Thomas Mann, Hajós Alfréd, Albert Einstein | Tudod, mi a közös bennük?
Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több híres életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-jétől. Az európai – így a magyar – szerzői jogi szabályozás szerint a védelem az alkotó halálát követő hetvenedik év végéig áll fenn. Így 2025. december 31-én járt le mindazon művek oltalma, amelyeknek utolsó élő szerzője 1955-ben hunyt el. 2026 első napjától ezek az alkotások a közkinccsé válnak, vagyis engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül használhatók fel
Albert Einstein (1879–1955)
korunk egyik legnagyobb hatású elméleti fizikusa. Írásai és publikációi 2026-tól közkincsnek minősülnek, jóllehet fontos jogi különbség, hogy a matematikai képletek eleve nem álltak szerzői jogi védelem alatt, csak a szöveges magyarázatok. Az életmű szabad hozzáférhetősége különösen fontos tudománytörténeti, oktatási és kiadói szempontból.
Thomas Mann (1875–1955) művei szintén szabadon felhasználhatók, köztük olyan híres regények és elbeszélések, mint A varázshegy, a Mario és a varázsló vagy a Tonio Kröger. Dale Carnegie (1888–1955) a világ egyik első önismereti guruja, leghíresebb műve a Hogyan szerezzünk barátokat és bánjunk az emberekkel. Ennek eredeti nyelvű szövege szintén szabadon felhasználhatóvá válik.
A képzőművészet területén a francia avantgárd festészet meghatározó alkotóinak életműve lett közkincs. Ide tartozik Yves Tanguy (1900–1955) szürrealista festő, valamint Fernand Léger (1881–1955), a kubizmus mestere.
A zene világából James P. Johnson (1894–1955), a charleston stílus egyik leggyakoribb aláfestő zenei motívumának szerzője kerül ebbe a körbe.
Hajós Alfréd (1878–1955),
az első magyar olimpiai bajnok elismert építész is volt. A nevéhez fűződik többek között a debreceni Aranybika Szálló megtervezése. Szintén 1955-ben hunyt el Kőrössy Albert Kálmán (születési nevén Neumann Albert, 1869–1955), a magyaros szecesszió kiemelkedő alakja, aki a Tündérpalotaként ismert Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületét, valamint a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot tervezte.
Török Sophie-nak (Tanner Ilona, 1865–1955), Babits Mihály feleségének, valamint Borszéky Frigyes (1880–1955) art deco keramikus és iparművésznek művei is szabadon felhasználhatók.
Nemzetközi szinten ugyanakkor fontos különbség, hogy az Egyesült Államokban egyes művek nem a szerző halálához, hanem a megjelenés időpontjához kötötten (95 év után) válnak közkincsé. Így több alkotás válik most szabadon felhasználhatóvá az USA-ban, ami Magyarországon továbbra is védelem alatt áll.
Ide tartozik például
Molnár Ferenc Liliom című művének 1930-as hangosfilm-változata, vagy az első filmadaptációja Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regényének. Pluto kutya legkorábbi megjelenései a Mickey egér rajzfilmekben, a Dream a Little Dream of Me című dal, Dashiell Hammett A máltai sólyom című regénye, Agatha Christie több, 1930-ban megjelent műve, köztük első Miss Marple regénye, a Gyilkosság a paplakban, valamint a Carolyn Keene álnév alatt megjelent, több különböző szerző alkotta Nancy Drew-sorozat első négy kötete.
2026-ban több mint ezer mű válik közkinccsé, amelyek ingyenesen hozzáférhetőek és letölthetőek az OSZK Elektronikus Könyvtárában (MEK). Az első négyszáz kötetet január 1. óta böngészhetik az olvasók. Többek között a Doctor Faustus és Mario és a varázsló című Thomas Mann-művek magyar fordítása is elérhetővé vált, valamint Albert Einstein, a Hogyan látom a világot című könyve, továbbá Fedák Sári (1879–1955) színművész Útközben című kétkötetes memoárja.
A szerzők között van
Péterfy Tamás (1871–1955), továbbá Böszörményi Jenő (1882–1955) református lelkész, novellista, néprajzi szakíró. A szegedi születésű Pogány Vilmos (1882–1955), aki Willy Pogany néven szecessziós könyvillusztrációival, díszlet- és jelmezterveivel szerzett hírnevet. Nagykállói Kállay Miklós (1885–1955), aki többek között a Napkelet című folyóiratot szerkesztette, drámákat írt, spanyol, német és francia szerzők regényeit fordította.
A debreceni Térey Sándor (1886–1955), aki elsősorban Villon, Baudelaire, Verlaine és Stefan Zweig műfordítójaként ismert. Gosztonyi Ádám (1892–1955), aki cikkeket írt budapesti és amerikai lapokba, valamint Nadányi Zoltán (1892–1955) újságíró, költő, műfordító.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több művészet
Ez érdekes- ennyi év távlatában miért is jó, ha valós adatok kerülnek az olvasók elé? Mitől lesz más a dolog-sosem értettem az ilyen fajta időhatárokat. Einsteint sosem szerettem-jahh az E=mc a négyzeten… ha hinni lehet az írásoknak(jó ha az ember köbgyököt von belőlük) ő is asszonyok szoknyája mögött vált híressé. Nos ez csak is az én olvasatom.
Nem, nem csak a te olvasatod!