Rengeteg piros riasztás volt a nyáron

Rengeteg piros riasztás volt a nyáron

Idén nyáron eddig hatszor kellett kiadni a legmagasabb fokozatú (piros) riasztást zivatarok veszélye miatt, ez pedig már önmagában több, mint amennyit egy átlagos évben összesen kiadnak az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint.

Rendkívüli nyár

Az idei nyáron öt napon, hat alkalommal került ki a piros riasztás, ami azt jelenti, nagy eséllyel lehet számítani nagyméretű, két centiméteresnél nagyobb jégesőre és károkozó, jellemzően óránkénti nyolcvan-kilencven kilométert meghaladó sebességű szélrohamokra.

Az öt nap azért is rendkívülinek számít, mert vannak olyan évek, amikor a téli helyzeteket és a nem zivatarokhoz kötődő eseteket – mint az ónos eső, a hófúvás és a zivataroktól független szélvihar – is figyelembe véve egyáltalán nincs piros riasztás, vagy legfeljebb egy-három napon adnak ki ilyet.

Júniusban még nem volt piros riasztás, de a június 23-ai zivataros helyzet már igen közel állt hozzá. Júliusban először 12-én este északnyugatra, majd 13-án hajnalban délnyugatra került ki a legmagasabb fokozat, ezt követően pedig 17-én délután az északkeleti térségben, 21-én este a déli területeken volt érvényben piros riasztás. Legutóbb augusztus 5-én hajnalban, majd délután, este a középső és északi területeken volt piros fokozat.

Frontok és futóáramlások a háttérben

Mindannyiszor hullámzó front húzódott az ország felett, amely a délről áramló igen meleg és az északnyugatról érkező hűvösebb légtömegeket választotta el egymástól.

Ezzel egy időben a magasban úgynevezett futóáramlás húzódott a térségünk felett. A szükséges nedvességet többnyire úgynevezett meleg nedves szállítószalag biztosította, és jelentős volt a légkör labilitása is, mindezek együtt pedig kedvező feltételeket teremtettek a zivatarok és zivatarrendszerek kialakulásához.

A júliusi esetekben a hosszan elnyúló hullámzó frontok és az igen erős magassági futóáramlás nyugatról kelet felé szelték ketté Európát, többször is épp Magyarországon keresztül.

A helyzet különlegessége, hogy tartósan fennállt, így több hullámban több napon keresztül hasonló időjárási jelenségek, események alakultak ki nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európa térségében is.

Heves, úgynevezett szupercellás zivatarok és gyors mozgású zivatarrendszerek alakultak ki és haladtak nyugatról kelet, illetve északnyugatról délkelet felé, többször keresztezve Magyarországot is. Az igen magas labilitási energia és az erős magassági áramlás hatására a szupercellákban kialakuló jégdarabok egyes esetekben – például Észak-Olaszországban – olyan tartósan maradtak az úgynevezett jégnövekedési zónában, hogy tíz-tizenöt centiméteres átmérőjűre is meghíztak, mielőtt kihullottak volna a felhőből.

Augusztus 4-én és 5-én a hullámzó front délnyugatról északkelet felé húzódott, és ez előtt, majd ezen alakultak ki a zivatarok, heves zivatarok, amelyek súlypontja – ahogy a front lassan haladt kelet felé – egyre keletebbre tolódott. Ezért a kialakuló zivatarok, zivatarrendszerek jellemzően délnyugat, majd dél felől északkelet, észak felé mozogtak.

A károkozó szélrohamok mellett az egyik fő kísérőjelenségük a felhőszakadás volt, amikor rövid idő alatt harminc-ötven millimétert meghaladó csapadék hullott.

Átmeneti nyugalom

A következő egy hétben átmenetileg nyugodtabb idő várható, és bár kialakulhatnak zivatarok, kicsi az esélye heves eseményeknek. Emellett fokozatosan erősödik a nappali felmelegedés, vasárnap és a jövő hét elején egyre több helyen ismét harminc fok közelében vagy fölötte alakulhat a csúcshőmérséklet.

Magyarországon a statisztikák szerint a legtöbb zivatar május és augusztus között alakul ki, és ugyan augusztus második felében, sőt szeptemberben is előfordulhatnak még hevesebb zivatarok, ezek valószínűsége az idő előrehaladtával csökken.