Töltsd velünk a második hőhullámot, hősölj velünk!
Ma, csütörtökön kezdődik nemcsak a nyár, de talán egész eddigi életünk egyik legkeményebb hete. Eljött értünk a kíméletlen hőhullám ismét. A prognózisok péntekre már 39-es csúcsot mondanak, aztán jön három nap – szombat, vasárnap, hétfő –, amikor 40-es csúcsra számíthatunk, majd még két nap (kedd és szerda), amikor is már a hőn vágyott 41 fokos napi csúccsal kell számolni. Egyelőre jövő hét közepéig látunk előre, de az sem kizárt, hogy a hőség tovább tartja magát.
Szóval: bajban vagyunk.
Mindeközben a tavaink és folyóink már most olyan katasztrofális állapotban vannak, amit a Földön most élő generációk még nem láthattak – s ugyanakkor olyan viták zajlanak tömegek körében, minthogy mindezt okozhatja-e a magyarországi jégkárelhárító-rendszer (hamarosan megírjuk, mit gondolunk erről).
Összefoglalva: Nem akármilyen napokat élünk mától.
Másként: ez már történelem. És valóban az. Amint sokszor emlegettem 2017 nyarát, és abban az évben meg is írtam nektek, hogy szerintem akkor bukott át a bioszféra a kritikus határon (ezt az utóbbi évek is igazolják), 2026 nemcsak a rekordok miatt vonul be a történelembe, hanem azért is, mert könnyen lehet egy hosszú forró korszak „első”, de legalábbis markáns éve.
A mi javaslatunk erre: szenvedjünk együtt!
Bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindenképp szenvedni kell. Remélem, a lehető legtöbb barátunknak és olvasónknak módja van hűs és árnyékos helyre húzódni, vagy élni a klímaberendezések adta lehetőségekkel. Azt is tudom, sokan hajlamosak depresszióba esni, ha a sötét szoba mélyén kell tölteni a napokat. Nem úgy, mint én, aki az ilyen helyzetekben kivirágzik, és a napi 24 órás sötétséget se bánja. A dolgozószobámban ugyanis éjjel és nappal is sötét van a júniusi hőkupola óta; most is az vár rám, mint az első hőhullám idején: szüntelenül ebben a sötétben dolgozom, ahol az időérzékem is megszűnik pár nap után, s gyakran, felpillantva egy kéziratból, arról sincs lövésem, hogy épp melyik napszakban vagyok.
Még a pandémia idején, 2020-ban beszélgettünk Marával egyszer arról, hogy a karantént ellenzők és nehezen viselők dolga milyen nehéz lesz majd a jövőben, amikor nem koronavírus-karantén, hanem – ahogy akkor elneveztük – klímakarantén lesz. Először azért, mert élhetetlenné válnak a tereink, utána pedig azért, mert a folyamatokat csak állami beavatkozásokkal és korlátozásokkal lehet majd megfékezni (valamelyest). Ez sokaknak nehéz. Bármiféle karantén. Akármilyen korlátozás. Nekünk a pandémia is termékeny időszak volt, ahogyan most a második hőhullám napjait is igyekszünk kimaxolni.
Talán már feltűnt, hogy rendkívül sok hírt rakunk fel a Cenwebre mostanság, bár az is igaz, hogy többnyire rövid és az időjárással kapcsolatos híreket. Igen, a Cenweb aktivitása attól is függ, hogy egy adott napon mennyi a hír. A politikában persze mindig van fejlemény, de mi direkt pártpolitikával nem foglalkozunk, ezért a közélet ilyesforma hírei minket nem segítenek ki. Az időjárás híreit viszont azért hozzuk midig akkurátusan, mert nemcsak a mi jövőnket, hanem az egész emberiség jövőjét meghatározza, akár már közép távon is mindaz, ami ezekben az években a légkörben történik. Vagy ami a következő napokban.
Most tehát rengeteg hír van és történelmi időket élünk.
