Mikor jön, és miért késett az idén a kakukk?

Mikor jön, és miért késett az idén a kakukk?


Akad pár jelenség és madár, amit és akit nem értek. Az egyik ilyen a kakukk. Időnként eltöprengek azon, vajon mi történik vele, de tippem sincs. Tény, hogy régen a kakukk az egyik legmegbízhatóbb, legpontosabban érkező madárfaj volt. Éveken, évtizedeken át április első hetében, legtöbbször április hetedikén érkezett, néha nyolcadikán.

Órát és naptárt lehetett igazítani hozzá.

Ezt nemcsak a 40 éve vezetett naplóim igazolják, hanem a MAP országos adatai is.

Sok-sok éven át április hetedikén reggel úgy kelhettem fel az ágyból, hogy tudtam: ha most kimegyek terepre vagy kinyitom az ablakot, hallani fogom! Pár éve ez már nem így van. A logika azt diktálná, hogy a felmelegedéssel, a korai tavaszokkal párhuzamosan a kakukk is hamarabb érkezzen legalább pár nappal, mondjuk április első napjaiban, esetleg március végén.

Ezzel szemben a kakukkal csak annyi történt, hogy megbízhatatlanná vált. Nemcsak a pontossága lett oda, de ráadásul sokszor érkezik késve. Még az ilyen években is, mint amilyen 2024, amikor a tavasz – a mostani lehűléssel együtt is – körülbelül egy hónappal előre jár.

Április eleje óta várom, hogy meghalljam az első kakukkot. Hetedike körül az egyik olvasó rám írt, hogy ő aznap reggel már hallotta. Ezt követően méginkább figyeltem, de semmi. Végre tegnap (2024.04.19.) meghallottam, de nem is a birtokon, hanem a birtoktól északkeletre szólt egy hím, legalább 2-3 kilométeres távolságból. Ha nem figyelek, meg sem hallom. A birtokon tehát továbbra sincs kakukk, viszont az biztos, hogy a környékre már megérkezett.

Honnan hová megy a kakukk?

EBBEN a cikkben összefoglaltam mindent, amit erről a roppant érdekes, és kevéssé ismert madárról érdemes tudni.


Ami a vonulását illeti, fontos tudni azt is, hogy mivel nem nevel fiókákat, hisz azokat dajkaságba adja, igen korán elvonul. Az öregek hamarabb indulnak, néha már július végén, s néhányuk már augusztus közepén eléri a telelő területeket! Ebből a szempontból a kakukk inkább afrikai madár, semmint európai, hisz ideje javát Afrikában tölti. Nyolc hónapig él a trópusokon, és csak szűk négy hónapot nálunk.

Hatalmas elterjedésű faj,

mely zömmel Afrikában, Afrika középső részén tölti a telet. Magyarországi kakukk még nem került meg Európán kívül, ugyanakkor akadt például olyan angol jeladós kakukk (Larry), aki vándorlásai közepette érintette Magyarországot is.

Larry ősszel, pontosabban nyár végén Angliából – amint azt a logika is diktálta – átrepült Nyugat-Afrikába, ahol lement egészen a trópusi Közép-Afrikáig. Visszafelé viszont más útvonalat választott. Átvágott a Szahara fölött, és Spanyolország helyett immár Olaszországnál érte el ismét Európa partjait. Miután Magyarországon is járt, minden esetben visszatért a szülőföldjére, Nagy-Britanniába.


Eurázsia hatalmas területein elterjedt faj, és ha hitelesnek fogadjuk el ez a térképet, akkor úgy tűnik, hogy még Szibériai legtávolabbi területeiről is, egy erős délnyugati iránnyal kakukkok tömegei vonulnak Afrikába. | Forrás: Wikipédia
Larry útjai | Forrás

Keveset tudunk a kakukkról!

Ahhoz mérten, hogy viszonylag nagy termetű és feltűnő madár, meglepően keveset tudunk a vonulási szokásairól. Magyarországon mindössze egyetlen litván kakukk került meg, és a nálunk jelölt kakukkok közül is csupán egyetlen példány Görögországban. Sajnos más országok statisztikái sem lényegesen jobbak, így a kakukk vonulási szokásairól majd további kutatások alakíthatnak ki pontosabb képet.

Azt viszont brit kutatások kimutatták már, hogy a tavaszi érkezés időpontját elsősorban a vonulási útvonalon uralkodó időjárás határozza meg.

Vagyis amikor kedvező az időjárás a telelő és a fészkelőterület közötti régiókban, a kakukk gyorsabban halad (átlagosan napi 50 kilométert), de ha szeles, viharos, hideg, csapadékos idő van, akkor lassabban. Ennek megfelelően érkezik korábban vagy esetleg késik.


Ennek fényében, és tudva, hogy korábban évtizedekig viszonylag pontosan érkezett, újabban viszont hektikusabb az érkezése, feltételezem, hogy a vonulási útvonalakon vált hektikusabbá az időjárás, és ez okozza, hogy a kakukk érkezése is kiszámíthatatlanabb lett.

