Pontosan 42 éve ezen a napon… | Születésnapi vlog!
Amiként reggel már írtam:
„Kicsit rendhagyó napot, napokat tartunk – legalábbis én, minthogy ma van annak pontosan negyvenkét éve, hogy először mentem ki terepre, a zsebemben egy notesszel és egy grafitceruzával, a nyakamban távcsővel, kis hátizsákkal, benne a Peterson-féle madárhatározóval. Negyvenkét éve már, hogy ezen a napon, miután hazarétem egy nagy ködös, sáros barangolás után, kinyitottam egy jókora spirálfüzetet (olyat, amit „a felnőttek használtak”), és megejtettem az első naplóbejegyzéseimet – gyerekfejjel. Ez a nap fontosabb nekem, mint a polgári születésnapom, amiről ezért rendszeresen meg is feledkezem.
Erről a napról viszont, november hetedikéről soha.
Mindig bennem van a kérdés: hogyan ünnepelhetném meg a leginkább? Ma úgy gondolom, hogy két dolgot tehetek. Egyrészt annál is többet leszek a rezervátumban terepen, mint általában. A másik pedig, hogy annyi blogot és tartalmat adok, amennyi a csövön kifér.”
Később aztán azt gondoltam, sétáljunk egyet együtt ezen a napon. Fogadjátok szeretettel ezt a kissé rendhagyó videót, és legyen szép hétvégétek!
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több blog
köszönjük, ez nagyon szép volt.
A többi a youtube-on😊🦌🍁🐾🍂🍁🐦⬛🐦🦉
Örömmel! 🙂
Köszönöm ezt a sétát! 🧡
Gyönyörű volt a birtok a reggeli ködfátyolon áttörő napsütésben.
Elárulom, hogy a kívánságom szerint mentél. 🙂 Amikor elindultál, szurkoltam, hogy menj le a patakig, ott fordulj balra, és sétálj el egészen a torkolatig. Ugyanis az az egyik kedvenc részem. És pontosan így történt! 🥰
Nahát, ez tök érdekes. Ha jól látom, Szabó Edit és Nagy Ibolya „a két véglet”. Editnek a birtok déli vége a kedvence (a torkolat), Ibolyának meg az északi vége (a Kisberek).
Nagyon örülök, ha nektek jók ezek a videók. 🙂
🙂🙂
…és vannak még választható helyek mások számára is!
(Én az Angolkertet is szeretem ám! Meg az Őskökényest is! 🙂)
Igazából mindegyik rész valamiért kedves, és hogy ismét igazi vizes élőhely lett mèg inkább. Nagyon jó làtni😍
Nagy kedvencem lett a hegyi billegető, mivel itt làttam először azon a remek kis videón.😍
Annyira élveztem ezt a sétát megint, úgy mindent egyben, hogy mentem volna még egy kört. Már gondolatban készítettem a gumicsizmám, hogy veled tocsogjak a laposabb részeken. 🙂
Örülök! 🙂 🙂
Klassz születésnapi monológ volt – kiválasztott vagy- egy gyerek öntudatra ébred 8-10 évesen (kb. annyi lehettél) és megtalálja azt a világot ahol túlélhet. Engem a történeted mindig nagyon megrendít-arra gondolok amit itt megosztasz velünk. A birtok nagyon szép, én a tisztásokat szeretem, meg azt a kavicsost – a Hód gázlót- és természetesen a kisházhoz közeli angolkertet, a madáretetőt a balkonon , ami egy kicsit élet közelibb az én világomban. Szóval legyen még nagyon sok terepmadaras szülinap, meg sok szép videó is. Ma megnyitottam a Te képeidből készült lepkés galériát a munkahelyem előterében-nagyon szép lett:-)))szóval legyen ez a szülinapi köszöntőd és micsoda szinkronicitás van megint, nem tudtam, hogy ezt a napot jegyzed a megszületésednek.
Köszönöm, Lívia! 🙂 🙂 🙂 Hamarosan az Angolkert is több szerephez jut és a madárbalkon is!