Azt mondjuk tehát, tartsatok inkább velünk! Igyatok sokat, hűtsétek magatokat és a szobát, olvassatok, és mi igyekszünk is a lehető legtöbb tartalommal jönni a következő egy hétben. Nem csak hírekkel, hanem blogokkal is. Tartsatok velünk, és beszéljünk meg egymással mindent. Apropó, a héten kiválasztottuk a Cenweb három legaktívabb olvasóját. Három embert, akik régóta vannak velünk, és akik messze a legnagyobb aktivitást mutatták a hosszú évek alatt. Érdemeik, kitartásuk, kíváncsiságuk, nyitottságuk, sokszor pedig megértésük és türelmük elismeréseképp ők hárman kapnak hamarosan egy váratlan meglepetést.
De azok se búsuljanak, akik esetleg újak a Cenweben. Őket is szeretettel várjuk a kommentmezőkben. Kérjük is őket, ne csak olvassanak minket, hanem szóljanak hozzá a cikkekhez, mondják el a véleményüket. Kibírni azt, ami mától jön, már nem megy rutinból senkinek. Lassan már hősiesség kell a hőhullámok túléléséhez. Már ahhoz is, hogy ne engedjünk az ilyenkor ránk törő kétségbeesésnek. Ezért azt mondjuk, hűsöljetek, azaz hősöljetek velünk. Hősiesen töltsük együtt ezt a nagy kényszerhűsölést a szobák és lakások mélyén. Együtt talán könnyebb.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több blog
Klímakarantén- micsoda találó kifejezés:-))- a minap mondtam éppen a lánykámnak ez már az ötödik nyár, hogy „szobafogság” lesz a nyaralásunk. Most éppen a z Obádovics Gyula önéletrajzi könyvét olvasom- 99 évesen még mindig maratont fut. Én nem is tudtam, hogy ő bunyevác származású. Nagyon jó stílusban ír. Van vagy 10-15 könyvem amit az utóbbi időkben vettem, de még nem olvastam el őket- szóval azt hiszem nem fogok unatkozni. Nekem 10 nap szabi jut- ez a hivatalos leállás a munkahelyemen, mert a modalitásokhoz szünetel a szervíz- ilyenkor mi is szabira megyünk. Én biztos itt leszek s milyen jó lenne, ha jönnének a fiókodból kedves Cen a jobbnál jobb regény részletek:-)))
Kedves Lívia, vettem az adást, rajta leszek! 🙂
Így tényleg könnyebb lesz elviselni, Cen’, remélem , eddig soha nem látott kivirágzását fogja bemutatni és ha kell, szenvedjünk együtt!
Feltéve, ha túléltem. Ha mégsem: maradjak meg jó emlékezetetekben, majd felejtsetek el, nem lesz nehéz😊
Jaj, Ibolya, neked netán máris megártott a hőség, hogy efféléket írogatsz? 🙂 🙂 Kérdezzünk csak meg másokat is: ha eltűnnél, valóban elfelejtenénk? Aligha! Én sem! 🙂 Szóval vágjunk bele, jöjjön ez a hőkupola, mi meg együtt hozzuk ki belőle a legjobbat, amit csak lehet!
Jó lesz, köszi nektek!🙂
Ibolya hiánya rögtön feltűnne, az biztos, és aggódni kezdenénk!
Na ugye!!!!! 🙂 Hallod ezt, Ibolya??? 🙂
Kedves vagy, Edit, köszi, de az élet kiszámíthatatlan.
Mindenesetre várjuk a sok jó blogot, esszét, regényrészletet🙂
mitúúúúú
Ma elmegyek bevásárolni – holnap kora reggel talán még a piacra is kimerészkedem -, aztán ki sem dugom az orromat itthonról.
Én is olvasást terveztem. Nekem is megvan Obádovics önéletrajzi könyve – még olvasatlanul. Nem is rossz ötlet! 🙂 Köszi, Lívia!
No és jövünk ide is olvasgatni, természetesen!
Mi ugyanezt tervezzük. Ma fogunk beszerezni mindent, és jövő hét közepéig nem áll szándékunkban elhagyni a lakást.
Mi meg azon leszünk, hogy sok hírt és olvasnivalót biztosítsunk a számotokra.
🙂 🙂
(Csak a légkondim bírja, és ne legyen hosszú áramszünet!!)
Nagyon szép régi fotók is vannak a könyv új kiadásában.