Gondoljunk csak arra, hogy épp a napokban zúdult olyan özönvíz Dubajra, ami talán emberemlékezet óta nem fordult elő. Erről írtunk ITT. Igaz, ez nem érinti a magyarországi kakukkok vonulását, de befolyásolhatja az északkeleti területek madarait. És természetesen nemcsak Dubajt érintik az időjárási anomáliák, hanem a mi kakukkjaink vonulási útvonalát, így például a Szaharát is.

Hogyan áll a kakukk?

A másik teóriám az, hogy talán megingott a kakukk állománya is. Amikor egy faj állományának stabilitása megrendül, amikor fogyatkozni kezdenek, vagyis kisebb eséllyel találnak párt is, előfordulhat, hogy a madarak jelentősebb kóborlásokba fognak, megnövekszik a mobilitásuk. Az állománysűrűség csökkenése vagy a soványodó táplálékbázis miatt kénytelenek új területek után nézni, mindez esetleg a vándorlási szokásaikra is hatással lehet.

A hazai irodalom szerint (Magyarország madáratlasza, 2021) Magyarországon a kakukk létszáma nem csökken, ugyanakkor Európa számos területén jelentős csökkenést észlelnek.

Utóbbi nem is annyira meglepő.

A kakukk egy nagy termetű rovarevő, főként hernyókkal táplálkozó madár, és tudjuk, hogy Európában jelentős mértékben csökken a rovarok, és a hernyók mennyisége, ami nemcsak a kakukknak, hanem számos madárfajnak okoz jelentős gondot, sőt:

egész Európában az énekesmadarak állományának drasztikus csökkenését vonta maga után. Az volna a csoda, ha ezek a kedvezőtlen folyamatok érintetlenül hagynák a kakukk státuszát.

Ráadásul a kakukk nemcsak a táplálékbázisával van erősen összekapcsolva – amint a táplálékbázissal minden egyes faj –, hanem a gazdamadár-fajokkal is! A kistermetű, gyakori énekesmadarak állományai vészesen csökkennek, és ennek előbb-utóbb meg kell mutatkoznia a kakukkok létszámában is. Hisz logikus:

a kakukk / gazdamadár arány hosszútávon ugyanaz lesz, mint korábban, tehát ha kevesebb mondjuk a nádirigó, kevesebb kakukk felnevelése lesz lehetséges.

Felmelegedés és vegyszerek

Mivel az éghajlati változások egyre inkább felgyorsulnak, és a vegyszerezés megállítására tett kísérletek is rendre kudarcot vallanak, úgy gondolom, hogy előbb-utóbb a kakukknál is jelentős veszteségeket látunk majd, míg végül bizonyos területeken örülhetünk annak is, ha egyáltalán megérkezik.

Nem reprezentatívak, de érdekesek a közösségi oldalainkon és olvasói levelekben, mailekben adott információk is. Feltűnően sokan panaszkodnak arra, hogy pár éve eltűnt a környékükről a kakukk.

Nem zárnám ki, hogy valóban megindult bizonyos területeken a kakukk fogyatkozása – ezt részint visszaigazolja a mi rezervátumunk is.

Fokozott figyelemmel kísérjük az idén a birtokon és környékén élő kakukkokat, többek között azért is, hogy azonnal észrevegyük, ha már nálunk is érzékelhető valamiféle negatív trend. Persze, mindezzel együtt is azt mondom:

Ne így legyen!

Lássuk a kakukkot újra a birtokon is, és még hosszú ideig nem mérhessünk semmiféle fogyatkozást!


Az olyan erdős vidékeken, mint a mi környékünk, a kakukk legfontosabb dajkamadara a vörösbegy, vagyis a vörösbegy védelmével közvetett úton a kakukkot is védjük. | Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert & vadon”, még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Egyre nagyobb a madarak agya

A madarak agya a testméretükhöz képest nagyobb lett az utóbbi hetven millió évben végbement evolúciós változások eredményeként. A nemzetközi kutatásban…Tovább

Rétisasok a Fertő tó új őrei

Rétisasok a Fertő tó új őrei Mint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook-oldalán olvasható, a Fertő tavat az országhatár kelet-nyugati irányban kettéosztja, ezért évtizedekig elzárt terület…

5 hozzászólás

  1. Április 13-n szombaton reggel Sopronban ültem a testvérem teraszán és folyamatosan énekelt egy kakukk:-))

    1. Author

      Igen, területileg más lehet a helyzet, írtam is a cikkben, hogy egy olvasó már hetedikén rám írt, hogy kakukkot hallott. Ugyanakkor az a helyzet, hogy itt – bár tegnap végre hallottam – megint csönd van, és a kakukknak se híre se hamva. Valami változik, ebben szinte biztos vagyok.

  2. Magamra húztam ma csíkos karvalyszárnyat,
    gyanútlan fészkekre azzal vetek árnyat,
    csőrömbe tojás fér, ajándékba hozom,
    Ijedten elröpülsz? Otthonodba tojom.

    Sárga szemem kékül, szavannákon várják,
    utódaim kosztos, kivetett kis páriák,
    de nő bennük a ravasz, jövőbeli tavasz,
    tömjed hasuk vígan – míg magadra maradsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük