Kevesebb energiát fogyasztanak az 5G hálózatok
Az Ericsson kutatása szerint nagyobb adatforgalom mellett is kevesebb energiát fogyasztanak az 5G hálózatok, és úgy vélik, hogy az új technológiára való áttérés esetében elkerülhető, hogy a korábbi generációváltásokhoz hasonlóan megugorjon az energiafogyasztás.
Az elmúlt két évben a világ mobilhálózatain zajló adatforgalom megduplázódott, és elérte a havi százmilliárd gigabájtot. Ez közel négymillió évnyi HD minőségű film streamingjének felel meg.
A felhasználók egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le: egy átlagos okostelefon-felhasználó esetében ez havi tizenöt gigabájtot jelent. Ennek legnagyobb részét nagy felbontású videók adják, és a teljes adatforgalomnak immár 69 százaléka videótartalom, ami 2027-re várhatóan 79 százalékra emelkedik.
A tanulmány szerint ha a négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – nagy arányban használná az 5G megoldásokat, akkor annyi kibocsátást spórolhatnának meg, mint ha az EU-ban közlekedő minden hét autóból egyet levennénk az utakról.
A 2030-as célként kitűzött évi 1400 millió tonna széndioxid-ekvivalensnyi kibocsátáscsökkentés negyven százaléka közvetlenül a kommunikációs hálózatok és a hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.
A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energiaszektorban lenne elérhető, a segítségével például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni.
A magasabb frekvenciatartományban működő 5G-vel kapcsolatban sokan optimisták, de szintén nem kevesen vannak, akik kétségeiknek adnak hangot a környezeti hatásokat illetően. Ezek a kétségek nem teljesen alaptalanok, noha ugyanúgy felmerülhetnek az alacsonyabb frekvenciatartományokban is: valójában nincs elég terepen végzett kutatás arról, hogy hogyan is hat a mobilhálózatok elektromágneses sugárzása az élővilágra.
Egy uniós összefoglaló gerinctelen és gerinces élőlényeken valamint növényeken és gombákon végzett laboratóriumi kutatások alapján összegzi, hogy az elektromágneses hálózatoknak lehetnek szervi, idegrendszeri és reprodukciót érintő hatásai.
Egyértelmű következtetést ezekből nem lehet levonni a laboratóriumon kívüli hatásokra, ezért további kutatásokra van szükség (melyeket az összefoglaló szerint támogat is az Unió), mert az energiafogyasztás nem az egyetlen szempont a mobilhálózatok környezeti értékelésénél.
Uniós szinten egyébként három 5G-sáv létezik:
Alacsony frekvenciatartomány: 700 MHz (703-733 MHz és 758-788 MHz).
Közepes: 3,6 GHz (3400-3800 MHz)
Magas: 26 GHz (legalább 1000 MHz a 24 250-27 500 MHz-en belül)
2022 tavaszán a Portfolio összefoglalta, hogy hogy áll a hálózatok bevezetése Európában.
Forrás: MTI, képek: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több tech
még több környezet
