A klímaváltozás is hozzájárulhatott idén a halálesetek magas számához a Mount Everesten

Mount Everest Himalája

A klímaváltozás is hozzájárulhatott idén a halálesetek magas számához a Mount Everesten


Az idei hegymászószezon különösen sok áldozatot követelt, 12 olyan hegymászó halálát erősítették meg, aki a világ legmagasabb hegyét próbálta meghódítani, öt embert pedig hivatalosan eltűntként tartanak nyilván, köztük a magyar Suhajda Szilárdot, akinek keresését múlt hét végén adta fel a nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat.

A veszteségmérleget a nepáli idegenforgalmi minisztérium is megerősítette, hozzátéve, hogy az időjárási körülmények idén nem voltak kedvezőek a csúcs meghódításához. Úgy vélik, főként ez okozta a 17 hegymászó halálát.

Évente 5-10 hegymászó halt meg a Mount Everesten az utóbbi időben. Kiemelkedően tragikus év volt a 2014-es, amikor szintén 17 halálesetet jegyeztek fel, akkor az áldozatok többsége helyi serpa volt, akiket egy lavina sodort el.



A nepáli kormányt többen bírálták amiatt, hogy idén minden korábbinál több, 479 hegymászóengedélyt hagyott jóvá.

Egy engedélyért 5 millió forintot számolnak fel, így a mászószezon komoly bevételi forrást jelent a himalájai országnak.

A hatóságok tagadják, hogy túllőttek volna a célon az engedélyek kiadásakor, és arra hivatkoznak, hogy maga a szezon az átlagosnál hosszabb lesz az idén, így el tudták kerülni a zsúfoltságot. Ang Norbu Serpa, a nepáli hegyivezetők szervezetének elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy “túl sok” mászóengedélyt adnak ki a hatóságok, és ez erős környezeti nyomást helyez a hegyre.

Meglátása szerint míg korábban főként edzett, jó állóképességű, tapasztalt hegymászók vállalkoztak a Mount Everest meghódítására, újabban egyre jellemzőbb, hogy újonc hegymászók is próbálkoznak.



Szakértők és elismert hegymászók arra figyelmeztetnek, hogy a 8848 méter magas Mount Everestre egyre többen afféle turistalátványosságként tekintenek, mintha olyan játszótér lenne, ahol az izgalomra vágyó gazdagok kiélhetik vágyaikat. Még olyanok is nekivágnak időnként az útnak, akiknek csak kevés tapasztalatuk van a magashegyi hegymászásban, viszont ki tudnak fizetni akár 20 millió forintot is meghaladó összeget azért, hogy felsegítsék őket a csúcsra.

Egyre nagyobb az aggodalom amiatt is, hogy a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásain túl a Khumbu-gleccseren levő alaptáborban folyó egyre intenzívebb emberi tevékenység következtében is veszélyesebbé válnak a hegyen a körülmények.

Az utóbbi 30 évben a Mount Everest gleccsereiből kétezer évnyi jég olvadt el a legújabb felmérések szerint.

További súlyos gond, hogy a hegymászók tömege hatalmas mennyiségű szemetet hagy szerteszét maga után. Nemrég be is járta a világhálót Tenzi serpa videója, aki épp erre a problémára hívta fel a figyelmet azzal, hogy bemutatta, hogyan is néz ki a IV. tábor a szezon végére.



Ezen a problémán valamelyest segített, hogy az utóbbi időben a mászóknak 1,3 millió forintnak megfelelő letétet kell befizetniük, amelyet csak akkor kapnak vissza, ha 8 kilogramm szemetet lehoznak magukkal az expedíció után (a becslések szerint ennyi szemetet termel egy ember egy látogatás alatt). Ettől függetlenül a hegy továbbra is tele van szeméttel minden mászószezon végére a hegyivezetők szerint, mert sokan inkább belekalkulálják ezt az összeget a költségekbe, minthogy takarítsanak maguk után.

Forrás: MTI, képek: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.

    még több hegymászás

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Így kezdődött az Everest-őrület

    Száz éve még nagyon másképp festett egy Himalája-expedíció, mint napjainkban. Az első utazások nemcsak mászható útvonalakat kerestek, de biológiai megfigyeléseket is tettek…Tovább

    még több hír

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    4 hozzászólás

    1. A hegymászókat biztosan figyelmeztetik- vagy maguk is tájékozódnak az időjárás/klíma változásról. A döntés mindig személyes, bevállalják e -tudva ezt -a mászást- szóval sztem nem külső ok miatt halnak. meg. Az egészen elképesztő, hogy a maguk után hagyott szemetet nem viszik. Szóval vegyes érzéseket kelt az emberben az, hogy miközben tiszteli a csúcs teljesítményt, elborzasztja az “odapiszkítás”.

      1. Author

        Na, igen, miközben sokan a hegy tiszteletéről beszélnek, sokak tetteiben ez egyáltalán nem nyilvánul meg. Sokszor egy-egy banális hiba is az ember életébe kerülhet ilyen extrém körülmények között.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük