Továbbfejlesztették a küszvágó csérek költőszigeteit
A kecses röptükről és hosszú, szögletes szárnyaikról ismert küszvágó csérek tengeri madarak, akik széles körben megtalálhatók Európa, Ázsia és Amerika partvidékein. Ugyanakkor ők azok a csérek, akikkel a leggyakrabban találkozni a szárazföld belsejében található tavakon is.
Így lehetséges, hogy Magyarországon is fészkelnek, ahová áprilisban érkeznek meg Afrikából. A küszvágó csér igazán nem válogatós, bármilyen vízhez közeli sík, növényzett gyéren fedett felületen képes költőhelyet kialakítani, a partokat és a szigeteket egyaránt kedveli. Bármennyire is “igénytelen” azonban fészek tekintetében, mégis elkél neki a segítség, ahogyan a legtöbb madárnak. Viszont nem odúra, hanem költőszigetre van szüksége.
A Hortobágyi Nemzeti Park pedig már 2015 óta minden évben biztosítja ezt neki. Mint a Nemzeti Park oldalán olvasható, a Tisza-tavi Vízi Sétány 2015-ben került vissza a Hortobágyi Nemzeti Park üzemeltetésébe, és az ökoturisztikai hasznosítás mellett a madárvilág védelmére is igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni. A terület adottságai lehetőséget biztosítanak egyes fajcsoportok költésének elősegítésére, ezáltal egyes fajok populációjának növelésére.
A költőszigetek
Az énekesmadarak mellett a csérfélék és a sirályfélék költését is hatékonyan tudják segíteni a költőszigetekkel, amelyeket nemcsak a küszvágó csérek, de a dankasirályok is szívesen használnak.
Azért is éri meg a Tisza-tóra csábítani ezeket a madarakat, mert a víz kiváló helyszínt és táplálékforrást ad nekik. A vízfelületeket júliusra összefüggő sulyomszőnyeg borítja be, ami megfelelő védelmet nyújt az olykor erős hullámzással szemben, a növények levelein megtalálható vízi rovarok, kétéltűek pedig remek táplálékot adnak a fiókákat nevelő pároknak az elsődleges táplálékforrásuk, a hal mellett. A tapasztalatok szerint mindig
„tolonganak az érdeklődők”
a kiadó költőhelyek iránt, és gyorsan elfoglalják a szigeteket, melyek egy részét a szakemberek korábban gyöngykaviccsal fedték be, amibe a madarak könnyen tudnak költőcsészét kialakítani. Más részükre elszáradt növényi részeket (gyékény, sás) tettek. Fontos megoldani a fészekből már ki-kimerészkedő fiókák visszajutását a szigetre, ezért mindenképp célszerű valamilyen fellépőt, rámpát erősíteni az oldalaihoz, amin, mint egy lépcsőn könnyen vissza tudnak mászni. Ez nagyon egyszerűen megoldható akár egy köteg száraz náddal vagy gyékénnyel.
Mint a nemzeti park Facebook-oldalán olvasható, több év tapasztalata alapján idén az eddigi legpraktikusabb mesterséges fészekszigetekig jutottak el, amely a képek alapján raklapból és nádszövetből áll, rajta előre elkészített, fonott fészekalappal. További képek a nemzeti park Facebook-oldalán találhatók.
Képek: Fazekas Tamás/HNP
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több költés
