Sosem látott szárazföldi őscsiga került elő egy borostyánból

szárazföldi őscsiga

Sosem látott szárazföldi őscsiga került elő egy borostyánból


A tudomány számára eddig ismeretlen, 99 millió éves szárazföldi csigafajokat fedeztek fel magyar kutatók közreműködésével. Az állatokat Mianmarban, megkövesedett növényi gyantából azonosították.

Az északkelet-mianmari Hukawng-völgyben bányászott borostyán a zárványokban leggazdagabb borostyánkő-típus az egész világon. A zűrvűnyok úgy keletkeznek, hogy amikor a kifolyt gyanta még friss és ragacsos, gyakran esnek benne fogságba növényi részek (például levelek, magok), vagy akár kisebb-nagyobb állatok. Az újonnan felfedezett csigák kora mintegy 99 millió év, vagyis a késő kréta kor legelejéről származnak. Eddig burmai borostyánokban több mint kétezer növény- és állatfajt fedeztek fel. 2018 óta már 30 szárazföldi csigafajt dokumentáltak burmitból. E zárványok esetében a csigaház sokszor kiváló állapotban őrződött meg.


Forrás: elte.hu

Az Euthema convexispira és az Euthema torokzselenszkyi

A magyar kutatók közreműködésével a közelmúltban felfedezett két új szárazföldi csigafaj a Diplommatinidae szárazföldi csigacsaládba tartozik. Ez az alaktanilag diverz, a mai napig létező csigacsalád többnyire kisméretű fajokat tömörít. A két, most leírt faj az Euthema convexispira és az Euthema torokzselenszkyi nevet kapta. Az előbbi faj esetén a „convexispira” a héj kanyarulatainak domború peremére utal, míg az utóbbi faj Török-Zselenszky Tamás zenész, író és költő után kapta a nevét.

Az Euthema torokzselenszkyi apró holotípusát a Szegedi Tudományegyetemen nagy felbontású mikroCT vizsgálatok révén beszkennelték, aminek eredményeképp a kis csigaházról háromdimenzióban forgatható, szabadon átvilágítható digitális modell készült. Ezen jól láthatóak azok a kicsiny anatómiai jellegek, amelyek segítettek az új faj elkülönítését a nemzetség többi, már ismert fajától. Az E. torokzselenszkyi holotípusa a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának gyűjteményébe került.

A kutatást Jean-Michael Bichain, a franciaországi colmari Természettudományi és Néprajzi Múzeum kutatója vezette, az eredmények a Zoosystematica Rossica című szaklapban jelentek meg. A kutatásban közreműködtek a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az ELTE Őslénytani Tanszék és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai is. Bővebb információk és képek az ELTE TTK oldalán találhatók.



Cenweb webshop bögre felirat

Kedves olvasó,

lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több csiga

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Nem mindegy, merre csavarodik a csigaház

Angus Davison, a Nottinghami Egyetem docense 2017-ben nagy fába vágta a fejszéjét. Elhatározta, hogy társat talál Jeremynek, a pettyes éticsigának, akinek a háza…Tovább

1 hozzászólás

  1. Most már tudom, hogy a burmai borostyánt burmitnak hívják. 🙂

    Hát, nem választottak a másodiknak könnyű nevet! Kíváncsi lennék, hogy a nem magyar kutatók hogyan ejtik ki a „torokzselenszky”-t. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük