5G
Gólyák a szeméttelepen
Első hallásra valószínűtlen, de uniós irányelvek komolyan veszélyeztethetik a fehér gólyákat (Ciconia ciconia). Legalábbis rövid távon. És persze a sirályokat is. Többek között ez derül ki az amerikai AP News hírügynökség összefoglalójából.
Tőlünk délre, például Spanyolországban, főként Madrid környékén gyakori látvány – akár télen is –, hogy egy szeméttelepre hulladékkal megrakott teherautó érkezik, és ahogy Magyarországon hasonló helyzetben varjak és sirályok ezrei kavarodnak fel az utánpótlás érkezésére, úgy ezeken a délvidéki, spanyol vagy izraeli telephelyeken fehér gólyák százai, esetenként ezrei bolydulnak fel, ha megérkezik a „reggeli”. Magyarországon ez még nem általánosan elterjed szokás a gólyák körében, de voltak már rá esetek (ezekről később hozunk egy összeállítást).
Európa gólyái délre, Afrika Száhel-övezetébe vonulnak ősszel, egy részük Dél-Afrikáig is eljut, például a magyarországi gólyák is. Sokan közülük, főként a nyugat-európai gólyák útközben megpihennek Spanyolországban. Korábban csak elidőztek ott, mielőtt átkeltek volna a Gibraltáron,
de a klímaváltozás miatt egyre növekvő átlaghőmérséklet és a szabadtéri hulladéklerakók gazdag élelmiszerkínálata miatt sok gólya már nem teszi meg a hosszú és kimerítő utat,
inkább kihúzza a telet Spanyolhonban. Ugyanezt látjuk Magyarországon is, amikor egyre gyakoribbak a telelő gólyák.
A madridi Colmenar Viejo hulladéklerakóba például naponta körülbelül 100 teherautó szállítja az élelmiszerekben is bővelkedő háztartási hulladékot. Egy kráterbe borítják a szemetet, amit aztán homokkal terítenek be. De mielőtt beterítenék, szemfüles gólyák lepik el a szemetet, akik nemcsak telelnek ott, hanem szép számban fészkelnek is környéken.
Ez egy gólyaparadicsom
„Ez egy gólyaparadicsom, mert van fű, legelő, és itt van a hulladéklerakó is, így aztán minden itt van” – mondja Alejandro López García az AP cikkében, aki a madridi gólyapopulációt kutatja a Complutense Egyetemen.
Spanyolországban fészkel a legtöbb fehér gólya, és Lengyelországban. Csak Madrid térségében López García munkacsoportja a közelmúltban 2,300 költő gólyapárt számolt, szemben az 1984-ben regisztrált kétszázzal.
Vagyis amíg Magyarországon csökken a létszám, délen növekszik.
Az átlaghőmérséklet az éghajlati modellek szerint valószínűleg tovább emelkedik majd, ami azt jelenti, hogy az enyhe tél egyre több madarat vonz Madridba. Más fajok, például a fecskék sem vonulnak tovább Afrikába. A Zürichi Műszaki Egyetem kutatói szerint a spanyol főváros átlaghőmérséklete a leghidegebb hónapban 3,1 Celsius-fokkal emelkedik majd 2050-re.
A gólyák nemcsak ételmaradékokat esznek, hanem a szeméttelepeken szokatlanul nagy számban tenyésző rovarokat, rágcsálókat és férgeket is. A jószerencse és a termékenység madarának tartott gólyák számára azonban nemcsak élelemforrás a hulladéklerakó,
hanem veszélyforrás is.
„A melegebb időjárás és a magasabb hőmérséklet mellett a rovarok és férgek könnyebben elérhetők a gólyák számára – mondja Blas Molina, a spanyol SEO/Birdlife madárvédelmi szervezet ornitológusa. – De minden évben sok fióka és felnőtt gólya pusztul el amiatt, mert olyan műanyagot vagy gumit fogyasztanak, amiről azt gondolják, hogy giliszták vagy rovarok. Sok esetben a lábuk összekuszálódik a vérellátást elzáró műanyag zsinórokban,
és ebbe végül belehalnak.”
