedvez a tavaszi zöldbagolynak (és még ezer és ezer fajnak), akkor a bokorirtás egyáltalán nem kedvez.

Angol nyelvterületen még arra is felhívják a figyelmet, hogy a tavaszi zöldbagoly számára akár természetvédelmi tevékenység is lehet káros, amennyiben az például visszaszorítja a cserjék előretörését (ez általános gyakorlat például gyepek védelme miatt).

A tavaszi zöldbagoly státusza

tehát nem annyira rém egyszerű, mint ahogyan azt a magyarul elérhető források gyors, felületes tanulmányozása alapján gondolnánk.

A bokrosok, bokorsorok az egyik legértékesebb élőhelytípusunk, mely méltatlanul kevés figyelmet kap. Eltűnésének, zsugorodásának köszönhetően fajok százai kerülnek kritikus helyzetbe, olyan fajok is, mint a fogoly, a karvalyposzáta, a sármányok, rigók, de megsínylik a kisemlősök, cickányok, sünök… Oldalakat írhatnánk tele a bokorsorokban élő fajokkal – és enciklopédiát állíthatnánk össze a bokorsorok fantasztikus ökológiájáról!

A tavaszi zöldbagoly elsődleges otthonát is a bokrosok, bokorsorok adják. Különösen szereti a meleg, bokrosokkal tarkított domboldalkat. Mintha ez köszönne vissza a hazai adatok eloszlásában is. A Balaton északi partján szép sorban akadnak észlelések, és ha van olyan meleg, szubmediterrán, cserjékben gazdag terület, ami akár a tengerparti bozótosokat is felidézi, az épp a Balaton-felvidék.

A tavaszi zöldbagoly egy évben egyszer repül,

március-április során, aztán már nem láthatjuk, csak a következő évben. Ezért is nagy öröm, hogy megkerült. Még időben. Mivel a bokrosokhoz kötődő faj, tápnövényei pedig többek között a galagonya-fajok, nálunk pedig a galagonya (a madarak miatt) mindig kiemelt védelemben részesültek, a tavaszi zöldbagoly jó indikátorfaj lehet fontos madárélőhelyek minősítésére, mérésére is.  


Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

4 hozzászólás

    1. Author

      🙂 🙂 🙂 Szerintem csodásak! És Ibolya!!! Neked való cuccok jönnek! Találtunk ma egy levelibéka kolóniát, pontosabban kettőt és felvételeket készítettünk meg fotóztunk, majd hozom azokat is!

      1. Levelibékák, ők a legaranyosabbak. 🐸🐸🐸

  1. Keresgéltem megint egy kicsit a neten.

    Kíváncsi voltam, igaz-e a feltételezésem, miszerint az éjjeli lepkék kevésbé színesek, kevésbé dekoratívak és feltűnőek, mint a nappaliak, és számomra meglepő információkra találtam.
    Arra pl., hogy az éjjeli lepkék jóval többen vannak, mint a nappaliak – kb. 140 000-en -, és hogy a molylepkék is közéjük tartoznak. Vannak köztük színesek is, de az elsődleges szempont mindig az, hogy bele tudjanak olvadni a környezetükbe a nappali pihenőjük során.

    Tényleg érdekes világ a lepkék világa! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük