Nemcsak az emberek értik az emberi nyelvet

Egészen más megvilágításba kerülnek az emberi szavak

---

Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák agyát vizsgálva mutatták ki, hogy a kutyák nemcsak, hogy értik egyes szavak jelentését, de az ehhez kapcsolódó mentális folyamataik is hasonlóak az emberekéihez.

A kutyák úgy értik a szavakat, mint az emberek

“A kutyák nemcsak egy tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket”

– összegezte a vizsgálat eredményeit a közleményben Boros Marianna, a Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője. Magyarázata szerint a kutyák nemcsak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot, egy úgynevezett mentális reprezentációt. “A mentális reprezentáción keresztül történő jelentésfeldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolják, hogy ez kizárólag emberi képesség”.

A beszélni még nem tudó csecsemők vagy állatok szótudását mérő tesztekben általában valamilyen cselekvést várnak válaszként a tesztalanyoktól, mint Magyari Lilla, a Neuretológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, a tanulmány másik vezető szerzője elmondta. A kutyáktól például azt kérik, hogy hozzanak nekik oda egy tárgyat vagy menjenek oda egy tárgyhoz. “Csak kevés kutya tudja a véletlen szintnél jobban teljesíteni ezeket a teszteket. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy nem lehetséges-e, hogy valójában értik a szavakat, csak a feladat okoz nekik nehézséget”.

Így zajlott a kísérlet

Ezért úgy döntöttek, hogy a kutyák passzív tudását vizsgálják non-invazív EEG segítségével. A kísérletben tizennyolc kutya vett részt a gazdáival. A kutya gazdája kimondta egy tárgy nevét, majd felmutatta azt a tárgyat. Néha viszont meglepte a kutyáját, és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyiknek a neve elhangzott. Eközben a kutatók EEG-vel mérték a kutya agyi aktivitását. A kutatók azt feltételezték, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a kutyáknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja, hogy az azzal megegyező tárgyat mutassák fel.

Emberi kísérletekben a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelését negatív EEG-jel kíséri, mely a bemutatástól számított 400. miliszekundumban szokta elérni maximumát. A kutyáknál egy időben hasonló lefutású mintázatot tapasztaltak, és még nagyobb volt a különbség azoknál a tárgyaknál, amelyek nevét jobban ismerték. Ez tovább erősíti azt az értelmezést, hogy az itt talált agyi mintázat valóban a kutyák szóértését tükrözi. Az, hogy hány szót ismert egy kutya, nem volt hatással az eredményekre.

“Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt. Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általában a kutyákra” – teszi hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.

Átírhatja mindazt, amit a nyelvről gondolunk

Az eredmények nemcsak a kutyatartóknak lehetnek hasznosak, de alapvetően megváltoztathatják azt, ahogyan az ember nyelvhasználatának egyediségéről gondolkodunk, és hatással lehetnek a nyelv evolúciójának elméleteire és modelljeire is. “A kutyák többet értenek, mint amennyit mutatnak”. Habár gyakran úgy tűnhet, hogy nem tudják miről beszélünk, valójában érthetik egyes szavak jelentését” – mondja Magyari Lilla.

Az eredmények azonban további kérdéseket is felvetnek. Nem tudni, hogy a kutyák szóértési képessége fajspecifikus jelenség-e, vagy más emlősöknél is jelen lehet. Hogyan alakult ki ez a képesség és összefügg-e a kutyák domesztikációjával? Annak a megválaszolása is várat magára, hogy ha a kutyák az emberekhez hasonlóan értik a tárgyszavakat, miért okoz nekik nehézséget elsajátítani azokat.

Forrás: MTI, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

---

még több kutya