Hasonlót mi is láttunk többször is, legutóbb 2022 szeptemberében, amikora fonyódi mólón megjelenő kőforgatóknak is mindössze két napra volt szükségük arra, hogy damilt szedjenek a lábukra. A három példányból kettő cipelt magával ilyen terhet, és csak remélhetjük, hogy később megszabadultak tőle.
Az ember számára sem kedvező,
hogy a gólyák tömegesen térnek át a szemététrendre. Az Európa-szerte élő gólyák méreganyagokat gyűjtenek a szervezetükbe a hulladékdepókban, majd tovább vonulva, meg-megpihenve víztározóknál, ezek a potenciálisan veszélyes anyagok a gólyák ürülékével belekerülhetnek a tározókba és az ivóvízbázisba.
A szeméttelepek kedveltségét jelzi az a tendencia is, hogy egyre gyakrabban összpontosulnak a gólya-populációk és kolóniák a nagy hulladéklerakók közelében.
Az ember és a gólya Spanyolországban is réges-rég együtt él,
de a hulladéklerakók környékén olyan ütemben növekszik a fészkelő párok száma, hogy az esetenként már zavaró. A hatalmas fészkek gondot okozhatnak akkor, ha tetőkre épülnek, főként, ha több is van belőlük. Nemcsak egyre több a fészkelő pár, de egyre extrémebb fészkelőhelyeket választanak. Így például Rivas-Vaciamadridban, egy Madridtól délkeletre fekvő alvóvárosban a madarak a metróállomáson és a helyi templomon fészkelnek.
Magyarországon kevesen tudják, de
a gólya rendkívül hajlamos a telepes költésre.
Ma is vannak olyan településeink, ahol olyan sűrűségben találunk gólyafészkeket, hogy az telepes fészkelésnek számít. Ilyen a Hortobágy szívében Nagyiván település, ahol nem mellesleg korábban szintén volt gólyafészek a helyi templomon is (2022-ben már nem láttam ott). Régen nálunk is fészkeltek fákon, és főként a nagyobb fákon kisebb telepeket is alkottak. Állt egy öreg nyárfa például Fenékpusztánál a Balaton partján, melyen 7 gólyapár lakott egyszerre.
Visszatérve a spanyolországi helyzetre: López García szerint a gólyák gyors terjeszkedése Madrid körzetében feszültségeket is szült. „A falusi templomon vagy a városházán az egy-két fészkes megtelepedésekkel nincs gond, de ha 30 fészek jelenik meg valahol, nos, akkor az már zavarhatja az embereket.”
A gólyák tehát nemcsak hozzászoktak a szeméttelepekhez, hanem egész életstratégiát alapoztak rájuk,
de ez a stratégia hamarosan újabb szempontból is hibásnak bizonyulhat. 2020-ban ugyanis Spanyolország is elfogadta azt az uniós irányelvet, ami tiltaná, hogy minden szerves hulladék a szeméttelepekre kerüljön. Ha Spanyolország akkurátusan tartja magát az irányelvhez, előállhat az a helyzet, hogy a szeméttelepekhez kötődő gólyák ezrei maradnak egyik napról a másikra éhkoppon.
Ezért a spanyol madárvédők javaslata az, hogy a szeméttelepek egy részét mégiscsak tartsák nyitva a gólyák előtt, és csak fokozatosan szüntessék meg a szeméttelepek szervesanyag utánpótlását. Alapvetően két veszély fenyegeti ugyanis a spanyol gólyákat az uniós irányelv miatt. Nem férnek hozzá a zárt hulladékhoz, és azok a táplálékállatok sem férnek hozzá – rágcsálók, rovarok –, melyek a szeméten tenyésznek, és amelyek szintén a gólyák táplálékbázisához tartoznak. Különösen érdekes lesz látni, hogy amennyiben az egész EU területén radikálisan megváltoznak a hulladékkezelés szabályai, és a szeméttelepek megszűnnek, mint táplálékforrások, az évtizedek óta hulladékon élő, s jelentős részben épp ezért évtizedek óta emelkedő állományú varjú és főként sirályfajok létszáma hogyan alakul majd.
Forrás | AP News
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több 5G
még több cenweb
Elképesztő és egyben elgondolkodtató is.
Szurkolok a spanyol madárvédőknek.
😪