Régi fotók őrzik Budapest aranykorát
Budapest. Az első aranykor – Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből címmel nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A fotóválogatás a fővárosnak azt az időszakát idézi meg, amikor Budapest a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi fénykorát élte.
“Ha az aranykort egy olyan fejlődési szakasznak tekintjük, amelyben egyesülnek egy adott közösség teremtő erői, akkor nyugodtan hívhatjuk ezt a fél évszázadot igazi aranykornak” – mondta Baán László, a múzeum főigazgatója, hozzátéve, hogy Budapestet az egyesüléskor még csak Európa harmincadik legnagyobb városaként tartották számon, a századfordulóra azonban már a nyolcadik helyen jegyezték. “Párizs, Bécs, Berlin, Szentpétervár után minőségében is egy olyan város jött létre, olyan fantasztikus közintézményekkel, amelyek ma is meghatározzák a város képét.”
A Fortepan csapata a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében egy német képeslapkészítő cég, a Brück & Sons budapesti városfotóinak Magyarországon eddig ismeretlen negatívjaira bukkant, a kiállítás ebből a fényképanyagból mutat be izgalmas válogatást.
A fővárost ábrázoló képeslapok már korábban is ismertek voltak, de a most megtalált német negatívanyagnak köszönhetően melléjük kerültek a nagy méretű, részletgazdag nagyítások is. A képeslapfotókat Schoch Frigyes, jómódú budapesti vállalkozó és hobbifotós felvételei egészítik ki, aki egyedi térhatású fényképeken örökítette meg a fővárost.
A levelezőlapokban rejlő lehetőség
A Brück család az 1900-as évek elején ismerte fel a levelezőlapokban rejlő lehetőségeket, és néhány év alatt nemzetközi szintre léptek: 1900 és 1918 között mintegy húszezer úgynevezett motívumot hoztak létre, amelyeket milliós nagyságrendben értékesítettek. Ezek között az ikonikus helyszíneket ábrázoló motívumképek között ötszázat Budapestről készítettek, ez a válogatás adja a kiállítás törzsanyagát.
A Brück család hét generáción keresztül vezette a Brück & Sohn céget 2019 márciusáig, 226 éven keresztül. A vállalat a Budapestről készített levelezőlapjaihoz tartozó fotóanyagot a drezdai Deutsche Fotothek archívumnak adta el. A teljes sorozat illetve a belőle készült válogatás a Fortepanon is elérhető.
Így épül fel a kiállítás
A tárlaton először láthatók a cég 1903 és 1912 között készült budapesti városfényképei, amelyeken az emblematikus épületek mellett gyakran kis utcai történetek is megelevenednek. Ebben az egységben alapvetően olyan helyszínekről lehet fotónagyításokat látni, amelyek nem változtak sokat az elmúlt százhúsz évben.
A tárlat második egysége a Brück & Sohn kiadót és a képeslapok fejlődéstörténetét mutatja be, valamint egy nagy installációban azt a több száz képeslapot, amelyet egy évtized alatt Budapestről megjelentetett a kiadó. Ebben az szekcióban a képeslapok készítésének technikai hátterét is megismerhetjük, melyből nem hiányzott a retusálás sem. Olykor olyan emberek is felkerültek a lapokra, amelyek az eredeti fotókon nem szerepeltek, de az is előfordult, hogy utólag színeztek ki fekete-fehér képeket. A tárlaton olyan mozgóképek is láthatók, amelyek köthetők a képeslapfotók egyes helyszíneihez.
Schoch Frigyes térhatású képei
A tárlat másik része a svájci származású budapesti építési vállalkozó és hobbifotós, Schoch Frigyes térhatású sztereoképeiből áll, amelyeken privát nézőpontból bontakozik ki a világvárossá érő Budapest.
A korabeli fotókon látható épületek, helyszínek egy része mára jelentősen átalakult, vagy sok esetben megsemmisült a második világháborúban. A tárlat ezért a korabeli felvételek mellett bemutatja az ábrázolt helyszínek későbbi sorsát vagy mai képét is.
A svájci származású Schoch Frigyes cégtársaival elsősorban a Délvidéken és Erdélyben építettek vasutat, lakó- és középületeket. A férfi 1900 körül vásárolt egy sztereokamerát, amellyel Erdélytől Budapesten és Ausztria havas hegycsúcsain át az Adriáig sok különleges életképet, panorámafelvételt és képsorozatot készített.
A magyar fotótörténet legnagyobb, 670 darabos, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó, háromdimenzióban rögzített pillanatait megőrző Schoch-hagyatékot a leszármazottak a Fortepanon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának adományozták.
A sztereoképeket bemutató szekció egy nagy méretű installációban tekinthetők meg, amely az egykori Universum Világpanoráma nevű, moziszerű sztereonézőt idézi. A korabeli sztereokamera és -néző mellett a sztereolátás és -fotózás elvét is megismerhetjük, valamint megnézhetünk egy válogatást azokból a családi fotókból is, amelyek Schoch Váci utcai lakása előtt készültek a körfolyosón.
A kiállítás utolsó szekciója mai képekkel kiegészülve azt mutatja be, mennyit és milyen módon változott Budapest az első aranykorát követő száz év alatt. A tárlat november 15-től február 18-ig látogatható.
Forrás: MTI, képek: Brück & Sohn/Deutsche Fotothek, Schoch Frigyes/Fortepan, MTI/Hegedüs Róbert
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több Budapest
még több történelem
Ez de jó! 🙂 Nem hallottam még róla.
Meg kellene nézni! Felveszem a listára. 🙂
Én is gondolkodom rajta. 🙂
Nagyszerű!
A youtube-on korabeli filmfelvételek is vannak.
Jöhet a link is 🙂 megköszönjük!
Most nem megy, majd este, bocs’.
Természetesen semmi nem pótolja, ha az ember személyesen ott lehet a Nemzeti galériában, de ha megsem, akkor a youtube-on a Budapest anno… címszó alatt sok fotó és kisfilm van a Milleniumtól kezdve a 30-as évekig.
Köszi! 🙂 A Fortepanon pedig meg lehet nézni a kiállításon szereplő képeslapokat.