Miért tévednek el a madarak?
Mindenhol nagy érdeklődés kíséri a kóborló madarakat, amelyek váratlan helyeken bukkannak fel, jóval a faj számon tartott elterjedési területén kívül, mint például nemrég a pettyes kakukk Tihanyban, a kanadai daru a Hortobágyon vagy a kuhi a Dél-Alföldön.
Több oka is lehet annak, hogy egy madár eltéved a tapasztalatlanságtól kezdve a hurrikánokig, a Kaliforniai Egyetem ornitológusai azonban másvalamire gyanakodtak. Benjamin Tonelli, a tanulmány egyik szerzője 2020-ban kezdte doktori programját Morgan Tingley mellett, amikor rábukkant egy cikkre, amely szerint a napviharok idején több bálna vetődik partra.
Az jutott eszébe, hogy talán a madarak érzékelését is megtévesztik a Föld mágneses mezejét torzító geomágneses viharok.
Miután hatvan év amerikai madárgyűrűzési adatait, (melyek 152 szárazföldi madárfajt rögzítenek kétmillió gyűrűzés során), összevetették a geomágneses viharokéval, kiderült, hogy tényleg így van.
Amikor az őszi vonuláskor zavar keletkezett a Föld mágneses mezejében, jelentősen megnőtt az eltévedt, vagyis váratlan helyen vagy időpontban gyűrűzött madarak száma, különösen a hosszú távú vonulóknál.
Az eltévedést korábban is összefüggésbe hozták már a sarki fényt is okozó űrviharokkal, Tonelli és Morgan azonban elsőként bizonyította be nagy mintán, hogy a geomágneses zavarok valóban növelik a kóborló madarak számát.
De van egy meglepetés is
Az adatokban azonban egy meglepetés is megbújt: ha nagyon erős a naptevékenység, vagyis sok a napfolt, akkor viszont már nem több, hanem kevesebb madár téved el.
Ilyenkor a madarak belső iránytűje teljesen összezavarodik, így más navigációs módszerekhez fordulnak, például a földi tájékozódási pontokhoz vagy a Nap illetve a csillagok helyzetéhez.
Bár a geomágneses viharok csak az egyik okot jelentik a madarak tévelygései mögött, a kutatók számításai szerint a váratlan felbukkanások akár harminc százalékáért is felelősek lehetnek.
A kóborlásoknak pozitív hatásaik is lehetnek, például ezáltal a madarak felfedezhetnek új élőhelyeket az éghajlatváltozás miatt átalakuló területenek, de veszélyeket is hordoz, mert növelheti a kockázatot, hogy a madár elpusztul vagy betegségek terjedéséhez járulhat hozzá. A nyugat-nílusi láz vírusa például egy eltévedt európai madár révén érkezhetett Észak-Amerikába.
Forrás: Audobon, kép: Srikaanth Sekar/Flickr/Wikimédia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több madár
még több madárvonulás
Ez is érdekes- vajon az a szempont is benne volt a kutatásokban, hogy nem eltévednek, hanem simán ráhagyatkoznak a föld mágneses mezejére, új helyekre mennek, alkalmazkodnak- új élőhelyek- az ember meg nem ilyen, a lakóhelyét nem váltogatja csak úgy:-)
Vagy van annak tudományos jelentősége, hogy a madarak ugyanott teleljenek mindig? és uoda menjenek vissza?
Szerintem egy-két érdeklődő kalandort leszámítva a madaraknak összességében nem nagyon éri meg, hogy nagyobb felfedezőkörutakra menjenek, ez nem lenne túl gazdaságos, és ez náluk fontos szempont, nem úgy, mint az embernél. Inkább az ember az, aki a járt utat elhagyja a járatlanért, a madaraknak azért alapvetően nincs ekkora döntési szabadságuk. Ha már tarthatatlanná válik a helyzet valahol, akkor megéri új helyek után nézni, de akkor is inkább a vonulás vonalában érné meg keresgélni, nem a világ túloldalán.