Sosem volt ilyen aktív a sármány- és madáretetőkutatás, de most lezárjuk!
Talán sokakban ott motoszkált a kérdés az utóbbi hetekben, hogy mi a helyzet a vadkamerával? Március eleje óta a vizes élőhelyek létrehozása, a gőte-béka téma mindent visz, de ne gondoljátok, hogy minden másról megfeledkeztünk. Láthattátok, hogy haladunk például a veréb-odútelepekkel, és még mézelő zónákat is telepítettünk a hétvégén.
A sármányetető még mindig, a mai napon is (2025.03.15.) üzemel a megszokott helyén, az Őskökényes keleti oldalán, mi több, egy kamera is veszi változatlanul. Igaz, technikai okok miatt körülbelül 10 napig szüneteltek a felvételek márciusban, de újabban ismét be van kamerázva, ezúttal egy másik, „nagy kamerával”, hála Vadon Áron barátunknak (akié a kamera).
A madárbalkonon már nem etetünk.
A sármányetetőn is jól érzékelhetően csökkent a forgalom. A verebeink száma is megcsappant, szóval sokáig már nem érdemes koncentráltan etetni, inkább itt lenne az ideje a nagy területen végzett aprómagos „etetésnek” és vetésnek. Amikor több hektárnyi területeket szórunk meg zabbal, kölessel, árpával, búzával, a kamera előtt nem tudjuk koncentrálni a madarakat, így igazán értékelhető adatokat sem a kamerás megfigyelés szolgáltathat.
Ezek az utolsó napok, amikor még a sármányetetőre koncentrálunk a kamerával, aztán áthelyezzük a hangsúlyt a nagyvadakra. De mielőtt ezt megtennénk, röviden összefoglalom a 2024/2025-ös szezon tapasztalatait és adatait.
Alapvetően az alábbi kérdéseket kell megválaszolni, ha értékelni akarjuk a szezont:
- Mennyi citromsármány telelt nálunk a szezonban?
- Voltak-e más sármányfajok is?
- Érdemes-e a sármányok kutatásában vadkamerát alkalmazni?
- Képes-e a kamera az etetőre járó sármányok nagy részét érzékelni és felvenni?
- Kaphatunk-e tudományos szempontból is értékelhető adatbázist a kamera segítségével?
A legegyszerűbb kérdés a létszám kérdése.
2024/2025 telén a citromsármányok szerény mennyiségben teleltek nálunk. A létszámuk nem is mutatott drasztikus ingadozásokat. 2024. októberétől 2025. márciusig 30 és 100 példány között ingadozott. A 100-as határt nem, vagy épp csak alig, s rövid időre hagyta el. Ez kevésnek számít ahhoz mérten, hogy egy közepesen erős télen is akadnak 150-200 körüli csúcsok, az abszolút rekordunk pedig 2000 példány volt.
Ez a tél bár kevésbé volt enyhe,
mint a 2023/2024-es tél, de alapvetően nem volt fagyos, hó ismét nem volt. Egyhangú, relatíve egyhangú telünk volt, s ezt tükrözték vissza a sármányok is. Javarészt eseménytelen volt a sármányetetőn az élet. Beleértve azt is, hogy se kamerázással, se megfigyeléssel nem találtunk más sármányfajokat. A korábbi években azért 1-2 (max 4) nádi sármány azért előkerült. Ebben a szezonban nem, annak ellenére sem, hogy soha ennyire intenzíven nem figyeltük a sármányokat.
Talán más lenne a válasz, ha a vadkamerás kísérleteket hamarabb, már ősszel megkezdjük. Február eleje óta kísérletezünk azzal, hogy vadkamerával vegyük fel a sármánycsapatokat. Ezek a kísérletek meglepően jó eredményeket hoztak. Körülbelül 1200-1500 videót készített a kamera a sármányokról, átlagosan 20-30 másodperces videókról van szó. Összesen körülbelül 8 órányi anyagot rögzítettünk sármányokról.
A minőség remek,
a felvételeken látható madarak könnyen azonosíthatók, remekül határozhatók, és ha bármi más sármányfaj felbukkanna közöttük, még akkor is viszonylag könnyű lenne megtalálni, ha nehezen határozható faj bukkanna fel.
Röviden: a sármányok megfigyelése kamerával az egyik legperspektivikusabb vállalkozásunk lehet a jövőben, főként, ha már októbertől folyamatosan figyeljük a birtokon gyülekező sármányokat. A kamerás megfigyeléshez képest a korábbi észleléseink meglehetősen hézagosak voltak. A sármányok határozása, ivar- és korösszetételének megállapítása rendkívül nehéz, a sármányok mozgása hektikus; hektikusabb, mint általában más, etetőre járó madárfajoké. Nehéz kiszámítani, mikor lesznek az etetőhelyen vagy annak közelében, így átnézni a csapatokat csak ritkán sikerül.
