Hogyan állította meg Kolumbia az amazonasi esőerdő irtását?

Hogyan állította meg Kolumbia az amazonasi esőerdő irtását?

Kolumbia az ENSZ biológiai sokféleségről szóló csúcstalálkozójára, az októberi COP16-ra készülve megerősítette, hogy az országban 2022-ről 2023-ra 36 százalékkal esett, és így rekordalacsony szintre került az erdőirtás mértéke. Ez pedig azért is különösen jó hír, mert itt található a gyakran a Föld tüdejeként emlegetett amazonasi esőerdő mintegy harmada.

Mint a kolumbiai környezetvédelmi miniszter, Susana Muhamad elmondta, a csökkenés a gyakorlatban azt jelenti, hogy 44 262 hektrányi erdő menekült meg a kivágástól. (2022-re egyébként szintén nagymértékben, 29 százalékkal csökkent az erdőirtás mértéke).

De mégis minek köszönhető ez az impozáns eredmény?

Az érdemet sokan a 2022-ben megválasztott baloldali elnök, Gustavo Petro győzelmeként üdvözlik. Szakértők szerint azonban a drámai visszaesésnek más oka is van: a fegyveres lázadó csoportok magukra vállalták az illegális fakitermelés betiltását. Mindezt ugyanakkor az elnökkel való tárgyalások fényében tették.

A kolumbiai politikai színtér sajátosan alakul, ugyanis az országban csaknem hat évtizede tart az a belső konfliktus, amelyben a kormányerők, félkatonai csoportok, bűnözői hálózatok és fegyveres lázadók küzdenek a hatalomért.

2016-ban egy kormánnyal kötött békemegállapodás feloszlatta a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőket (FARC), az akkori legnagyobb gerillacsoportot. A csoport egy része azonban elutasította a békemegállapodást, és egy újabb szervezetett alapított Estado Mayor Central (EMC) néven.

Miután a FARC kivonult a vidéki Kolumbiából, a hatalmat a helyi marhatenyésztők, bűnözői hálózatok, fegyveres csoportok és ipari csoportok vették át, amelyek tovább nyomultak az esőerdőben, hogy további területeket szerezzenek. Ennek eredményeként az erdőirtás mértéke megugrott, és 2016-ban 44 százalékkal nőtt a kormányzati statisztikák szerint. Nemcsak a legeltetés, hanem az illegális aranybányászat és fakitermelés is nyomot hagyott az egyébként buja növényzettel borított tájon, emellett a drogtermesztés szintén fenyegetést jelent az erdőkre.

Elnöki ígéretek

A pusztítást az akkori elnök, Ivan Duque katonákkal próbálta megállítani, főként a kolumbiai nemzeti parkokban található szegény gazdálkodók illegális telepeit célozva. Petro, az ország első baloldali elnöke azonban új megközelítést alkalmazott. Ígéretet tett arra, hogy évi 140 ezer hektárra korlátozza az erdőirtás mértékét azzal, hogy gazdasági alternatívákat teremt az erdőirtás helyett, és megállapodásokat köt az amazóniai közösségekkel.

Közben arra kérte a gazdag országokat, hogy pénzbeli hozzájárulással és a Dél-Amerikában fennálló adósságok eltörlésével finanszírozzák a világ legnagyobb esőerdejének megőrzését.

“Környezetvédő gerillák”

Ezzel párhuzamosan az EMC, a Petro kormánnyal való újabb, ezúttal a totális békére irányuló tárgyalások elősegítésére gondolva fakitermelési tilalmat rendelt el az esőerdő saját ellenőrzése alatt álló részein. 2022 májusában egymillió pesós (körülbelül 90 ezer forintos) bírságot jelentett be minden hektár elpusztított erdő után. Szeptemberben, Petro augusztusi beiktatását követően azután újabb szabályokat írt elő, amelyek az elnök négyéves mandátumáig tartanak. Arra számítanak, hogy ezalatt a kormány „hosszú távú megoldásokat” kínál az Amazonas föld nélküli gazdálkodóinak.

Mint az EMC elmondta, azért tiltották meg az erdőirtást, mert ők alapvetően „környezetvédő gerillák“. Ugyanakkor szükségük van az erdőre, mert a fák menedéket nyújtanak nekik a támadások elől és a környék vizet biztosít a katonáiknak. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a gerilla-környezetvédelem visszaüthet, ha a fegyveresek zsarolásra használják az erdőt, és a pusztításával fenyegetnek, ha a kormány nem teljesíti a kéréseiket-követeléseiket.

A minisztérium ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a 2024-es adatok már nem lesznek olyan impresszívek, mint a korábbiak. 2023-ban ugyanis a száraz időjárás miatt szintén következett be erdőveszteség a többi ismert probléma mellett.

Forrás: Euronews, Al Jazeera, címlapkép: mókusmajom az Amazonason található szigeten, az Isla los Micos-on, forrás: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!