Őzek üzekedése: visszatértek a rezervátumba az őzek!

Utoljára 2025. május 20-án adtunk hírt őzekről, sajnos abból az apropóból, hogy egy szemlátomást súlyosan beteg bakocskába botlottam bele a patakparton. Korábban is panaszkodtunk, hogy eltűntek az őzek a területünkről. 2018. és 2022. között az őzek a mindennapjainkhoz tartoztak, és rendszeresen üzekedtek nálunk júliusban. Átlagosan évi 2-6 gida nevelkedett a 11 hektáros területünkön. Ehhez mérten 2023-ban és 2024-ben nem voltak őzeink, és csak 2025 elején jelentek meg az elsők újra.
Ekkor is az első őz egy elpusztult suta volt.
Az ő tetemét raktuk ki hollóknak és kameráztuk be 2025. februárjában. A kamera felvételein aztán felbukkant egy suta a gidájával. Később a sármányetetésen is felbukkant párszor egy feltűnően szép és kikerekedett suta. Legközelebb 2025. május 20-án a beteg bakocskával találkoztunk a két patak torkolatánál, a szépen nyírt és zöldellő sétányunkon, a Sitke-sétányon.
2025-ben hozzáláttunk a vizes élőhelyek létrehozásának is.
Összesen 20, kisebb-nagyobb víztestet hoztunk létre. A víz megtartásának érdekében több csatornát és sáncot készítettünk. A sáncokat és a Nagypatakot kísérő sétányt is mézelő zónának állítottuk be. Rekordot állítottunk fel azzal is, hogy az idén több mint 120 virágos növényfajt vetettünk. Soha ennyi faj ekkora területen nem virágzott. Először sikerült a len, a mézontófű, a búzavirág, a pipacs, a köles, a mohar vetése. Tömegesen virágzik a bíborhere és a fehér here is.
A mézelő zónák, a herefélék, az új füves sávok és a stabil vízellátás
minden korábbinál élénkebb vadmozgást eredményezett. Sokfelé láttuk, hogy azért nem alakultak ki virágtömegek, mert például a mézontófű hajtásait és virágait a vadak erősen legelték. A Nagypatakot kísérő hosszú, körülbelül 800 méteres sétányon szabad szemmel is jól látható az intenzív legelés nyoma. A sáncok tetején a zöldülés lassú, annyira erős és rendszeres a taposás. A nyomok zöme természetesen szarvasoké, újabban vaddisznók is megjelentek, de egyre sűrűbben láttuk őzek nyomait is. Júliusra, vagyis az őzek üzekedésének idejére az őzek rendszeresen mozogtak a birtokon, főként a patakparti területeken. Végül visszaállt a 2022. előtti rend, amikor is július 20-tól napi szinten találkoztunk őzekkel, és beállt a területünkre egy bak is. Ezt a bakot esténként a Nagyberekben, illetve annak környékén lehet látni, de 2025. július 27-én már fényes nappal az Őskökényes fölötti részen is, ahol a parkoló közelében legelészett.

Őzeknél már a 2021-es filmforgatás során észleltük, mennyire kedvelik a virágokat, különösen a gidák. Így a mézelő zónáinkat sokfelé visszavetik, de nem bánjuk. Jut nekik is, és az őzek épp úgy hozzátartoztak – s hozzátartoznak megint – a rezervátum életéhez, mint a mézelő zónák, lepkék, gyurgyalagok, szarvasok, és nyaktekercsek.
Lassan pedig készülhetünk a szarvasbőgésre is!
Fotók: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️

Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”









