Ezzel szemben a kamera megadja azt a lehetőséget, hogy nem kell feleslegesen terepre menni, amikor viszont megérkeznek a sármányok, rengeteg értékelhető felvétel születik. Nemcsak pontosan észleljük őket, hanem garantáltan jó minőségben készülnek felvételek is, amelyeket – ha épp nincs időnk – ráérünk később is kiértékelni. Ráérünk később is megkeresni esetleg közöttük a ritkább fajokat.
Most sem lehetünk egészen biztosak abban,
hogy egyetlen más faj sem volt a sármányaink között, mert a körülbelül nyolc órányi anyag végigbogarászása több napot venne igénybe, s erre még nem jutott idő. De megnyugtató a tudat, hogy az anyag megvan. Sok olyan pillanat, perc és csapatmozgás van lementve, amit még nem láttunk, de bármikor visszanézhetünk.
A célunk az lesz mostantól, hogy a következő években október és március között folyamatos megfigyelés alatt tartsuk a sármánycsapatainkat. Ez egy-egy télen 8000-10.000 felvételt jelenthet, amely megdöbbentően pontos kép megrajzolásához is bőven elég alapanyag, és ami garantálja azt is, hogy előbb-utóbb meglepő fajokat is sikerül majd felvenni.
Az idén már csak az lesz a kérdés, hogy hány fészkelő citromsármány pár nevel fiókákat nálunk.
Mit fog venni a kamera a nyáron?
Ahogy említettem, először megpróbálunk kicsit a vadakra koncentrálni, aztán készítünk egy olyan etető-itató helyet, ahol a madarak vizet találnak, homokot, és lisztkukacot (ezzel nem nyúlunk bele a természetes táplálkozásukba). Miután a citromsármányokon (és verebeken meg szajkókon) kitapasztaltuk, hogyan lehet apró énekesmadarakat eredményesen kamerázni, megnyílik az út azelőtt is, hogy a nálunk fészkelő énekesekről is nagyságrendekkel több adatot gyűjthessünk kamerák segítségével, mint bármikor korábban.
Ebben az esetben nem tudjuk még, mennyi felvételre számíthatunk, de a fajgazdagság jóval nagyobb lesz, mint a madáretetőkön, ez biztos. És itt fokozottan igaz, hogy számos olyan faj kerülhet elő a felvételeken, amiről esetleg nem is tudtunk korábban.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Én bizony még etetek, igaz már csak három ettető van kint, de ma is, hullámokban ugyan, de nagy csapat mezei veréb jött, és még a földre hullott vizes napraforgót is felették. Cinkék is jönnek újra, pedig az utóbbi napokban már csak énekeltek. Zöldikék egész télen nem voltak, és most, amikor már itt kellene „zsírozniuk”, egyet sem látni, hallani.
Ott motoszkált, bizony – csak nem mertem feltenni.
De te néha gondolatolvasó (is) vagy…🙂
Ez van ott, ahol ezer dolog zajlik 🙂 De remélem, érzitek, és láttátok az évek során, hogy igyekszem mindenre sort keríteni, s a dolgok többségére valóban sor kerül egyszer csak 🙂 Amúgy van egy tippem arra vonatkozóan, hogy mi a következő kérdés, ami benned motoszkál: „És vajon mi van a borzokkal?” Eltaláltam? 🙂
😀 majdnem! Előbb a rókatetemre kérdeztem volna rá, hogy mi lett vele. Azután jöttek volna a borzok. 🙂
A rókatetemet nem bántottam végül, hagytam a helyén, de érdekes mód érintetlen mind a mai napig. De valamelyik nap megint ránézek.
Ó, ez tényleg érdekes. 😮 Vagy inkább elgondolkodtató? 🤔
Elhullott róka, őz, meg varjú- lehet a dögevő madarak tudnak valamit és ezért nem eszik meg őket, sőt nagyívben elkerülik azt a területet. Lehet mégis csak valami mérgezés van abban a régióban? Jó kis krimit lehetne abból írni, hogyan próbáltak keresztbe tenni a titokzatos remete tudósnak az imádott és védett állatain növényein keresztül az irigy ráérő környékbeliek, vagy tudós versenytársak. Arra nem gondoltál, hogy megvizsgáltatod mondjuk a rókát, miért pusztult el? Nem tűnt a fotó alapján éhező árvának.